Három NB II-es csapat, a Malév, a Csepel és a VSTR Hungária csap össze
Kosárinfo, Kataca
Tamás fia szervezésében szombat délután férfi emléktornát rendeznek Csepelen a korábbi legendás kosárlabda edző, Glatz Árpád tiszteletére, három NB II-es csapat, a Malév, a Csepel – amelyet Glatz egykoron bajnoki címig vezetett – és a VSTR Hungária részvételével.
A torna szervezését a Csepel kezdeményezte, Glatz Árpád gyermekével Szabó Róbert vette fel a kapcsolatot. A csepeli önkormányzat anyagilag támogatja a tornát és Budapesti Kosárlabda-szövetség is segít, Cziffra Mihály vezetésével.
Glatz Tamás, a korábbi kitűnő szakember legfiatalabb gyermeke elmondta, a tornán a Csepel, mint édesapja volt csapata vesz részt, ő, mint a torna fő szervezője a Malévban játszik, a VSTR Hungária csapatában pedig kosarazik még Glatz Árpád néhány régi kedves tanítványa.
Az első alkalommal esedékes viadalt hagyományteremtő céllal rendezik, a jövőben esetleg NB I-es csapatok, korosztályos válogatottak részvételével emlékezhetnének a korábbi neves és sikeres edzőre.
Forrás: Kosárinfo
GLATZ ÁRPÁD (Rákosliget, 1939. január 5.- Budapest, 2000. december 5.)
Sportolói pályafutását labdarúgóként kezdte. Igazolt játékos volt az FTC jogelődjében, a Bp. Kinizsiben, majd egy hirtelen váltás után a Csepeli Vasasban kezdett el kosárlabdázni. 1959 és 1966 között ötvenkétszer szerepelt a válogatottban, részt vett az 1960-as római, majd az 1964-es tokiói olimpián.
Játékos-pályafutása után három évtizeden keresztül a Csepel és a MAFC férfi, valamint a Bp. Spartacus női csapatánál dolgozott. Munkáját 1973-ban mesteredzői címmel ismerték el, ebben az esztendőben az év edzője kitüntető címet is elnyerte. A Csepellel két bajnoki címet, négy kupagyőzelmet szerzett, ezt követően a BSE női csapatánál tevékenykedett.
A sporttól függetlenül belsőépítészként, komplett szobabelsők tervezésével is foglalkozott, iparművészként számos kiállítást is nyert.
Forrás: Kataca.hu
Tizen-huszon-harmincéves koromban bő másfél évtizedig kosaraztam. A Honvéd serdülőben kezdtem, majd szép sorjában jött a többi: a főiskolás NBII-es csapat, majd az egyetemi gárda, végül Paks.
Akkoriban nagy kosaras élet zajlott: rendszeresen belógtam a régi, jó öreg Sportcsarnok hátsó bejáratán, hogy testközelből lássam a nagyokat. Sokszor telt ház – kétezeer szurkoló – előtt játszottak a csapatok, s én rendszerint a második sorból, néztem meccset. Velem szemben, a túloldali lelátó közepe tájáról közvetített Knézy Jenő. A Csepel, a Honvéd és a MAFC volt a legjobb férfi hármas, a nőknél leginkább a BSE-KSI összecsapások voltak a legizgalmasabbak. S bár akkoriban Honvéd és KSI-szurkoló voltam, mindig tisztelettel adóztam Glatz Árpádnak – akár a CSepel, akár a BSE edzője volt éppen. Épp ezért értek egyet a Csepel újságban megjelent felvetéssel: alapíttasson Glatz-gyűrű kitüntetés. Lehetne több ,,karikája” is, így edző és játékos is kaphatná – kiemelkedő teljesítményéért.
T. Admin! hová tűnt a hozzászólásom?
megvan, bocsi