Alon.hu, Blikk
Elhunyt Aradszky László táncdalénekes. A hatvanas évek egyik legnagyobb sztárelőadója vasárnap este halt meg, életének 83. évében – közölte a család hétfőn az index.hu-val.
Aradszky László 1963-ban lett országosan ismert, amikor megnyerte a Magyar Rádió Tessék választani! című könnyűzenei versenyét Még ide-oda húz a szív című dalával. Három évvel később a Made in Hungary című versenyben győzött az Isten véled, édes Piroskámmal, utóbb ez lett Magyarország első aranylemeze – a korongból azóta mintegy 300 ezer példány fogyott.
A hetvenes években alig szerepelt a nyilvánosság előtt, 1986-ban tért vissza Újra itt vagyok című albumával. Pályafutása során számos európai országban lépett fel, de koncertezett Amerikában és Ausztráliában is. Legnagyobb slágerei közé tartozott még az Annál az első ügyetlen csóknál, a Nem születtem grófnak vagy a Szomszédasszony, fütyülök a lányára.
Mint azt Aradszky László korábban az MTI-nek elmondta, slágerei jelentős részét Szenes Iván írta, akinek mintegy huszonöt dalt köszönhet.
Nagyon jó viszonyban volt szintén sikeres pályatársával, Koós Jánossal.
A hatvanas évek elején, több mint ötven évvel ezelőtt ismerkedtünk meg. Mindketten indultunk az első Táncdalfesztiválon 1966-ban, aztán a következő ötön is, egészen 1972-ig. Nyugodtan mondhatom, hogy az énekesek közül ő volt a legjobb barátom. Néha csipkelődtünk, cukkoltuk egymást, de ez inkább a külvilágnak szólt, mert nagyon szerettük egymást” – fogalmazott Koós János hétfőn az MTI-nek.
Mint felidézte, ő vitte el a szintén fradista Aradszkyt a SZÚR-ra, a színészek és az újságírók közötti népszerű futballmeccsre, amelyet 1963-tól a Népstadionban tartottak minden évben.
Hasonló stílust képviseltünk, a közönség nagyon szerette Lacit. Aranyos ember volt, mindig jókedvű, mosolygós, és dalai sem voltak szomorúak. Nem véletlen, hogy több mint ötven éven át nagyon sikeres tudott lenni ebben a szakmában. Biztos vagyok abban, hogy Magyarországon évtizedek múlva is mindenki tudni fogja az Isten véled, édes Piroskám!-at” – mondta Koós János.
Hangsúlyozta, hogy bár a táncdalfesztiválokon versenyeztek egymással, nem voltak egymás vetélytársai. “Húsz-huszonöt énekes ült együtt egy fesztivál öltözőjében, és röhögve beszélgettünk, és nagyon tudtunk örülni mások sikereinek is”.
Az énekes kitért arra, hogy éppen vasárnap, Aradszky László halála előtt volt a televízióban, ahol a táncdalfesztiválra emlékező műsort vettek fel. “Későbbre várták Lacit is, de valószínűleg már nem tudott elmenni”.
Aradszky László előadói karrierje előtt a Töltőtolljavító Ktsz. dolgozója volt. 1958 és 1960 között az Országos Szórakoztatózenei Központ stúdiójában Vécsey Ernő, 1960-tól 1962-ig a Magyar Rádió Tánczenei Stúdiójában Balassa P. Tamás növendéke volt. Ezt követően magánúton tanult Gyulai Erzsébetnél.
Valamennyi nagy fesztivál döntőse volt – az 1967-es Táncdalfesztiválon előadói díjat nyert -, gyakran szerepelt a beatelőadók között is a slágerlistákon. 1969-ben jelent meg első nagylemeze, amelyet további tizenkettő követett, a legutóbbi, a Ha megszólal a telefon idén készült el. Pályáját 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el, 2014-ben Szenes Iván-díjat kapott, 2015-ben Miniszteri Elismerő Oklevelet, tavaly Arany Hangjegy Életműdíjat.
Forrás: Alon.hu
Aradszky László utolsó interjúja
Aradszky László, a vasárnap este elhunyt legendás magyar táncdalénekes néhány hete adott interjút a Blikknek. Ebből interjúból kiderült: a művész még 83 esztendősen is fellépésről-fellépésre járt, rengeteg munkája volt. a szeptember közepén készült interjúban azt is elmondta, hogy már abban a hónapban nyolc fellépése volt. Aktív életet élt, halála előtt egy nappal is fellépése volt, ott készültek róla az utolsó fotók is.
Aradszky Lászlóval készült utolsó interjúnk:
Szeptemberben – az interjú a hónap közepén készült – már nyolc fellépése volt, és 82. születésnapján is színpadon állt, sőt a koncertnaptárában 2019 októberi dátum is szerepel. A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Aradszky László csak a nyáron tudott lazítani:
Ki szerződtette le két évvel későbbre?
– A helyi polgármesteri hivatal. Magam is elcsodálkoztam, amikor előjöttek ezzel a 19 októberi dátummal, de tény, hogy eddig háromszor próbáltunk időpontot egyeztetni, és egybeesés miatt nem tudtam a felkérésüknek eleget tenni. Nem baj, ha egy hivatalban ennyire előre gondolkoznak, hiszen ez azt is jelenti, saját magukban is bíznak.
Miért vállalt fellépést a születése napjára?
– Egyrészt mert nekem minden nap születésnap, másrészt a múlt hét végén már megünnepeltek, méghozzá a második családomnál, a Ferencvárosi Torna Club öregfiúk csapatának rendezvényén. Valójában azért jöttünk össze, hogy Albert Flóri születésének 76. évfordulójáról megemlékezzünk. Kitüntetést is kaptam, egy Fradi-bornzérmet, és két üveg bort Fradi-címerrel.
Milyen volt a nyara?
– Csúcs! Júniusban költöztünk le a feleségemmel a balatoni nyaralónkba, és a technikusom alig győzött értem jönni, olyan sok fellépésre hívtak. Szerencsére ő is a közelben lakott. Továbbra sem tudok nemet mondani, ha énekelni hívnak, és azt sem bánom, hogy több adót kell fizetnem. Persze az is igaz, hogy nagyon boldog voltam a koncertmentes napokon. Fél napokat töltöttem a medencénkben.
Forrás: Blikk
R.I.P.
És:
Nyolcvannyolc esztendős korában elhunyt Tóth II. József világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, aki a magyar futball aranykorában 12-szer lépett pályára a válogatottban.
Az egykori csatár haláláról a család tájékoztatta a Magyar Labdarúgó Szövetséget, amely saját halottjának tekinti a játékost.
Tóth II. József egész pályafutása alatt a Csepel labdarúgója volt, 1940 és 1961 között 296 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és 78 gólt szerzett. Az 1958/59-es idényben bajnokcsapat tagja volt. 1961-ben fejezte be pályafutását