Youtube, Csepel.info
Sok fantasztikus fotót láttunk már a csepeli és szigetszentmiklósi kavicsbányatavakról, de ez a mostani videó mindenen túltesz. És ha valaki megint előjön azzal, hogy Csepel valami unalmas vidéki iparváros Budapest alatt, mutasd csak meg neki ezt!
Az alábbiakban pedig átadnánk a szót a videó készítőjének:
Több mint ötszáz ház épült fel a tavaknál: főként horgásztanyák, nyaralók, de körülbelül hetven család télen-nyáron itt él. Az ő gyerekeik innen járnak iskolába is. A legközelebbi buszmegállóig négy kilométert kell gyalogolni. Öt évbe telt elintézni, de 2003-ban bevezették a villanyt az utolsó szigeten is. Netes hirdetésben kínálnak eladásra a környéken luxus családi házat is, 114 millióért, kandallóval, fűtött medencével és jakuzzival. A szigetvilág 166 hektáron terül el, ebből 106 hektárt foglal el a víz. A terület 87 százaléka közigazgatási szempontból Szigetszentmiklóshoz tartozik, a maradék 13 százalék, az északi csücsök csepeli.
űA víz a legmelegebb napokban úgy 27 fokos volt. A tó a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósághoz tartozik mint víz, de az állam kivonult jogilag a terület kezeléséből. „A kavicsbányászat szükségszerű végeredménye egy új tájelem, a tó, amelyet ma még nem kezelünk értékének megfelelően” – írják Szigetszentmiklós 2011-ben elkészült környezetvédelmi programjában. Ebben az áll, hogy a tó oxigéntartalma jó, a növényvédőszer mennyisége határérték alatt van, nehézfémet nem mutattak ki, összességében jó a fizikai-kémiai állapot.
Árvízvédelem szempontjából a terület mentesített ártérnek számít. A környezetvédelmi programban elmagyarázzák, hogy amiről beszélünk, felszíni és felszín alatti víztest is egyben, mert a bányatavak tavakként jelennek meg, de vízutánpótlásuk a talajvízből történik. A vízszint az évek alatt 3-3 és fél métert emelkedett. A háztulajdonosoknak folyamatosan küzdeniük kell azért, hogy megvédjék a víztől, amit felépítettek. A közvetlen vízparti utakat mára már ellepte a tó, a nyaralók egy részét csak kalandosan lehet megközelíteni: csónakkal vagy leereszkedve a meredek partfalon, madzagba kapaszkodva.A fürdést a horgászok nem nézik jó szemmel, mert féltik a víz tisztaságát, de nem is ajánlott azoknak, akik nem ismerik elég jól a terepet. A mára már víz alá került tereptárgyak, karók, komplett stégek veszélyesek, és a víz is hirtelen mélyül, mint minden bányatóban. Akik viszont megtanulták már, hol mit találnak a vízben, fáradság nélkül hűsölhetnek. Hiába mély a víz, nem kell úszni, ha az ember tudja, hol a karó, amiben megkapaszkodva akár órákig ellehet nyakig a vízben. Feltéve, ha nem zavarja, ha egy kíváncsibb naphal megcsipkedi a lábát, és ennyitől még nem menekül ki pánikszerűen. Velem sajnos az utóbbi történt.
Forrás: Csepel.info, Youtube
Jól elsüllyed majd a sok vízparti nyaraló nem véletlenül hirdetik ezerrel.
Több esetben beszéltem a polgármester úrral felajánlottam neki az általam megfogalmazott szlogent,hogy használja lassan már időszerűvé válik!” NARANCS SZÍNŰ NARANCS ÍZŰ CSEPEL” MERT EZ MÁR NEM VÖRÖS CSEPEL…EZT HANGOZTATNI KELLENE,MERT SOKAN MÉG ÚGY GONDOLJÁK,HOGY CSEPEEEEEEEL HU HA …. NA EZ AZ…….A SÖTÉTSÉG.,HOGY AZ EMBEREKNEK FEL KEL NYITNI A SZEMEIT,HOGY VÉGRE LÁSSANAK LÁSSÁK MEG A VALÓT NE CSAK AZT AMIT SOROS MOND!!!! ENNYI !!!
“A fürdést a horgászok nem nézik jó szemmel, mert féltik a víz tisztaságát” – de a vödörszámra beszórt etetőanyagtól persze nem féltik 🙂
Valóban az állam kivonult jogilag és a víz a Vízügyi igazgatósághoz tartozik. De ugyanakkor vannak konzorciumi tagok akik hivatalosan is tulajdonosai azon területeknek amelyek nincsenek bejegyezve a földhivatalnál mint saját tulajdon.. Pl. az utak és kerítések közötti sávok, vízfelület és a” lakatlan” területek.
Ez igaz, mert mint örökséget nekem is át kellett vennem és kifizetnem 500 000 Ft-ot mint illetéket. A lehetetlen állapot megszüntetése érdekében javasolnám az osztatlan közös tulajdon kerüljön megvásárlás útján az önkormányzatokhoz .
Kedves Béla!
Nem mondhatott volna le róla az állam javára? Mert hát mire jó az a rengeteg osztatlan közös tulajdon?