Michelin-csillagos séf a csepeli panelek között

INDEX, Mr.Gabee, Csepel.info

FOTO: INDEX

Wojciech Modest Amaro Lengyelország első Michelin-csillagos séfje, Atelier Amaro nevű éttermét a lengyel konyha legnagyobb megújítójaként tartják számon. Idén ő a Gourmet fesztivál egyik sztárvendége, szombat este egy nyolcfogásos vacsorát ad a Millenárison, amelynek egyik érdekessége, hogy pontosan ugyanazt a menüt szolgálják majd fel, mint éppen akkor Varsóban is. És bár biztos, hogy ez a menüsor is érdekes lesz, most mégsem erről írunk, hanem Amaro egy sokkal rejtettebb oldaláról.

Kevesen tudják ugyanis róla, hogy bárhová megy, mindig jótékonykodik, ragaszkodik hozzá, hogy ne csak azoknak főzzön, akiknek van rá pénze, és meg tudják fizetni a kulináris élvezeteket, hanem a rászorulóknak is. Így mielőtt a Gourmet fesztivál közönsége elé érkezett volna, délelőtt azért állt a konyhán, hogy ebédet tudjon vinni Csepelre, ahol fogyatékokkal élőknek, és helyi nyugdíjasoknak osztotta ki a főztjét.

Galéria: Michelin csillagos shéf főzött a csepeli időseknekFotó: Ajpek Orsi / Index

Nálunk végül nem otthontalanokhoz, hanem a csepeli családsegítő központhoz (Humán Szolgáltatások Igazgatósága) gondozottjaihoz, idősekhez, fogyatékkal élőkhöz, illetve hátrányos helyzetű gyerekekhez került a Michelin-csillagos ebéd. A főzéshez a konyhát a Babel Budapest étterem biztosította, akik amúgy is rendszeresen szerveznek jótékonysági főzéseket, és mivel ebben az intézményben még nem jártak, ezért esett most Csepelre a választás. Mire egy órakor Csepelre érünk, már nagyon sokan ülnek az intézmény kertjében felállított sátrak alatt. Van, aki direkt a legszebb ruháját vette fel, hiszen „még sosem főzött neki igazi séf” , és a legtöbben abban reménykednek, hogy valami kivételes finomság érkezik, mert szeretik a különleges ételeket.

Modest Amaro főzési filozófiája egyébként egészen egyedi, teljes egészében a természeten alapszik. Bár egyre többen ismerik fel a szezonalitás fontosságát, az évszakonkénti főzés Amaro szerint nem elég pontos, hiszen a természet teljesen máshogy működik minden évben. Lengyelországban például az egyik évben mínusz 15 fok van márciusban, a másikban pedig plusz tizenöt, így a természetben elérhető alapanyagok is teljesen mások lesznek. Szerinte nem az évszakok, hanem az adott pillanat a fontos.

Amaro szerint ami egyszerre érik a természetben, az ízben is egészen biztosan harmonizál egymással. „Az én filozófiám, hogy abból főzzek, amit az ablakon kinézve látok. Télen, ha nem látok semmit, lemegyek a pincébe, és előveszem, amit nyáron eltettünk. Például bodzával savanyított zöld epret.”

Amaro egyébként nem viccel, amikor azt mondja, hogy a lengyel gasztronómia valódi gyökereit szeretné újra felfedezni. Ehhez egészen a 16. századig ásott vissza, mikor a Lengyel konyha a 21. században című könyvét írta. Pont az emlegetett bigos nevű ételről derült ki, hogy eredetileg fácánhúsból készült és lime levével savanyították, hogy elvegyék kissé a fácán erős ízét. És ahogy ezek az alapanyagok egyre nagyobb luxussá váltak, úgy helyettesítették a lime-ot savanyított káposzta levével, a fácánt pedig disznóhússal, – így lett a citrusos fácánból húsos káposzta. Modest Amaro hangsúlyozta, ha az alapokig ásunk, kiderül, hogy pár száz évvel ezelőtt a lengyel konyha korántsem csak a káposztáról meg a krumpliról szólt, és a mai lengyel séfek azért küzdenek, hogy visszahozzák konyhájuk eredeti gazdagságát.

Itt lehet hozzászólni !