Csepel.info

Csepel.hu

Trier német város éppen a luxemburgi határ mellett fekszik: sokszínű, gazdag város, már az ókori rómaiak korában is létezett. Ráérősen sétálgatnak az emberek a belvárosban, mutatványosok produkálják magukat a turistáknak. Egy üzletben aztán egy Kárpát-medencét ábrázoló térképre bukkanok, közepén Magyarországgal. Földrajzi-történelmi atlasz, amelyen a 200-300 évvel ezelőtti népvándorlásokat mutatják. Népek, családok költöztek Németországból Magyarországra, vagy éppen máshová; abban az időben egész települések vándoroltak új helyre. A csepeli Nánási Rezső a Niederkirchner családból származik, széles rokonságából ma is jó néhányan viselik ezt a nevet. Vajon nyomára lelünk-e a csepeli svábok őseire?

Csepel a török uralom idején elnéptelenedett terület volt, a XVIII. század elején kezdték el benépesíteni többek között svábokkal. 1712. július 18-án írták alá azt az úrbéri szerződést, amely alapján újraalapították Csepel falut. A csepeli svábok egy része feltehetően a Rajna-vidékről érkezett Magyarországra. Pontosabb támpontot a Niederkirchner név ad, amely egy 1720-as összeírásban is szerepel, s ez a családnév a mai napig fennmaradt. A Rajna-vidékén több Niederkirchen település létezik, ezeket kell végigjárni.      

„A Kárpát-medence térképét az iskolai oktatásban használják. Ezeken magyarázzák el a gyerekeknek, hogy a mai németek ősei merre költöztek az idők folyamán. Magyarországra is sokan mentek” – mondja a trieri üzlet eladója. Az atlaszon látható, hogy a svábok hazája a mai Bajorország egy részén található, amelyet az 1700-as években Svábföldnek hívták. De nem minden német jött Svábföldről, hanem más német tartományból, osztrák területekről is érkeztek. A legtöbb németet Baranya és Tolna megyébe, másokat Buda környékére telepítették, ahol jelenleg is nagy számban élnek német ajkúak. Csepelen az 1800-as években még többségben laktak a svábok, arányuk később csökkent a magyar lakosság beköltözésével.

Az első Niederkirchen falu, amelyet felkeresek, Kaiserslauterntől néhány kilométerre található. Szinte üres a település, lakókkal csak imitt-amott találkozom. „Napközben dolgoznak az emberek, aztán pedig mindenki behúzódik az otthonába” – igazít útba egy nő, majd elkísér Marco Schuster polgármester házához. Éppen a kisfiával van elfoglalva, de barátságosan fogad. Meglepetten hallgatja végig a történetet, amiről most hall először. Átnézünk néhány dokumentumot, címert, vallási hovatartozásról szóló feljegyzést, de nem jutunk eredményre. A fiatal férfi láthatóan segíteni akar, de nem tud. „A mi községünk evangélikus, és korábban is az volt. Valószínűbbnek tartom, hogy Deidesheim környékén érdemes kutakodni, ahol katolikusok laknak. Ott is van Niederkirchen nevű település” – magyarázza.

Irány délre, Deidesheimba, amellyel szinte összenőtt ez a másik Niederkirchen falu. Nem sokkal nagyobb, mint az előző, körülbelül háromezren lakják. A település határában hosszú, szépen gondozott szőlőlugasok; a környékbeliek java része a szőlészetből, borászatból él. A falu központjában egy világháborús emlékmű áll, amelyen az I. világháború 63 áldozatára és a II. világháború 91 elesettjére emlékeznek. A falu többsége katolikus. Körbejárom a temetőt, de Niederkirchner névre nem bukkanok. Igaz, a legrégebbi temetések is a múlt század elején történtek. Josef Seckinger polgármester a szőlőlugasokból kerül elő, mert éppen dolgozott: „A mi címerünk egy kereszt, két csillaggal jobbra fent és balra lent. Ezek alapján nem tőlünk származhatnak a csepeli Niederkirchnerek, bár ki tudja… Sok száz esztendő eltelt azóta” – mondja.

A Rajna-vidékéről most Szárföldre, a Saarbrückentől mintegy harminc kilométerre lévő Niederkirchenben próbálok szerencsét. A táj hegyvidékes, erdős, sok patakkal és jól megépített országutakkal. Egy helyi férfi siet a segítségemre, és javasolja, hogy keressük fel a falu papját. Ditrich Ziehmer evangélikus lelkész hosszú ősz hajú férfi, tekintete bátorító, de tanácstalan. Átnézi a Csepelen készült egykori német nyelvű okiratokat, a nevek listáját. A címer megint nem stimmel, ráadásul ez a falu is evangélikus. „Korábban katolikusok is éltek erre nagy számban, de közben áttelepültek az egyik faluból a másikba, vagy elköltöztek más vidékekre, országokba. A csepeliek esetében 300 év eltelt azóta! Bizonyosat nehéz megállapítani, de a címer alapján közelebb lehetne jutni az igazsághoz. Érdemes lenne körülnézni Baden-Württembergben, mert az okiratok azt sejtetik, hogy a csepeli svábok ősei onnan települhettek át Magyarországra” – mondja a pap tanácsként, és átadjuk neki Csepel önkormányzatának ajándékát a segítségéért.

Baden-Württemberg innen csaknem háromszáz kilométerre található. Túl hosszú az út, az időnk pedig kevés. Egy alapos előzetes címerkutatás, a helynevek további pontosítása szükséges, hogy földrajzilag jobban behatároljuk a csepeli Niederkirchnerek eredetét. Miközben meglehet, hiszen senki nem zárta ki, hogy az általunk bejárt Rajna-vidéki falvak egyikéből származnak a család ősei.

Csepel.hu

This entry was posted on 2017. április 10. hétfő at 08:12 and is filed under Érdekes, Csepel. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.