Csepel.hu
Csepelen rendezték meg az V. Országos KIP Szakmai Napot március 24-én, amelynek helyszíne a Weiss Manfréd Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma volt. A KIP a Komplex Instrukciós Program rövidítése, amely arra hivatott, hogy elterjesszen egy új, de már bevált pedagógiai módszert. A szakmai napon az egész országból érkező több száz pedagógus mellett részt vett Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, Csépe Valéria akadémikus, Halász Gábor, az ELTE egyetemi tanára, Nagy Emese, a hejőkeresztúri iskola szakmai vezetője.
A Komplex Instrukciós Program (KIP) lényege, hogy minden gyerek jó valamiben. A módszert először a Hejőkeresztúri Általános Iskolában alkalmazták tanítási modellként a szociálisan és kulturálisan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására, szocializációs folyamataik segítésére. A módszer arra irányul, hogy a gyerekek erősségeit kiemelje, fejlessze, ugyanakkor a teljesítményért való felelősség felvállalását is kialakítsa. Nagy hangsúlyt kap a tanulók viselkedésének a formálása, a szocializáció. Alkalmas a tanulásban lemaradt, az alulteljesítő, a megfelelő ütemben haladó és a tehetséges gyerekek együttes nevelésére. Fontos az is, hogy a pedagógusok maguk is elsajátítsák a módszer lényegét, tehát kultúraváltás történjék körükben.
A szakmai napon a program alkalmazásának eredményességéről elhangzott, hogy jelentősen csökkent a tanulók igazolatlan hiányzása és a bukások száma. A diákok a tapasztalatok szerint élvezik az órákat, szeretnek iskolába járni. Javult a szocializáltságuk, amelynek a hatása a családjaikban is érzékelhető. A program hosszú távú célja, hogy minden gyereket, különösen az alulteljesítő tanulókat hozzásegítsék a középiskola eredményes elvégzéséhez.
Csépe Valéria akadémikus arról beszélt, hogy nincsen átlagos gyerek, hiszen mindenkiben kifejleszthetőek bizonyos képességek. A KIP sikertörténet, és erős alapokon nyugszik. Halász Gábor professzor azt emelte ki, hogy a program nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is jelentős szerepet játszik. Hejőkeresztúron igazi helyi szintű innováció valósult meg, amely jelzi, hogy a magyar oktatási rendszerben komoly innovációs képességek vannak. A legeredményesebb oktatási rendszerrel rendelkező országok példái is igazolják, hogy Magyarországon is sikereket lehet elérni a gyengébb képességűnek vélt diákok körében is.
Lapunknak interjút adott Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára:
„Korábban az emberi erőforrások minisztériumában dolgoztam, ahol a fejlesztésekkel foglalkoztam. A hejőkeresztúriak esetében azonnal megragadott az a tapasztalat, hogy a gyerekek szeretnek iskolába járni. Vajon hogyan lehetséges ez? Akkor ismertem meg jobban azt a módszert, amelyet a Hejőkeresztúri Általános Iskola igazgatója évek óta sikeresen alkalmazott. Azóta ez az iskola a program bázisiskolája. A modell előnye, hogy eredményesen beilleszthető a korábbi pedagógiai módszertan mellé. Nem gyökeres változást vált ki az oktatásban, mégis új szemlélettel gazdagítja azt. A tanároknak is javítaniuk, bővíteniük kell a kompetenciájukat, hiszen újdonsággal állnak szemben. De ők voltak azok, akik maguk között elsőként kezdték el terjeszteni a módszert. A programban jelenleg 75 iskola több mint 20 ezer tanulója és 1600 pedagógusa vesz részt. Azt látjuk, hogy ezekben az iskolákban gyakorlatilag megszűnt a hiányzás, a gyerekek szívesen vesznek részt a foglalkozásokon és egyre többen továbbtanulnak. A gazdaság számára fontos, hogy a gyerekek az általános iskolákban elsajátítsák az alapkompetenciákat. A szakképzés pedig nem a hátrányos helyzetű gyerekek gyűjtőhelye kell, hogy legyen, hiszen szükség van jó szakemberekre, ezért az ott tanulóknak minőségi oktatást kell kapniuk” – mondta Pölöskei Gáborné.
Cs. A.
