Csepel.hu
Arany János születésének kétszázadik évfordulója alkalmából tartott megemlékezést Nagyszalonta, a költő szülővárosa, Csepel testvérvárosa.
Az eseményen beszédet mondott Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke, majd Borbély Lénárddal, Csepel polgármesterével közösen megkoszorúzták az Arany János emlékművet.
Németh Szilárd beszédét lentebb olvashatják.
Tisztelt Polgármester úr, Szenátor úr! Nagytiszteletű Esperes úr! Kedves Magyar Testvéreim! Tisztelt Ünneplő Közösség!
Nagy szeretettel és nagyrabecsüléssel köszöntök mindenkit, aki ma megtisztelte Arany János szülőfaluját a költő születésének 200. évfordulóján, az Arany János Emlékév nyitóünnepségén.
Mindebben nagy szerepe van az Önök jövőbe vetett hitének, a magyar közösség, a magyar nyelv melletti bátor kiállásuknak, keresztény és nemzeti értékeink hűséges megvallásának. És köszönhető ez a példaértékű helyi összefogásnak, annak a szövetségnek, amely része a Nemzeti Együttműködés Rendszerének.
Ezt a céltudatosságot, ezt az összefogást, ezt a nemzeti és keresztényi elkötelezettséget érezte meg Orbán Viktor miniszterelnök úr is, amikor Török László polgármester úr felkérésére felvázoltam neki a nagyszalontai új iskola és szórványkollégium építésének ügyét.
«Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!»
Reményik Sándor szavait idézve külön szeretném megköszönni a szülőknek, hogy magyar iskolába járatták, járatják gyermekeiket!
Hálásan köszönöm Igazgató úrnak és a tanári karnak, hogy igaz és szép magyar szóra, Arany János édesanyanyelvére tanították, tanítják a diákokat!
Nagy köszönet illeti meg a református egyházat és annak nagytiszteletű lelkipásztorait, vezetőit, valamint Nagyszalonta város elöljáróit, tanácsosait, kiemelten Török László polgármester urat, akik mindent megtettek, megtesznek azért, hogy a partiumi magyar oktatás-nevelés feltételrendszere a lehető legjobb legyen.
A dicséret, az elismerés, a megbecsülés NAGYSZALONTÁT illeti!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!
A 2017-es emlékév kapcsán nagyon sok gyönyörű gondolat hangzott el Arany János költőfejedelemről. Irodalmunk legnagyobb alakjának méltatásakor először nem azt kell tisztáznunk, hogy KI volt ő, hanem azt, hogy MI Arany János a magyar kultúra és nemzet számára. Szerb Antal azt mondja róla:
”Minden szál hozzá vezetett és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja”, „…a legmagyarabb magyar költő”.
Az idős szülőktől született, már gyermekkorában sokat betegeskedő Arany élet- és történetszemlélete azon alapul, hogy szülei, elsősorban édesapja régi hajdútörténeteket mesélnek. A 3 és fél éves korától írni és olvasni tudó kisfiú kezébe a Károli Bibliát és a Zsoltárokat adják. Az ifjú Arany, szalontai és debreceni iskolái mellett hamar kitanulja az élet iskoláját is. Bár nem akar író lenni, az 1845-ben kedvtelésből, „minden előzetes terv nélkül” megírt, Az elveszett alkotmány sikere ezen az úton indítja el. Témája sajnos ma is időszerű, ezért mondhatjuk, hogy tanulmányozását kötelezővé kellene tenni minden politikai pályát választó fiatal számára.
Tisztelt Ünneplők!
Élete fő művének is tekinthető Toldi-trilógia a magyar irodalom valódi mérföldköve. Az első rész teszi országosan ismertté a költőt, ám jelentősége nem csak ez. Arany a régi nemzetfogalommal szemben azt hangsúlyozza: nemes és jobbágy egy anyától származik s a jobbágy felemelkedése érdemek alapján lehetséges. A Toldi cselekménye a nép nemzetté válását is szimbolizálja.
S még ennél is fontosabb az általa is legjobbnak ítélt Toldi estéje, mely nem más, mint Arany személyisége kettősségének belső kivetítése. Az öreg Toldi Arany szíve, Nagy Lajos király Arany esze. A költőt szíve a hagyományokhoz köti; esze elkerülhetetlennek tartja a korszerűsítést. Arany örök időszerűségét mutatja, hogy az 1848 március elején befejezett mű a magyarság legnagyobb és örök dilemmáját taglalja, amióta csak megérkeztünk Európa szívébe, a Kárpát-medencébe. Mennyi magyarság és mennyi európaiság, ezeknek milyen aránya biztosítja számunkra a megmaradást és az optimális fejlődést. Nekünk XXI. századi magyaroknak is ugyanez a dilemmánk. Arany művében az öreg Toldi mondja ki a választ: „Szeresd a magyart, de ne faragd le”. A nemzeti hagyományok megtartása nélkül nincs modern európaiság!
Ezért kimondhatjuk: a magyarságot nem politikai nézetek, hanem műveltsége köti Európához.
Tisztelt Nagyszalontaiak!
Arany János hitt abban, hogy sorsunkat nem mi alakítjuk, hanem legnagyobb részt kapjuk. Életét és sorsfordítónak szánt cselekedeteit betegségei és az őt ért tragédiák szorítják rabbilincsbe. Bármily sorscsapás érte is, mélységes és alázatos keresztyén hite, a kálvinista vallás és világszemlélete megtartó erőnek bizonyult.
Arany már életében klasszikussá vált és 1882-ben bekövetkező halálakor már az irodalmi kánon része volt.
Ezért is különösen fontos, hogy méltóképpen emlékezzünk a nemzet költőjére, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb egyéniségére, születésének 200. évfordulóján. Tavaly az országgyűlés a 2017-es esztendőt Arany János Emlékévvé nyilvánította.
A bicentenáriumi rendezvénysorozat a mai nappal, itt a költő szülővárosában, Nagyszalontán veszi kezdetét. Nagyszalonta és Arany János elválaszthatatlanok egymástól…
Keresztury Dezső így ír a költőről szóló írásában: „Arany János harmincnégy évig élt Nagyszalontán; érzéseiben, vágyaiban élete végéig e hely lakója maradt. Oda fűzték a vérség és hagyomány szálai; ott éltek ősei és rokonai, ott született ő maga is, 1817 március 2-án. E városka légkörében bontakozott ki fiatalsága; tőle kapta legmélyebb benyomásait.”
A költő 1865-ben írt Szülőhelyem című versében hangot is adott ennek az érzésnek:
„Szülőföldem, Szalonta,
Nem szült engem szalonba’:
Azért vágyom naponta
Kunyhóba és vadonba.”
Tisztelt Egybegyűltek!
Nagy öröm tehát, hogy a költőóriás méltatásán keresztül Nagyszalonta s reflektorfénybe kerül. E jeles város népe soha nem távolodott el attól az erkölcsi iránytűtől, amelyet Arany János állított eléjük. 200 esztendő után is helyt áll, összefog és a mindennapok gondjai mellett képes a jövőre koncentrálni, képes a holnapokat megálmodni és megteremteni.
Ma, amikor Arany János születésének 200. évfordulóját ünnepeljük, Nagyszalonta méltóképp képviseli, és látja el feladatát, amelyet az “aranyjánosi” kiváltság jelent.
Szögezzük le még egyszer, milyen nagy öröm, hogy az emlékévben, idén augusztusban a magyar kormány, a református egyház, és a magyar érdekvédelmi szövetség együttműködése révén – sok éves tervezés után – itt Nagyszalontán végre megnyithatja kapuit egy olyan szórványkollégium, mely összefoghatja majd a szórványban nevelkedett magyar gyermekeket, és ahova felekezettől függetlenül minden diákot várnak. A kollégium az Arany János Elméleti Líceummal az egész magyar közösséget, az egyetemes keresztény értékrendet szolgálva, a dél-bihari magyarság zászlóshajója lesz. Fontos lépés ez, hiszen ahhoz, hogy költő születésének 300. évfordulóján is beszéljék itt Arany János nyelvét, ahhoz most kell cselekednünk.
Nagyszalonta élen jár, példát mutat nemcsak a Partiumban, de egész Erdélyben is. A szórvány magyarság egyik világítótornya, amely tisztában van azzal a kötelességével is, hogy neki kell a többieket összefognia, neki kell a környéket bevilágítania. Kijelenthetem, hogy Nagyszalonta ebben a nehéz munkában, ebben az embert próbáló küzdelemben bírja az anyaország magas szintű támogatását.
Ahogy a szórványkollégium létrehozása, úgy az egész Arany János Emlékév előkészítése és megvalósítása csodálatos példája a határokon átívelő együttműködésnek és együtt gondolkodásnak.
Az egész éven át tartó rendezvénysorozatot hatalmas összefogás, sokrétű előkészítő-, és szervező munka előzte meg. Köszönet érte minden egyes közreműködőnek!
A megvalósuláshoz szükség volt arra a közös, egy cél felé mutató akaratra, amelyről Arany így ír „Domokos napra” című költeményében:
„Előtted a küzdés, előtted a pálya,
Az erőtlen csügged, az erős megállja.
És tudod: az erő micsoda? – Akarat,
Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat.”
Tisztelt Ünneplő Közösség, kedves Nagyszalontaiak!
Azt kívánom, sőt meg vagyok róla győződve, hogy ez a közös akarat és ez az elszánt hit az ünnepség után, a hétköznapjainkban is velünk marad! Ez tükröződik abban, a város és környéke jövőjét érintő cselekvési programban, amit Török László polgármester úr és csapata Arany János Terv címen összeállított, s amely hamarosan a magyar kormány elé kerülhet. Ez mindenképpen reménykeltő bizakodásra ad okot.
Isten éltesse Arany János népét, Nagyszalonta polgárait!
Isten áldja meg a magyarokat!
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
