Gyurcsány lebuktatta: Majtényi sem civil jelölt

Origo, Csepel.info

majtenyi-laszlo-0301

Álcivil áljelölt

A látszat szerint egy civil csoportosulásnak jutott eszébe, hogy Majtényi Lászlót köztársasági elnöknek jelölje, aki mögé aztán a baloldali pártok is odaálltak. Csakhogy a valóságban minden fordítva történt. A pártok döntöttek Majtényi jelöléséről, aztán szóltak az álcivil szervezeteiknek, azok meg a szokott módon átverték a balliberális nagyközönséget.

Nagy öröm volt a baloldalon, hogy az LMP február elején bejelentette, támogatják Majtényi László államfői jelöltségét. Azzal, hogy a zöldek is felsorakoztak a jogtudós mögé, komoly esély nyílt rá, hogy a baloldalnak tényleg önálló köztársaságielnök-jelöltje legyen. Majtényi László korábban volt adatvédelmi biztos és az ORTT elnöke, és ő alapította az Igazmondó Alapítványt, ami az Együtt-elnök Juhász Péterhez köthető ügyekkel vált ismertté (például amikor kiderült, hogy nyaralásához az alapítvány kocsijait vette Juhász igénybe). A kandidáláshoz ugyanis legalább 40 országgyűlési képviselő szavazata kell, ez az arány pedig az MSZP 28, az LMP 5 és a függetlenek (DK: 4, Párbeszéd: 1, Együtt: 2) összesen 7 darab igenével már hozható. A Jobbik világossá tette, hogy nem szavazza meg Majtényit, önálló jelöltet pedig nem állít. Igaz, nem is tudna, hiszen a 24 fős frakciója ehhez kevés.

Most viszont úgy tűnik, a baloldali örömködés jócskán megjátszott volt, a háttérben ugyanis régóta megköttetett az alku, hogy Majtényiből államfőjelöltet kell csinálni.

Forgatókönyv

A hivatalos tálalás szerint az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet jelenlegi elnökének államfői jelöléséért január elején indított petíciót az Elnököt a Köztársaságnak! elnevezésű civil mozgalom. A felhívás nem maradt visszhang nélkül, durván kétezren csatlakoztak hozzá, köztük Bródy János zenész, Heller Ágnes filozófus, Iványi Gábor lelkész, egykori SZDSZ-es politikus és Göncz Kinga volt szocialista külügyminiszter. Majtényi néhány napot kivárt, majd Facebookon bejelentette, hogy indul a köztársasági elnökségért folyó küzdelemben. Akkor zanzásítva ezt írta:

Tekintélyes magyar polgárok a köztársasági elnöki felkérésem mellett érvelnek. A jelölés országgyűlési képviselők feladata. Őket arra kérem, hogy támogatásukkal akkor tiszteljenek meg, ha egyetértenek a programommal (köztársaság visszaállítása, szegénység felszámolása, korrupció megszüntetése).

Vagyis Majtényi szavaiból az derült ki, hogy úgy vállalta a jelöltséget, hogy egyedül a civilek erejét bírta, a pártok véleményét nem ismerte. Ezt egyébként egy későbbi interjújában meg is erősítette. A Hvg.hu-nak azt mondta, hogy „amikor beleugrottam az egészbe, senkivel, egyetlen pártvezetővel sem beszéltem”. Azért sem, mert az olyan benyomást kelthetett volna, mintha kérne valamit, márpedig ő nem kér semmit.

Csakhogy Majtényi ennél jóval többet tudhatott. Nehéz elképzelni, hogy őt is becsapták volna. 

Nem úgy volt (fotó: Hajdú D. András – Origo)

Puhatolózás

Az Origo telefonon elérte Székely Sándort, aki az Elnököt a Köztársaságnak! csoport nevében bedobta Majtényi jelöltségét. Székely egyébként nem ismeretlen a politikában, korábban az Együtt társelnöke is volt, a Fővárosi Közgyűlésben jelenleg is képviselő, ráadásul vezeti a Magyar Szolidaritás Mozgalmat. Székely elismerte, hogy mielőtt Majtényit megkereste volna (ez tavaly december végén történt),

előzetesen egyeztetett baloldali pártokkal, így ismerte az MSZP, a DK és „áttételesen” az Együtt véleményét is Majtényi jelöltsége kapcsán.

Székely azt mondta, mindenhonnan az a visszajelzés érkezett, hogy a jogtudós személye megfelel, és jó ötlet a frontvonalba állítása. Azt viszont tagadta, hogy bármilyen stratégia vagy megállapodás született volna Majtényiről a háttérben. „Az történt, hogy volt pár beszélgetésem politikai szereplőkkel, de nem pártelnökökkel, és ezek nagyon biztatóak voltak” – magyarázta.

Civilek, akik jobban mutatnak

Csakhogy azt, hogy igenis készült stratégia Majtényi László bejelentésére, éppen Székely erősítette meg az Origónak. Azt mondta ugyanis, hogy a pártokkal megállapodtak abban, hogy nem a politika, hanem a civilek kérik majd fel hivatalosan Majtényit, mint köztársasági elnökjelöltet.
Mégpedig azért, mert egyrészt a civil jelölés jobban mutat, másrészt pedig a pártoknak is könnyebb felsorakozni, ha nem egy másik párt emberéről van szó.Jó esély van arra tehát, hogy Majtényi mielőtt rábólintott volna, tisztában volt az erőviszonyokkal, és értesült az MSZP, a DK és az Együtt szimpátiájáról. Erről szerettük volna a jogtudóst megkérdezni, de elfoglaltságára hivatkozva elhárította a megkeresésünket.

Gyurcsány, az ünneprontó

Arról egyébként, hogy Majtényi vegytiszta civil jelölése körül nem minden úgy történt, ahogy azt megpróbálták feltüntetni, maga Gyurcsány Ferenc beszélt még hétfőn, az Inforádió műsorában. A DK elnöke egészen pontosan azt közölte, hogyMajtényi László felkérése hónapok óta zajló folyamat volt. Mi ezt ismertük, láttuk, részt vettünk benne. Végül az a megoldás született, hogy Majtényi Lászlót először civilek ajánlják, hogy a demokratikus ellenzéki pártok támogathassák.A volt miniszterelnök azt is hozzátette, hogy Majtényi még jóval a felkérés előtt részt vett olyan találkozón is, ahol a pártelnökök azt fixálták, hogy ki, mikor, melyik testületével tudja elfogadni a jelöltet, és mögé állni. Ezt az Origónak Székely Sándor kategorikusan cáfolta, szerinte ilyen nem történt. Majtényi pedig „abszolút hazugságnak” nevezte a kijelentést.

Felmerül, hogy mi motiválta Gyurcsányt, hogy egy héten belül a Lengyel László-féle aknamunka után már a második összeesküvésről rántsa le a leplet, ráadásul ezúttal olyanról, amelyben a DK is érintett, hiszen odaálltak Majtényi mellé. Kerestük a pártelnököt, de nem értük el, Székely pedig úgy reagált, hogy DK részéről hozzájuk eddig semmiféle jelzés nem érkezett arról, hogy kihátrálnának Majtényi mögül.

A nagy nap

A köztársasági elnököt legkorábban március 11-én, legkésőbb április 10-én kell megválasztani. Az első forduló akkor lesz érvényes, ha az országgyűlés kétharmada, vagyis 133 képviselő támogatja valamelyik jelöltet, ha ez nincs meg, másodjára már a leadott szavazatok száma dönt. A Fidesz–KDNP a jelenlegi államfőt, Áder Jánost szeretné egy újabb 5 éves mandátummal megbízni. Mivel aktuálisan 131 kormánypárti képviselő van, az első körös győzelemhez szükség lesz még két szavazatra is.

Forrás: Origo

6 hozzászólás “Gyurcsány lebuktatta: Majtényi sem civil jelölt” bejegyzésre

  1. Nagyapó szerint:

    Játszunk egy kicsit! Majtényit választják meg köztársasági elnöknek. Elmegy az eskütételre, majd fel kell esküdnie az Alaptörvényre. Puff! Fel kell esküdnie arra, amit nem fogad el. Mit tesz? Ebből látszik, hogy az egész csak egy játék, egy komolytalan próbálkozás.

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.

  2. ZsiványZoli szerint:

    Újra Áder lesz a köztársasági elnök.

  3. Lovas szerint:

    Lesz egy kis cirkusz, hogy miért nem a Majtényi nyert a kevesebb szavazatával, aztán kivonulnak és sípolnak.

  4. paneltomi szerint:

    Ez a Feri! Lárifári. Hét én még mindig nem hiszem el, hogy ő nem a Fidesz embere.

  5. Letiltatni szerint:

    Direkt félreértette a törvényt a főügyészség, hogy ne nyomozzanak az MTVA-s lehallgatásról
    FAN 2017.02.13. 19:52
    A törvény félreértelmezésével szüntethette meg a nyomozást a főügyészség az MTVA-s lehallgatás ügyében, derült ki Péterfalvi Attila adatvédelmi hatósági elnök nyilatkozatából. Az ügy előzménye, hogy 2016 tavaszán lehallgató- és videórögzítő berendezésekre bukkantak Vaszily Miklós vezérigazgató tárgyalójában, valamint Vas Imre üzemeltetési igazgató és Enyedi Csaba vezérigazgatói kabinetvezető irodáiban.
    Az ügyben 10 hónapig nyomozott a rendőrség, majd a főügyészség vette át az ügyet, hogy végül most megszüntesse a nyomozást, anélkül, hogy bárkit felelősségre vontak volna. Indoklásuk szerint az ügy nem tiltott adatszerzés, mivel az ilyen a jog szerint “más lakásában vagy egyéb helyiségben” valósulhat meg.
    A Hvg megkérdezte Péterfalvi Attilát, aki rámutatott a főügyészség érvelésének két megkérdőjelezhető pontjára.
    Péterfalvi szerint az eszközöket nem rendvédelmi szerv vagy nemzetbiztonsági szolgálat telepítette, de nekik is csak úgy lenne erre jogalapjuk, ha a bíróság vagy bizonyos esetekben az Igazságügyi Minisztérium engedélyt ad rá. „Rajtuk kívül senki más nem végezhet rejtett megfigyelést műszaki eszközzel” az MTVA-ban, ezért, ha minden úgy történt, ahogy a sajtóban megjelent, akkor „véleményünk szerint jogsértés történhetett”.
    Kifogásolható a törvényben említett “lakás” hétköznapi értelmezése is. Péterfalvi szerint lakás alatt nemcsak a hétköznapi értelemben vett lakás értendő, a büntetőeljárásról szóló törvény gyakorlatilag minden magánhelyiséget és magánjárművet bevesz ebbe a körbe, ahogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény is: „lakás: a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden egyéb helyiség vagy terület”. Péterfalvi példát is hoz az ilyen értelmezésre: 2015-ben a Zala Megyei Főügyészség vádat emelt egy munkahelyi mosdóban titokban felszerelt kamera miatt tiltott adatszerzés bűntette miatt.
    A Hvg szerint a Fővárosi Főügyészség megpróbálta megvezetni a közvéleményt a jogi szóhasználat–hétköznapi szóhasználat egyezéséből adódó lehetőséggel, hogy elkerülhesse a vádemelést. És továbbra is adósak egy hihető magyarázattal.

  6. Hajrá Csepel szerint:

    Gyurcsány az ország leggázabb embere. Csodálkoztam hogy amikor volt pofája beköltözni egy miskoloci lakásba, senki nem csapta ott agyon. Csepelen is csak leköpték.Bennem is 1-2 éve felmerült hogy ki a jó büdös franccal van ez az ember és kit képvisel egyáltalán. Valamit nagyon tud róla a fidesz, hogy ennyire besegít nekik.

Itt lehet hozzászólni !