CSepel.info, Mr:Gabee
„1912. január 27-én az egykori csepeli Templom téri Beck kávéházban tartotta alakuló közgyűlését a Csepeli Testedző Kör a CSTK, amely a Csepeli labdarúgó Ifjak, a Csepeli Sport Egyesület, valamint a Csepeli Athlétikai Klub labdarúgóiból alakult. Az eredeti tervek szerint az egyesület nevében szerepelt volna a „Munkás” szó is, ám ehhez – előzetesen – nem járult hozzá a Belügyminisztérium.
A folytatásban a Csepel Sport Anno facebook oldalról idézünk egy bejegyzést.
A CSTK ennek ellenére megmaradt munkásegyesületnek. Alapító tagjai túlnyomórészt lakatosok, esztergályosok, kohászok voltak, de megtalálhattuk közöttük az akkor vagyonosnak számító kisvendéglősöket, sportszerető polgárokat is. A CSTK 1912. január 27-én megalakult vezetőségének névsora: Díszelnök: Stern Richárd, Igazgató elnök: dr. Kux Sándor ügyvéd, ügyvezető elnök: Fehéry Ákos, főtitkár: Vadnay Géza, titkár: Goldstein Árpád, pénztáros: Goldstein László és Takács Sándor, jegyző: Zettner Tamás. Ellenőrök: Kóbor (Klein) Rezső, Róth Lajos, intézők: Mester György, Szántó Dezső, szertáros: Kubicza József.
Alapító tagok: Elbert Károly, Facsek Károly, Fritz Antal, Flacker Béla, Firics János, Greinstadter Ferenc, Gülmann Boldizsár, Hambalkó Imre, Juhász Sándor, Katzer Károly, Kling Pál, Kohut Ferenc, Lakatos József, Lakatos László, Nagy János, Nagy II János, Nagy Ferenc, Nagy József, Németh Hugó, Pápay Péter, Pflum István, Pravecz György, Schrankó János, Schmoll János, Schuszter István, Szandner Pál, Tóth József, Varga József, Vida Sándor, Wolf Pál, Zsuffa Ferenc. A CSTK 1912 nyarán benevezett a bajnokságra, de az MLSZ előtte bemutató mérkőzésekre kötelezte a csapatot. Az első mérkőzésen a CSTK a II. osztályú Postás ellen szerepelt, s nagyszerű játékkal 3:0 arányban győzött.
Ezután egymást követték a kis egyesület hétköznapjai. A CSTK-nak jó ideig csak labdarúgó szakosztálya volt, de már a tízes évek végén, a húszas évek elején megtaláltuk körükben az ökölvívókat, kerékpárosokat és a birkózókat.
A CSTK életében jelentős változást hozott az I. világháború, a játékosok bevonultak, szüneteltek a bajnokságok. A Tanácsköztársaság rövid reményt nyújtott, de az ellenforradalom újból szétzilálta a hazai és a csepeli sportot. A CSTK 1922-ben éledt fel újból, 1923-ban már a Középmagyar Labdarúgó Alszövetség II. osztályában indult. 1927/28- ban – ami mindmáig kuriózum – kétszer nyerte meg a bajnokságot a BLSZ III. osztályában, hogy azután háromszor veszítse el azt a zöld asztalnál…
A húszas évek második felében megalakultak a CSTK természetjáró (1927), a kerékpáros (1927), a birkózó (1928) és ökölvívó (1929) szakosztályai. E sportágaknak már komoly hagyományai voltak Csepelen, de szervezett formában csak ekkor kerültek a CSTK- hoz. a harmincas évek alajén azonban a birkózó és ökölvívó szakosztályok időszakosan megszűntek, de megjelentek helyettük a kézilabdázók, a sakkozók és a súlyemelők. A nehéz gazdasági körülmények között kezdte meg a CSTK saját pályájának építését, 1931-ben a mai Katona József utca és Bajcsy- Zsilinszky utca közötti területen épült pálya avatóján az osztrák Zehnie Bozirk Worwärst munkásegyesületet fogadta a CSTK. A harmincas években állandó nehézségekkel küzdött az egyesület, pedig tehetséges fiatalok bontogatták szárnyaikat a labdarúgóknál és a kerékpárosoknál is.
Így érkezett el 1937, amikor a CSTK 25 éves jubileumának évében a kisegyesületet átvette a WM gyár, s a klub Weiss Manfréd Vállalatok Testedző Körévé alakult át.”
