Csepel.hu
A Nemzetközi Holokauszt Emléknapján az áldozatokra emlékeztek a Nefelejcs utcai izraelita temetőben. 72 évvel ezelőtt ezen a napon szabadult fel az auschwitz-birkenaui munkatábor.
Az a feladatunk, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk – hangsúlyozta beszédében Kerényiné Rippner Zsuzsa, a Budapesti Zsidó Hitközség Dél-Pesti Körzetének elnöke.
„A holokauszt élménye és emléke még mindig az egyik legmeghatározóbb eleme a zsidó identitástudatnak a mai magyar zsidó közösségekben. Nincs olyan magyar zsidó család, akinek ne lenne kire emlékeznie” – tette hozzá.
Emlékeztetett rá: a csepeli zsidók az átlagnál többet tettek szűkebb pátriárkájuk fejlődéséért, hiszen Csepel a Vasmű nélkül nem vált volna azzá, ami volt, a magyar ipar egyik csúcsává.
Totha Péter Joel rabbi emlékező beszédében kiemelte: „Egy olyan kort idézünk fel, amelyben a törvénytelenég volt a rend, amelyben meggyulladt és porig égett az emberiség és maga az ember is. Fogalommá lett a szó: holokauszt. Teljes megsemmisülésre szánt égő áldozatot jelent s nemigen hihető, hogy rajtunk kívül volna még nép, amely teljességében átérzi e szó pokoli jelentését. A holokauszt volt Németországban és más európai országokban hosszú évszázadokon át elevenen ható antiszemitizmus legsúlyosabb megnyilvánulása.”
Az emlékhelynél mécseseket és köveket helyeztek el a csepeli önkormányzat képviseletében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint az emlékezők.
Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét a Nemzetközi Holokauszt Emléknapjává. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza “az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, igen nagy többségében zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
AZS
Fotó: Tóth Beáta
Nem unják még, mert mi már nagyon.
Hol tart a csepeli zsinagóga építése?
Nemrég “bizonyították” izraeli “tudósok”, hogy a holokauszt trauma öröklődik. Mindezt egy igen nagy számú minta, mintegy 32 túlélő(?) vizsgálatára alapozva. Természetesen csak zsidókat vizsgáltak ,mert Holokauszt csak egy volt és az is az övék.
Elvitték őket dolgozni,ahol fürdeni is kellett,a borzalmas megpróbáltatás után érthető hogy mindenfélét álmodnak.
Ez vajon miért nem hírértékű itt, megnyitáskor ha jól emlékszem még az Áder is jelen volt…..
ennél is minden fillér “jó helyre” ment 😉
http://hvg.hu/itthon/20170127_Nem_kaptak_penzt_a_kormanytol_bezar_a_csepeli_cigany_holokausztkozpont
biztos elfogyott a cigány azért zárták be. ja nem.
A cigányok legnagyobb része nem is tudja,nem is érdekli,mi az a holocaust.Néhány évvel ezelőtt lehetett kártérítést kapni,akkor a szemfülesebbek bemondás alapján kaptak 1millió 200ezer ft kártérítést.Beszéltem idős cigány férfiakkal,mindegyik katona volt a háború alatt,akiknek nem volt bejelentett lakása azoknak családja közösségi menedékhelyeken volt elhelyezve,Magyarországon.A nők többnyire idehaza dolgoztak.A zsidókról is csak annyit tudtak hogy azokat elvitték valahová.
Jujj!! 🙂
Forráshiány miatt bezár a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központ – közölte a központot létrehozó Roma Polgári Tömörülés elnöke pénteken az MTI-vel, miután a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából megemlékezést tartottak a csepeli intézményben.
Makai István azt mondta, hogy a központ 2014. augusztus 2-án nyitotta meg kapuit, és “olyan erkölcsi, szellemi tartást adott közösségünknek, amelyre az egész ország méltán lehet büszke”. Az intézmény fennállása óta több ezer látogatót fogadott.
A központot állami és pályázati források nélkül hozták létre, és az intézmény csaknem három éves működése során ugyan kaptak állami támogatást, de azt főként önkéntesek segítségével tartották fent.
A további működtetéshez sikertelenül kértek támogatást a kormánytól
– közölte Makai István. A központnak a Szent István út 71. száma alatti felújított és átalakított családi ház adott helyet, ebben alakított ki a kiállító tereket. Az udvaron a megnyitó alkalmával elhelyezték a roma holokauszt áldozatainak emléktábláját, amelyre pénteken fekete szalag került.