Csepel.info

A Fővárosi Közgyűlés ülésének kezdetén a városatyák néma felállással adóztak a veronai buszbalesetben elhunytak emléke előtt. Tarlós István főpolgármester javaslatára a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, hogy a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. vállalja át az elhunytak esetleges hazaszállításának, illetve temetésének költségeit.

Elfogadta a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszín-kiválasztási javaslat végleges változatát a Fővárosi Közgyűlés 24 igen, 4 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett. Mint a Tarlós István és városfejlesztési helyettese, Szeneczey Balázs által jegyzett előterjesztésben olvasható, a versenyhelyszíneket a nemzetközi sportszövetségek tavaly őszi budapesti látogatásai nyomán véglegesítették. A változtatások közé tartozik, hogy a Kincsem Parkban ideiglenes öttusaközpontot alakítanának ki az olimpia idejére. A metró közelsége, valamint a nagy tér lehetőséget ad egy húszezres nézőtér kialakítására. A területet állami tulajdonú cég üzemelteti és tulajdonolja, ami megkönnyíti az ottani rendezést. A mountainbike-versenyeket az eredetileg is tervezett helyszínen a Testvérhegyen tartanák meg, nem a Hármashatár-hegyen, ahol az olimpia után állandó mountainbike-pálya, valamint a terep- és tájrendezésnek köszönhetően egy új, rekultivált zöldterület jöhet létre.

Az elfogadott előterjesztésben emlékeztettek, hogy az olimpia rendezési jogáért kiírt pályázat három szakaszból áll. Első körben Budapest az olimpiával kapcsolatos vízióját, a játékok megrendezéséről kialakított koncepcióját és stratégiáját 2016. február 16-án adta be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) számára. A 2016. október 6-án benyújtott második kötet tartalmazta az olimpiarendezéshez szükséges garanciákat, a rendezés szervezeti, jogi kereteit és a helyszíntervek módosításait. A február 3-áig benyújtandó harmadik kötet témája az olimpiai játékok lebonyolítása, a tapasztalatok és az örökség felsorolása, valamint a végleges helyszíntervek bemutatása. A harmadik szakasz alapja egy komplett projektanalizis, amelyben a pályázó város egyebek mellett részletes programot, helyszínleírást, doppingellenes stratégiát és az érintett ország sportiparágáról készült összefoglaló elemzést nyújt be a NOB-nak. Bemutatja emellett, hogy az olimpia lebonyolításának koncepciója milyen fenntartható megoldásokat tartalmaz, és hogyan biztosítja azt, hogy az olimpia “izgalmas és kivételes élmény legyen a sportolóknak, a látogatóknak, a pályázó város közösségeinek és valamennyi érdekeltnek egyaránt”.

Tarlós: a budapesti olimpiát ellenzők félrevezetik a fővárosiakat

Az előterjesztés vitájában a főpolgármester elmondta: a NOB által elfogadott Agenda 2020 dokumentum alapvetően megváltoztatta az esélyeket, amelyek korábban csak a metropoliszoknak volt adottak. Mint mondta, az Agenda 2020 révén változott meg az ő korábbi véleménye is az olimpiarendezésről. A világversennyel kapcsolatos esetleges népszavazásról azt mondta: a referendumot általában nagyon fontos intézménynek tartja, de – mint fogalmazott – „van itt egy bökkenő, akkor kellett volna a mostanit elindítani, amikor másfél évvel ezelőtt szavazás volt az olimpiáról”. A mostani kezdeményezésről sokkal inkább feltételezhető az, hogy politikai haszonszerzési indíttatású – jegyezte meg. A főpolgármester bírálta azon ellenzéki képviselőket, akik a közgyűlésben korábban megszavazták, hogy Budapest pályázzon a 2024-es olimpia megrendezésére, most viszont a pályázat visszavonására irányuló népszavazásért. „Mélységes csodálkozását” fejezte ki, hogy egyes fővárosi képviselőknek nem jut eszébe az: ha a főváros megkapná a rendezés jogát, akkor olyan beruházások is megvalósulhatnának, amelyek csak sokkal később vagy soha nem. Kitért arra is, hogy az olimpiát nem Budapestnek és az országnak kell egyedül finanszíroznia, hanem a NOB is jelentős pénzeket ad a rendezése, nem beszélve a szponzori pénzekről. A budapesti olimpiát ellenzők félrevezetik a fővárosiakat azzal, mintha a rendezési költségek teljességét a városnak és az országnak kellene fedezni – mondta Tarlós István. A főpolgármester visszautasította, hogy a főváros vezetősége és a közgyűlés az olimpia rendezéséért bármilyen gazdasági “stikliket” tervezne felhasználni.

Mizsér Attila olimpiai bajnok öttusázó, a 2024-es olimpiai pályázat sportigazgatója a közgyűlés előtt mondott beszédében úgy fogalmazott: “a politika általában megoszt, szétszakít és gyengíti a közösséget, az olimpia és a sport általában összeköt, egységbe olvaszt és erősíti a közösségeket”. A képviselőkhöz szólva kijelentette: amikor az olimpiáról gondolkodnak, akkor több évtizedes fejlődésről van szó, befektetők lehetnek egy dinamikusabban fejlődő Budapestbe és Magyarországba.

A főpolgármester javaslatára ingyen tömegközlekedhetnek a szmogriadó alatt kitiltott autósok

Tarlós István javaslatára egyhangúlag döntött a közgyűlés arról, hogy ma 16 órától – amíg a szmogriadó riasztási fokozata érvényben van – ingyen használhassák a budapesti közösségi közlekedési járatokat a forgalmi engedély felmutatásával azok, akinek autója környezetvédelmi osztályba sorolása 0,1,2,3,4 vagy akiknek gépjárműve nincs környezetvédelmi osztályba sorolva. A főpolgármester hangsúlyozta: javaslatával a leginkább rászorulók kaphatnak segítséget, nem híve ugyanis annak, hogy a legjobb környezetvédelmi besorolású, vagyis általában újabb és drágább autók tulajdonosai is ingyen használhassák a tömegközlekedést.

A főpolgármester hozzátette: vannak ellentmondások és igazságtalanságok a szmogrendeletben, ezzel rég tisztában van, ezért kezdeményezte már 2013 áprilisában a Miniszterelnökségen a vonatkozó jogszabályok módosítását. A Lázár János minisztertől kapott válaszban megköszönték javaslatait, biztosították róla, hogy azokat megtárgyalják és döntenek róla, „ez azóta is folyamatban van” – mondta. A közgyűlés hamarosan egyébként újból áttekinti a szmogrendeletet.

A Legfőbb Ügyészséghez juttatják el az Alstom-vizsgálóbizottság jelentését

A Fővárosi Közgyűlés egyhangú döntéssel tudomásul vette az Alstom metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes bizottság jelentését, amelyet a testület szerdai döntése értelmében a főpolgármester elküld a Legfőbb Ügyészségnek. A közgyűlés felkérte Tarlós István főpolgármestert és az Alstom-bizottság elnökét, Borbély Lénárdot, hogy kíséreljék meg az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metróépítésre vonatkozó jelentésének beszerzését, és vizsgálják meg, hogy indokolt-e a bizottság munkájának esetleges folytatása.

A vizsgálóbizottsági jelentés megállapításai szerint a metrókocsik beszerzése során számos gazdasági, észszerűségi szempontból kifogásolható körülmény merült fel, ezekről bővebben itt olvashat: http://budapest.hu/Lapok/2017/elkeszult-az-alstom-vizsgalobizottsag-jelentese.aspx.

Tarlós István a napirend vitájában jelezte: szükségesnek tartja az OLAF-jelentés mielőbbi nyilvánossá tételét. Kitért rá, hogy a 4-es metró 2010 előtti szabálytalanságai miatt várható büntetés – amelyet nem a városnak, hanem az országnak kell kifizetnie – a Lázár János által említett 76 milliárdnál kevesebb lehet, várhatóan mintegy 59 milliárd. Az összeg csökkentését a DBR Metró Projekt Igazgatóság szerint „bombabiztos” érvekkel fogja tudja alátámasztani a Főváros – tette hozzá. Ismét felhívta a figyelmet, hogy az OLAF-jelentésben szereplő szabálytalanságok a 2010 előtti időszakra vonatkoznak, egy esetet említ 2010 utánról az OLAF, de ott éppen egy az ellenőrző mérnökhöz kapcsolódó szabálytalanságot szüntetett meg a Főváros, a kormány jóváhagyásával.

Döntöttek a forrásmegosztásról

Döntött a fővárost és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető források idei megosztásáról a Fővárosi Közgyűlés. A január elsejétől hatályos törvényi szabályozás következtében a megosztott bevételekből a fővárosi önkormányzat részesedése a korábbi 52,5 százalék helyett 54 százalékra nő, míg a kerületek részesedése 47,5 százalékról 46 százalékra csökken. Ez alapján a kerületi önkormányzatokat összesen 110 milliárd forint, míg a fővárosi önkormányzatot 129,4 milliárd forint illeti meg.

Módosították a Margitszigetre vonatkozó Duna-parti építési szabályzatot

Módosította a Duna-parti építési szabályzat Margitszigetre vonatkozó rendeletet a közgyűlés. Az elfogadott előterjesztés szerint a hatályos terv módosításai a Margitsziget olyan fejlesztését segítik elő, amely a természeti értékek védelme mellett erősíti a rekreációs funkciót. Az úszóműveken, mint közhasználatú rekreációs létesítményen mindeddig csak vízi színpad létesítése volt tiltva, de a módosítást követően ezen létesítmények már csak a pihenés célját szolgálhatják a jövőben. A városi park területén is korlátozták a zenés, szórakoztató rendeltetést: a módosítás alapján csak ott létesíthető a jövőben, ahol kulturális funkció megengedett, így a Szabadtéri színpad és a Casino területén.

A módosítással a cél a rendezvények és az azt kiszolgáló létesítmények – pavilonok, időszakos jellegű lelátók – további korlátozása, ezáltal a környezeti terhelés csökkentése, a zöldfelületek védelme érdekében. A hatályos terv nagyrendezvények számára típus nélkül biztosított lehetőséget pavilonok létesítésére, a módosítás következtében azonban csak a nemzetközi sportesemények rendezése esetén lesz erre lehetőség. A sziget arculatának erősebb védelme céljából tovább korlátozzák a reklámcélú berendezések elhelyezhetőségét is. A sziget északi részén lévő felszíni parkoló 12 személyautónyi hellyel bővül, így 236 autó és 6 busz parkolhat majd.

Öt újabb Csengery-díjas

Zárt ülésen döntöttek a képviselők a Csengery Antal-díjak odaítéléséről. Az elismerést március 15-e, a magyar sajtó napja alkalmából vehetik majd át a kitüntetettek. Az idei Csengery-díjasok: Baranyai Gábor (a Magyar Idők fővárosi tudósítója), Fábián Barna (az M1 Ma reggel c. műsorának műsorvezetője), Fazekas Ágnes (a Népszava főmunkatársa), Balláné Ludwig Dóra (a Budai Polgár vezető szerkesztője), valamint Karalyos József (az Óbuda Újság és a Mai Belváros kiadója és főszerkesztője).

Forrás: Csepel.hu