Csepel.hu
Borbély Lénárd, Csepel polgármestere, az Alstom metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság elnöke Tarlós Istvánnal, Budapest főpolgármesterével tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette, a közbeszerzés úgy lett előkészítve, hogy annak végső nyertese kódolva volt. Az ügyben a Fővárosi Ügyészség és a Legfőbb Ügyészség is nyomozást folytat.
A bizottság tavaly azért jött létre, mert az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala azzal kereste meg Magyarországot, hogy az Alstom-vezetők 2,3 millió euró kenőpénzt adhattak a BKV Zrt. vezetőinek azért, hogy elnyerhessék a tendert. A bizottság feladata az volt, hogy megvizsgálja a döntési mechanizmusok működését, a szerződéskötés körülményét és a személyi felelősséget.
Borbély Lénárd elmondta, a bizottság meghallgatta Aba Botondot, a BKV Zrt. akkori vezérigazgatóját, aki arról számolt be, hogy a beszerzési folyamat a Városháza szigorú nyomásgyakorlása mellett zajlott, valamint megnevezte azokat a személyeket, akik közvetlenül is adtak instrukciókat. Hozzátette, a bizottság előtt sem Demszky Gábor akkori főpolgármester, sem Gulyás László, a 4-es metro projektcégének vezérigazgatója nem jelent meg. A bizottság rögzítette, hogy az eljárás felelőse a BKV Zrt., hiszen minden döntést a BKV Zrt. igazgatótanácsa hozott meg, amelyeket Aba Botond írt alá. Borbély Lénárd kifejtette, a közbeszerzés lefolytatását segítő tenderbizottságba csak az MSZP, az SZDSZ és MDF képviselői delegálhattak tagokat, a Fidesz-KDNP, mint az akkori legnagyobb ellenzéki frakció pedig semmilyen munkában nem vett részt. – A bizottság megállapította, hogy a BKV Zrt. olyan közbeszerzést írt ki, ahol nem az ár volt a legmeghatározóbb, így fordulhatott elő, hogy több alkalmas pályázóból nem a legkedvezőbb nyert. Szubjektív értékelési szempontokat alkalmaztak, mint például az esztétikai tulajdonságok, amely a végső pontozásnál dupla súllyal szerepelt. A közbeszerzés úgy lett előkészítve, hogy kódolva volt a végső nyertes – fogalmazott Borbély Lénárd.
Borbély Lénárd ismertette, a fizetendő előleg megemelése óriási vagyoni hátrányt okozott a fővárosi önkormányzatnak és a magyar államnak. A közbeszerzés kiírásában 25%-os előleg szerepelt, ezzel szemben a tárgyalások során 50%-ra emelték, így mintegy 30 milliárd forint az Alstom számláján kamatozott. Gazdasági és ésszerűségi szempontból is kifogásolható, hogy a BKV Zrt. a tender kiírásakor egy szerződés keretében kívánta megvásárolni az M2-es és az M4-es metró járműveit, de a szerződéskötési szakaszban külön szerződéseket kötöttek. A bizottság szerint sokkal nagyobb verseny alakulhatott volna ki, ha külön is biztosítják az ajánlattételi lehetőséget. Az ajánlattevők számának indokolatlan korlátozása szintén vagyoni hátrányt okozhatott a fővárosnak.
Borbély Lénárd elmondta, a közbeszerzés kiírása és a megkötött szerződés nincs összhangban, hiszen nem azt a szerződést kötötték meg, mint amit meghatároztak a közbeszerzés kiírásánál, ami így jelentős vagyoni hátrányt okozott a fővárosnak és az államnak. – Megmagyarázhatatlan módon a BKV Zrt. magára vállalta azt a kockázatot, hogy akkor is megvásárolja a szerelvényeket, ha az Alstom nem tudja megszerezni a szükséges típusengedélyeket, és így azokat nem lehet használatba venni – tette hozzá.
A bizottság szerint a szempontrendszer szubjektivitása miatt a közbeszerzési eljárásnak nehezen lehetett más győztese, mint az Alstom. – Az új fővárosi vezetésnek sikerült az Alstommal olyan új szerződéses feltételeket kialakítani, amelynek köszönhetően a főváros és az állam több milliárd forinttal jobban járt, mint az előző feltételek szerint – hívta fel a figyelmet, majd bejelentette, a fővárosi közgyűlés előtt javasolni fogja, hogy a jelentést terjesszék fel a Legfőbb Ügyészségre.
Tarlós István főpolgármester kérdésre válaszolva elmondta, nem tudja értelmezni az Együtt állítását, miszerint a főváros jelenlegi vezetése el akarja fedni a közbeszerzés felelőseit. – Hiába tennénk, hiszen az ügyészségi vizsgálat befejezés előtt áll – mondta.
