Népszabadság
Attól félek, hogy a cigányok és a nem cigányok közötti ellentétek soha nem fognak megszűnni – vázol fel egy lehetséges, borúlátó jövőképet Oláh Ibolya. Az interjúból hiányoznak a sztárpletykák és a magánéleti kulisszatitkok. Az énekest arról kérdeztük, amiről eddig nem nagyon beszélt – a saját cigányságáról.
– Szokta olvasgatni az önről szóló internetes fórumokat?
– Nem érdekelnek.
– Hemzsegnek a cigányozástól.
– Hallottam róla. Épp ezért nem érdekel. Szerintem olyan típusú emberek írogatnak be, akik unatkoznak, és az a szórakozásuk, hogy másokat csesztetnek.
– A tiszadobi nevelőotthon lakója volt, amikor egyik pillanatról a másikra országos hírű énekessé vált. Közben létezik egy olyan nézet, hogy a legrosszabb családban is jobb, mint a legjobb állami intézményben.
– Vannak családok, ahol – na, igen – sok a probléma, és a gyerek arra gondol, bárcsak bekerülhetne egy nevelőotthonba. Mások meg, akik nevelőotthonban laknak, azt mondják, hogy bárcsak családban lehetnének, mindegy, milyen az a család.
– És mit mond ön?
– Egész életemet nevelőotthonokban töltöttem, csak ezt a fajta életet ismerem. Így nőttem fel, nekem ez a jó és ez a természetes. Aki még nem volt nevelőotthonban, annak elgondolása sincs, milyen ott, hogyan élik a gyerekek a hétköznapjaikat, hogyan dolgoznak a nevelők. Kőkemény meló. Ezt a munkát csak szívvel-lélekkel lehet csinálni. A gyerekeknek erősen jelez a csápjuk, azonnal megérzik, ki az, aki csak elviseli, és ki az, aki tényleg szereti őket. A nevelők igyekeznek felkészíteni a gyerekeket arra, hogy a kinti életben helyt tudjanak állni. Ami nagyon nehéz.
– Aligha futott volna be karriert, ha abban a családi környezetben marad, ahova született.
– Attól függ. Mázlim volt, mert van egy adottságom, amit szerencsével ki tudtam használni. Ha valaki tehetséges, akkor az a családban is megmutatkozik. Előbb-utóbb kitör.
– Vagy nem.
– Jó. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Én kurv… Ja, bocs! Én nagyon jól érzem magam a bőrömben, és jól éreztem magam a nevelőotthonokban is. A legjobban talán Tiszadobon.
– Balhék?
– Szeretném elmondani, hogy nem voltam verekedős típus. Zárkózott ember voltam, aki jól elvolt a maga kis világában. Ritkán, nagyon ritkán “történtek dolgok”. Nem szabad úgy elképzelni, hogy bandákba verődtünk, és állandóan agyba-főbe vertük egymást.
– Adott egy intézmény – a tiszadobi otthon -, ahol felborulnak a társadalomban megszokott etnikai arányok. A kisebbség alkotja a többséget.
– Amíg bent éltem, egy zárt közösségben, addig nem voltak problémáim a cigányságommal. Majdnem mindenki roma volt: legalább kilencven százalék. A gondok akkor kezdődnek, amikor kilépsz a kapun.
– Milyen gondok?
– Amikor először kimentem “megpróbálni” a nagybetűs életet – ami egyébként kudarcba fulladt -, néhányan keményen éreztették velem a származásomat. Az egyik boltban például a mellettem lévő hölgy lopott valamit. Láttam, de nem köptem be. Nem volt cigány, simán kisétált. Én vettem egy nadrágot, engem megállítottak. Minden cuccomat kipakolták… Rendben, vannak romák, akik miatt én is szégyenkezem, de a nem romáknak is megvan az alja. Ugyanaz. Fifty-fifty.
– Illésné Áncsán Aranka, a tiszadobi otthon vezetője – az ön mentora, akit “Anyácska” néven ismer a közvélemény – egyik tanulmányában elmeséli, hogy valaki kirakott a folyosóra egy plakátot, ezzel a szöveggel: “Az összes cigányt ki kell irtani!”. A felháborodás aztán döbbenetté vált, mert kiderült, hogy roma fiú a bűnös. Amikor felelősségre vonták, hogy cigány létére miért tesz ilyet, értetlenkedve kérdezett vissza: “Miért mondják rám, hogy cigány vagyok?!”.
– Erre az esetre nem emlékszem, de hasonlókra igen. Tapasztalatból mondom, hogy néhányan nagyon haragudtak a cigányságuk miatt. Saját magukra haragudtak. Nyilván olyan sérelmek érték őket, ami által úgy gondolták, hogy utálniuk kell a származásukat.
– Többről is szó van, nem pusztán öngyűlöletről. Hisz a cigány gyerekek egy része egyszerűen nincs tudatában annak, hogy cigány.
– Korábban így volt, de az elmúlt tíz évben sok minden megváltozott. Az én időmben általában csecsemőként került intézetbe az ember, ma egyre inkább tizenéves korban, amikor már tisztában van a cigányságával. A szóhasználat is más. Mi a nem cigányokat úgy hívtuk, hogy “nem cigányok”, a mostaniak meg azt mondják, hogy “magyarok”. Ilyenkor mindig odaszólok nekik, hogy könyörgöm, magyarok vagytok ti is! Furcsa az egész… Mi nem cigányokként nőttünk fel, olyan közegben, ahol semmilyen cigány kultúrát nem tanultunk. Sokáig én se tudtam ezzel mit kezdeni, csak később forrt ki. Anya szervezett egy klubot, ahol beszélgetni kezdtünk a cigányságról, arról, hogy ha még mi, romák se tudjuk elfogadni a származásunkat, akkor nagy baj van. Ezzel együtt kell élni, meg kell tanulni kezelni. Megismerkedtünk a történelmünkkel, a szokásainkkal, a hagyományokkal.
– Másként élte-e meg a cigányságát a nevelőotthonban, és később, amikor már az egész ország ismerte a nevét?
magam. Mégis az vagyok: egy cigánylány. Mit csináljak? Ezért hát romának vallom magam, de nem fogok zászlót lengetni, hogy hahó, cigány vagyok! Nehéz ügy. Ha ott lett volna március 15-én, a Petőfi téren, amikor elénekeltem a “Magyarországot”…
– A rendőrök könnygázzal zavarták szét a szélsőjobboldali ellentüntetőket.
– Ne tudja meg, miket kiabáltak. Velem volt Anya is, neki szabályosan belefájdult a feje. Nemrég jártam Hollandiában, és hosszú idő után végre úgy mehettem ki az utcára, úgy sétálhattam, hogy nem éreztem feszélyeztetve magam. Tök könnyedén, felszabadultam. Nálunk meg… Mondom, nagyon nehéz és bonyolult kérdés. Mivel maga nem roma, soha nem fogja megtapasztalni, miről beszélek. Ha volna rá lehetőség, hogy én legyek maga, és maga én, szívesen cserélnék, esküszöm. Lennék a maga bőrében, kajakra. Lennék nem cigány ebben az iszonyú szar helyzetben. De hát ilyen sorsot szánt nekem a Jóisten. Kész. Nehézségekkel jár, ez a szép benne. Néha szép… Bele lehet dögleni, de azért jó. Amikor már úgy érzem, hogy teljesen gyönge vagyok, összeszedem magam, és hirtelen erős leszek. Még erősebb, mint korábban voltam.
– Nem önámítás ez?
– Miért hiszi? Az önámítás az, amit a sajtó egy része csinál. Nem is: népámítás. Etetés. A minap voltam a Thália Színházban. Kiváló cigány zenészek léptek fel. Kulturált, több nyelven beszélő, zseniális roma művészek, akiket világszerte ismernek, csak éppen Magyarországon nem. Elég ciki. Róluk miért nem ír többet a sajtó? Mindegy, hagyjuk most az újságírókat, maradjunk a cigányságnál. Érdekesebb téma.
– Ehhez képest eddig nem beszélt róla.
– Azért nem, mert az emberek többsége magát a fogalmat sem érti. Nincsenek tisztában vele, mi az, hogy cigány, csak találgatnak, és a végén marad egy kérdőjel a levegőben. Lehet, hogy nem vág ide, de elmondom: a rendszerváltáskor az állam magára hagyta a romákat. Megfeledkezett róluk, mintha nem is léteznének. Nem magamról beszélek, nekem szerencsém van. De gondoljon bele, milyen az, ha valaki a származása miatt nem tud érvényesülni. A cigányoknak kétszer annyit kell teljesíteniük, hogy bizonyítsák, igenis tisztességes magyar állampolgárok. És lehet, hogy még az is kevés. Attól félek, hogy a cigányok és a nem cigányok közötti ellentétek soha nem fognak megszűnni, megmaradnak örökkön örökké.
– Nézzük az érem másik oldalát: milyen előnye van annak, ha valaki cigány?
– Hát, nem tudok ilyet mondani.
– Valami jót csak találni benne.
– Szerintem semmi jó nincs benne. Semmi jó. Talán a zene, a ritmus. Ennyi.
– Eszébe jutott már valaha, hogy végleg elmegy ebből az országból?
– Őszinte legyek? A helyes gondolkodás szerintem az, hogy az ember, ha ide született, küszködje itt végig az egész életét. Igen. Ez a helyes gondolkodás. Mégis… Most éppen angolul tanulok, nagy szorgalommal. Szeretnék valahova külföldre menni. De csak egy időre. Aztán visszajönnék.
– Elég bizonytalanul hangzott.
– Oké, lehet, hogy nem jövök vissza. Fogalmam sincs, mit hoz a jövő. Ez az én országom és az én hazám, még akkor is, ha mások nem így gondolják. Büszke vagyok arra, hogy magyar állampolgár vagyok. Szeretem a hazámat, csak… Nem tudom otthon érezni magam. Mert vannak, akik nem akarják engedni. Azért ez nagyon gáz.
Megint egy könnyfakasztó butaság. Ez lesz itt most a nyári műsor?
Mindegy. Megtudtuk, hogy sok cigány rettentően szégyelli a csapatát, azt is, hogy egy butuska énekesnek fogalma sincs, mi van körülötte, azt meg főleg, hogy az utóbbi évtizedekben a cigányok keményen rasszisták lettek és “magyaroznak”.
Talán fel kéne valakinek világosítania Ibolyát, hogy ha magyarnak érzi magát, elég ha kimondja, hogy magyar és az lesz. Onnan kezdve senkit nem fog érdekelni, honnan származik. Csak az, hogy mivé nőtt fel.
De ha asszisztál egy ilyen uszító cikkhez és deklarálja a cigány identitását, akkor cigány marad, annak minden hátrányával együtt.
A hovatartozás nem a születésen múlik, hanem a döntéseinken. Neki is el kell döntenie, hova áll. A “belgákat” mindkét oldal rühelli.
Hát Prendick ezt rosszul látod. Valakiről lerí, hogy roma!
Ha elmegy munkát vállalni már a SZINE MIATT NEM VESZIK FEL!
Hiába becsületes, az hogy ROMA, kizáró ok.
Nekem is van roma munkatársam, és semmi bajom vele. Ott hagyhatsz bármit, nem viszi el!
Ott vannak a jóképű romák, és a szép roma lányok, ők jobban kapnak munkát.
De van olyan roma, akinek bűnöző kinézete van, ( rossz az arca), na ő qrva nehezen kap munkát.
Mi erről a véleményed?
Van kin nem latszik, hogy roma, de akin igen, az le se tagadhatja.
Mindenkienk egyenlő esélyt kell kapnia az életben. főleg a gyerekenek. Mindenhol ott van a tehetség, a szorgalom, csak ki kell hozni a gyerekből.
Ez az egyik legfontosabb feladata az államnak és az intézményeknek, vagyis, hogy a születési, vagyoni stb. különbségeket tompítsa, és minél inkább egyenlő esélyeket teremtsen a fiatalok számára. A tökéletes esélyegyenlőség nem érhető el, mert a társadalom differenciált, de törekedni kell rá.
Megmondom őszintén, hogy szerintem Ibolya jobban járt a nevelőintézettel, és “anyácskával”. Valószínűleg elkallódott volna, mint oly sokan…
Ennél gusztustalanabb, uszítóbb és szélsőségesebb cikket még életemben nem olvastam. Ez csak arra jó, hogy még inkább kiélezze a feszültségeket faji alapon.
Miska! cáfolnom kell, mert vannak olyan munkahelyek, ahol egyáltalán nem kérdés az, hogy kinek milyen a származása. A feltételek a felvételt és a munkaviszonyt illetően egységesek. Azok, akik megfelelnek az elvárásoknak, általában megmaradnak független a bőrük színétől.
Sajnálatos, hogy Ibolya saját magát sem tudja elfogadni. Hogyan lenne elvárható ezek után, hogy bárki mást toleráljon?! Annak ellenére történik így, hogy elég szép lehetőségeket kapott ebben az országban. S ahogyan én Ő szerinte nem tudom, mi az a cigány, hát szerintem neki meg fogalma sincs, mi az a magyar.
http://nol.hu/lap/mo/20090713-rablassorozat_alacsony_berert
A kommandósakció a sétányoknál….
Szila, vannak olyan munkahelyek, de az elég kevés.
A töbségre jellemző amit írtam.
XXX, át ez nem semmi.
Köszönjük xxx, kirakjuk.
Ha Prendick és a hozzá hasonló köpködőművészek egyszer egy pillantást vetnének az utak mentén dolgozó, 30 fokos melegben vagy fagyban, kemény fizikai munkát végző emberekre, láthatnák, hogy nagyobb részük roma.
Az meg igaz, hogy sok helyre nem vesznek fel embereket a bűrük színe miatt. Ne legyünk szemellenzősek.
Nem a színük miatt nem veszik fel a cigányokat, hanem azért, mert már voltak tapasztalataik.
Engem nem zavarna az olyan melós sem, aki zöld, de ha minden harmadik zöld ellop valamit, onnan kezdve ügyelek rá, hogy kékeket vegyek fel, mert nem én vagyok a jóisten, hogy ránézésre kiválogassam a zöldek közül a becsületeseket.
De még ha sikerül is, semmit nem tehetek az ellen, hogy a becsületes zöld otthon ne mesélje el a rokonoknak véletlenül, hogy milyen értékeket látott nálam és akkor jön majd a zöld családlátogatás.
Akit már megcsípett a derázs, az a méheket se szereti, hiába szorgalmasak, mert pontosan tudja, hogy azért onnan is várható a fullánk.
Öreg halász!
A könnyem kicsordul, hogy turista látványosság szinten lehet látni alkalmasint munkát végző romákat. Akkor most emeljünk nekik szobrot? Tudnillik a magyarok éppen úgy dolgoznak, gürcölnek, mindenféle kemény munkát végeznek, csak az olyan rendben van. Azon nem akad meg a szem, mert az természetes. Egy vidéki polgármester azt mesélte a fülem hallatára, hogy el nem tudjuk képzelni, hogy milyen botrány van a falujában, amikor késik a segély, szegény roma asszony azt üvölti: mert a szemét magyar nem dolgozik! “Ne legyünk szemellenzősek.”
Kedves Predick.
Ha te ezt egy uszító cikknek véled, akkor nem vitás hogy ki a “butuskább” Oláh Ibolya, vagy te.
Ő nagyon mélyről jött, de a tehetségének, szorgalmának, és persze szerencséjének köszönhetően kimászhatott a mocsárból. Igaz, az előítélet falát ezzel sem tudta áttörni, de legalább megpróbálta.
Amíg a hozzád hasonló morvaivona csótányok szabadon mocskos cigányozhatnak, még akkor is amikor egy becsületes roma lány Magyarországról énekel, addig nem is lesz itt 10 millió magyar, legfeljebb kettő.
Mert mivégre vállalna bárki is veletek nemzetközösséget? Ti szellemiségben közelebb álltok Fico, Funár, Haider, Le Pen patkányaihoz mint a magyarsághoz.
És ha egyszer neadjisten ti lesztek többségben (csekély esély), akkor inkább leszek “magyargyűlölő” belga, vagy piréz, semmint hozzátok hasonló “magyar”.
Ritkán értek egyet valamiben bolemannal. Most ezen ritka pillanatok egyike jött el.
bolemann lajos! Te nem leszel, Te már most is az vagy! Magyargyűlölő. Minden megnyilvánulásodból ez süt.
Szila, persze, te csak azt a cigányt veszed észre, amelyik a te elvárásaidnak megfelel, azaz bűnöző. Nem egyszer írtam már: nekem vannak cigány származású barátaim, sőt, szomszédaim is, akikkel semmi bajom nincs, lévén rendes emberek, akik ugyanúgy dolgoznak, mint én. Szeretem őket mint embert és barátot egyaránt, éppen úgy bízom meg bennük, mint bármely más barátomban.
Nem azzal töltöm a napomat, hogy cigányozok, és nem is érzem szükségét, hogy a gyűlölet vezesse az életemet. Aki pedig itt is mindenben cigány veszedelmet lát, és mindenről ők jutnak eszébe, csak általánosítani akar és minden romát bűnözőnek láttatni, annak bizony az ilyen cikkek irritálóak. Nem illenek bele a gyűlölet fantomképébe az ilyen üzenetek ugyebár.
Lajos, el is olvastad, amit írtam, vagy csak találtál benne pár magot, amit boldogan csipegethetsz?
Mert hát ez a cikk egy uszító cikk. Ugyanúgy, ahogy a te hozzászólásod is uszít.
Egyedül nekem nem kell, hiszen a cigányok naponta bizonyítják a maguk milyenségét. Ezen nem segít az se, ha előszeditek az összes, identitászavarban szenvedő Oláh Ibolyát. Sőt, inkább csak erősödik vele az a kontraszt, ami a mindennapi valóság és az egyes ritka példák között van.
Sosem foglalkoztatna a cigányság, ha a döntő többségük lenne a tisztességes, a ritka kivétel pedig a bűnöző. De fordítva van.
Kizárt dolog, hogy elítéljem a svábokat, mert közülük származik Kaiser Ede. A többiek nagy többsége tisztességes. De az is kizárt, hogy feloldozzam a cigányokat, mert közülük jött Oláh Ibolya. Mert a többiek nagy többsége nem ismeri a tisztességet.
Ehhez a logikai igazsághoz nem kell “gyűlölet”, csak józan ész.
Gyűlölet ahhoz kell, ami benned van, meg pl. Öreg halászban, akik igazán gyűlölitek például a Gárdát.
Nekem az egész cigánykérdés legfeljebb undort jelent. Undorodom azoktól, akik képtelenek egy társadalomban úgy élni, hogy betartsák az együttélés normáit. Azoktól meg tán még jobban, akik mindent kitalálnak, hogy ne kelljen a cigányoknak integrálódni a társadalomba. Ez utóbbiak még csak nem is cigányok, így teljesen értelmét veszti a rasszizmus vádja.
“De az is kizárt, hogy feloldozzam a cigányokat…” – írja Prendick. Na..na..na… azért a “feloldozást” nem hiszem, hogy ő fogja osztani…. a macskasanyargató legfeljebb a négylábúit “oldozhatja fel” … Hi – hi – hi. 🙂
Gordon, megint ittál? Nem megy a fórumozás szárazon? Kell a folyékony bátorság, vagy mi? 😉
Múltkor a halász rúgott itt be realtime, te is jöttél pálinkás reggellel múlt hétvégén. Most ez lesz itt a szokás? 🙂
Hi-hi! 🙂 Azt mesélted, hogy ugrált a hasadon a macskád. Nem lehetséges, hogy valami felvillanyozta, és azért nem tudott a bőrében maradni. 😉
Megpörkölődött a lángeszemen. 🙂
Mondom, hogy rendesen bekávéztál. Lassan aludnod kéne egyet.
Szomorú sorsot jósolok neked öregkorodra, ha már most villannyal tartod magad mellett az élőlényket. 🙂
Kedves Szila!
Olyan magasról szarok a véleményedre, mint a K2. Ha igazat írnál akkor is (minden demagógnak igaza van), de te ráadásul hazudsz is.
A személyes vitáktól magam távol tartva, csak a következőket mondhatom el.
– Minden tiszteletemaz Oláh Ibolyába szorult tehetségé.
-továbbá tisztelem és átérzem az önmaga keresése, és megismetése során felmerült kételyeit
– viszont nem tisztelem a médiák főcsapásán keresztül kialakított ismereteit
-továbbá nem tisztelem a média provokatőr munkatársát sem aki ezt a mélyinterjút” eszközölte.
Mostanság utaztam végi az ország egy részét Zemplén, Borsod, Heves megye településeit. Meg értettem azt, hogy miért is szeretik arra a GÁRDÁT, pedig csak a tájat néztem. Mig Zemplénben még a hegy tetejét is megszántották csupa sovány dolgos embert láttam, akik vasárnap lévén ünneplőben jártak keltek, addig Borsodban és Hevesben parlagon hevertek a földek, rétek, kaszálok az utcákon kizárólag degenerált dagadt “romák” lézengtek árnyékot keresve ahol a szomszéd kertjéből vagy jóesetben az erdőkből gyűjtőt valamit elmajszolhatják. Mindenki más bezárkozva várta aa jobb időket a portája duplán lakatolt kapuja mögött.
Közben a cigányok legjobb barátai a ” belvárosi zsídó fiúk” ( idézet Aczél Györgytől- mielőtt egyesek megvádolnának) szépen falják fel saját utolsó cafatkáikat.
Lajos most is hozta a formát. 🙂 🙂 🙂 🙂 🙂 🙂
Köszönjük atata (Emese) a hiteles beszámolót.
Engedelmeddel összefoglalnám.
Tehát Zemplénben a pálcika emberkék fölszántják a hegytetőt is (kivágták az erdőt?), mégis úgy elfogynak, hogy lötyög rajtuk a vasárnapi halszálkás zakó, miközben fel, s alá sétálgatnak a főutcán (jobb dolguk nem lévén az Úr napján). Bezzeg Borsodban és Hevesben! A karikára hízott romák lézengenek, de nem ám a napon, hanem inkább az árnyékban, míg a parasztok ebben a jó időben is kívülről belakatolják magukat a szobába, nehogy aztán egy hétkeres bibsi lefejtse róluk a szalonnát.
És hogy ne halj meg hülyén. A rétek, kaszálok direkte parlagok, mert ha pl kukoricát vetnének bele, akkor nem lehetne kaszálni.
És hogy Bivalytosznádon szeretik a gárdát? Zakson! Szerették ők már Torgyán Bubut is.
Lajos, szép dolog, hogy a személyedben egy igazi csepeli panelproli is hozzászólt a kérdéshez, de kár is volt egyben. Ha egyszer kiszakadnál a Tescoból és eljárkálnál vidékre, láthatnád azt, amit atata látott.
Ehelyett jár a szád és marhaságok csobognak belőle.
De legalább itt vagy nekünk, különben az ember elfelejtené, milyen is annak a szoci bandának a szintje, aki a bányászbéka fenekét smárolja. 🙂
Olvasd el figyelmesen mégegysző azt a tömény marhaságot, amit itt atata összehordott a megszántásról (sic), a parlagon hagyott rétekről, a “degenerált dagadt digányokról (így teljes az alliteráció), akik jó esetben erdei makkot majszolnak az árnyékban.
Csendben megjegyzem azok a kövérek, akik olcsó kaját esznek (szalonna, tészta, kenyér), tehát a kövérség paradox módon a szegénység jele.
Ami pedig a teszkósszocipanelprolit illeti… Szóval újíthatnál már. Így nagyon lapos. Görcsölj még egy kicsit.
http://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/ukran_idenymunkasok_dunakilitin/2106654
A tészta nem hizlal, ha nincs teljesen megfőzve, a szalonna kimondottan egészséges főleg a mangalica, a kenyér másnap kicsit szikkattan nagyon jó az emésztőszerveknek. Egyedűl a tulzott energia bevitel és a mozgásszegény életmód hizlal. A bevitt energia megeggyezik a végzett munkával nem áll fent az elhizás lehetősége.
Lajos, te archetípusa vagy a kockafejű prolinak. Mindegy mit csinálsz, ez a gyökered. /Ez jobb? 😉 /
Azt gondolod, hogy puszta ordítással földbedöngölheted a vitapartnert, amikor olyasmiről beszél, amiről fogalmad sincs. Házmestertempó.
Tudod, én is jártam igen sok helyen. Láttam, amiről atata beszélt.
És bizony parlag mezők között, heverő cigányfalvakat találtam dögivel, a megművelt területeken meg nem. A cigányfalvakban élő magyarok sokat beszéltek arról, hogy nem művelhetik a földjeiket, mert sose ők szedik a termést. Az is érdekes, hogy mennyi kihízott cigány van mostanság. Alig hiszem, hogy a szegénység jele.
Szal nyugodtan ellazíthatsz, az itteni ordításod nem fogja csökkenteni az ottani hajlandóságot, amivel a rabló pártod mögül szépen kiszállnak a választók és átmennek oda, ahonnan várhatnak valamit.
Köszönjük a cikket, újabb értékes információkat tudtunk meg Csepelről!
Ennyit arról, hogy adjunk nekik munkát és minden rendben lesz. 🙁
Nem akarnak dolgozni a segélyezettek Szolnokon
“A segélyezési rendszerben évek óta nyilvántartott ügyfelek egy részéből ellenállást, felháborodást vált ki ez a lehetőség, holott a számukra folyósítható rendelkezésre állási támogatás 28500 forintos összegét így munkabér válthatja fel, melynek mértéke a minimálbér, azaz 71500 forint, illetve a szakképzettséget igénylő munkakörök betöltésekor 87500 forint ” – fogalmazott az ügyvezető. Hozzátette: a rövidebb ideje állást keresők ezzel szemben többnyire örömmel fogadják ajánlataikat.
http://www.mfor.hu/cikkek/Nem_akarnak_dolgozni_a_segelyezettek_Szolnokon.html
bolemann lajos!
Te nem vagy más, mint aminek látszol. A kezelőorvosoddal ne felejts el konzultálni, ha egyáltalán megérted, mit is mond. A primitív modorodon pedig már az égvilágon senki nem fog változtatni. Hát… neked ennyi adatott.
Kedves Lolka!
Ami a szegénységet és az elhízást illeti:
“Több vizsgálati eredmény is azt igazolja, hogy összefüggés van a „bizonytalan létfenntartás” és az elhízás között. Az egyik felmérés szerint az emberek hajlamosak többet enni akkor, ha több az ennivalójuk, ilyen például a havi egyszeri szociális segélyek időszaka. A másik szemlélet szerint a magas kalóriaértékkel rendelkező élelmiszerek általában olcsóbbak, így a szegényebb családok ezekből rendszeresen többet fogyasztanak, mint a friss gyümölcsből, zöldségből vagy halból.”
Ami pedig a mangalicát illeti:
OHKI:
“Nincs alapjuk tehát azoknak a feltételezéseknek, melyek szerint a mangalica zsírja kedvezőbb zsírsavösszetételénél fogva könnyebben emészthető és egészségesebb, mint az intenzív fajtáké.
Az eredmények nem támasztják alá azokat a közléseket, melyek szerint a mangalica zsírja kevesebb koleszterint tartalmazna az általánosan elterjedt hízósertés típusokénál.
A táplálkozástudomány mai állása szerint a mangalica húsa és szalonnája nem egészségesebb a húsfajtákénál. ”
Azért csak edd és hidd!
“Csendben megjegyzem azok a kövérek, akik olcsó kaját esznek (szalonna, tészta, kenyér), tehát a kövérség paradox módon a szegénység jele.”
Bolemann Lajos gratulálok! Paradox módon a kövérség mellé az aranynyaklánc a visszafogottság, a legújabb audi és bmw a megfontoltság és a spórolás jele. Ez nem az atv Bolemann, ott színészkedjen.
“Ami pedig a mangalicát illeti:
OHKI:
“Nincs alapjuk tehát azoknak a feltételezéseknek, melyek szerint a mangalica zsírja kedvezőbb zsírsavösszetételénél fogva könnyebben emészthető és egészségesebb, mint az intenzív fajtáké.”
Nem is kell disznót ennie, mert tisztátalan állatt, maradjon csak a kósernél.
Pendrick, Szolnokon Fideszes önkori van, és aki nem akar dolgozni, most segélyt sem kap. Ez így helyes!
Másrészt Boleman úrnak talán egy hetet ott kellene töltenie, ahol Atata járt, és megértené a problémát.
Aki viszont azt hiszi, hogy ezt egyenruhás vonulással meg lehet oldani, az is téved! Ehhez rendbe kell tenni a rendõrséget, munkát kell biztosítani, taníttatást, és mindehhez le kell váltani ezt a kormányt!
Cak megjegyzem, hogy Nyakó szerint Csepelen Jobbik-Fidesz koalíció van. Ezek mindenkit hülyének néznek!
Ugyanúgy ölték meg, mint Cozmát! Persze megint a ……….
Részletek a kommentalok.hu
A kormány mondjon le!
Most nagy divatja van a mangalicának, mert sok túlbuzgó szerint a honfoglaló magyarok már a mangalicával keltek át a hágókon. Ez azért erős túlzás.
Állítólag semmivel sem egészségesebb a húsa a többi sertésfajtánál, ha táppal zabáltatják.
Szépívű Lajos Barátom! Csak hogy ne egészen hülyén haljál meg. A parlagon hagyott rétet, kaszálót – kaszálják azaz művelik. Rajta terem a széna nevű takarmány – ez az amivel valószinműleg a fejed üres részeit is kitöltötték ( kelhetett hozzá néhány hektárnyi rét is tán). ráadásul a szénát nem elég lekaszálni , szárítani, teríteni majd boglyába rendezni is szükséges. Ezek pediglen látványos műveletek.
Te csekély értelmű díszparaszt!
A réteket, kaszálókat nem művelik, amivel kevered az a golfpálya.
Nem szántják föl (vagy ahogy te nevezed “meg”), nem vetik be fűmaggal stb. Parlagon nő a fürjek, pockok, hüllők nagy örömére. Legeltetnek rajta, vagy lekaszálják (betakarítják), de nem művelik.
Boglya pediglen csak addig van amíg szárad, aztán behordják. Tehát kaszálás előtt, és behordás után nincs.
Felőlem persze hiheted azt is, hogy azért nincs boglya, mert a romák megették, bár az emberi gyomor nehezen emészti a füvet.
Apropó evés. Etesd ezzel a rossz dumával azt a néhány egybitest aki vevő erre.
Bolemann te sötét lyuk, tanulj meg olvasni és ne magyaráz be olyan szövegeket máséba ami nincs is odaírva. Ha én dísz akkor te sült!
Elgondolkodtató!!
Valami,valahol azért mégsincs rendben!!
Éppen egy hete gyilkosság történt. Nem hallott róla senki, épp csak említette a hírt a fősodratú média. 2009. június 8-án Nagybörzsönyben Králik Attilát, egykori erdészt, saját házában, brutális kegyetlenséggel meggyilkolták, majd elvettek tőle 20,000 forintot és a mobil telefonját. A halottkém jelentése szerint fejét szétverték, fülig vágták el a torkát, majd a fotelba ültették és letakarták. Akár egy thrillerben.
Králik Attilára 22 éves lánya talált rá.
A tettest elfogta a rendőrség; Farkas Richárdot, nagybörzsönyi cigány lakost, aki a kihallatáson beismerte tettét. A média híradásaiból annyi derült ki, hogy rablógyilkosság történt, egy férfi megölt egy másikat, nála lévő vagyonáért.
Február 23-án Tatárszentgyörgyön gyilkosság történt. Mindenki hallott róla, a fősodratú média zengett: rasszista indíttatású támadás történt. Mohácsi Viktória habzó szájjal járta sorra a TV stúdiókat: ölik a cigányokat a magyarok! Tatárszentgyörgyön egy apa és a fia lett gyilkosság áldozata, név szerint Csorba Róbert és kisfia. Cigányok voltak. Sörétes puskával lelőtték őket. Akár egy thrillerben. Mint később kiderült, a tettesek is cigányok voltak.
Mi a különbség a két eset között?
Március 3-án temetés volt. Közel ötezren vettek részt a tatárszentgyörgyi gyilkosság két áldozatának búcsúztatásán. Az esemény a 100 tagú cigányzenekar zenéjével kezdődött. A temetésre autókkal és buszokkal érkeztek gyászolók az ország különböző részeiről. A temetésen megjelent többek között Kepes András televíziós újságíró, Hajós András, Soma, Falusi Mariann és Lang Györgyi, valamint Koltai Róbert színész-rendező. Valamennyi parlamenti párt képviseltette magát, az emberi jogi bizottság elhalasztotta aznapi ülésének több napirendi pontját, azért, hogy a tagok közül aki akar, eljuthasson a temetésre. A búcsúztatásra a kormány nevében Szűcs Erika szociális miniszter ment el. A cigányság nevében Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke rótta le kegyeletét a koporsó mellett. A szertartáson Iványi Gábor metodista lelkész bocsánatot kért a magyarság nevében a cigányoktól, amiért azok gyilkolják őket. „Vajon van-e Magyarországon mélyebb árok, mint az ő sírjuk?” – kezdte akkor beszédét Iványi.
2009. június 20-án temetés lesz Nagybörzsönyben. Králik Attiláé. Az ő temetésén nem lesznek ott a parlamenti pártok képviselői, érte nem kér majd elnézést senki, őt nem fogják ismert közéleti személyiségek tömegei búcsúztatni. Viszont ott lesznek azok, akiket a Králik család fontosnak tart; A Magyar Gárda, a Jobbik, a Nemzeti Érzelmű Motorosok, ifj. Hegedűs Loránt.
S miért nem lesznek ott azok, akik Tatárszentgyörgyből preztízskérdést csináltak? Mert tudják, hogy Králik Attila sírja a legmélyebb árok, ami ma létezik. És azt is tudják, hogy ezt az árkot ők maguk ásták ki!
_
Ma kaptam ezt az e-mailt. 🙁