Eduline
Október 30-án, vasárnap hajnali 3 órakor vissza kell tekerni az órákat. De mi értelme az óraátállításnak? Tényleg lehet vele áramot spórolni?
Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Emiatt minden évben más dátumra esik, de az időpont mindig ugyanaz: októberben 3 órakor vissza kell állítani, márciusban 2 órakor előre kell tekerni az órákat.
A magyarázat általában az, hogy a napfényes órák magasabb száma miatt sok energiát lehet vele megtakarítani (bár eközben újabb és újabb eszközökkel, például klímákkal fogyasztunk egyre több áramot), a természetes fény mindenkinek jól jön kora este a telken, az utcán, a sportpályán, a szabadtéri munkahelyeken, sőt akár a közúti balesetek száma is csökkenhet.
A 232 éves ötlet
A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette, ő a világításra használt gyertyákkal spórolt volna így. Több mint száz évvel később, 1895-ben egy új-zélandi rovarkutató is előrukkolt az ötlettel, igaz, ő két órával tekerte volna előre és vissza az órákat.
1905-ben megint más elképzelés látott napvilágot: William Willett azt javasolta, hogy április négy vasárnapján húsz-húsz perccel állítsák előre az órákat, majd szeptember négy vasárnapján ugyanezt tegyék meg, csak visszafelé. Az ötlet az angliai alsóház elé került, de nem szavazták meg.
Csak egy háború kellett
A nyári időszámítást végül elsőként Németország alkalmazta 1916. április 30-ától. A rendszert átvette Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is (és még sok más ország), de a világháború végén mindenhol visszaálltak a normál időszámításra. Legközelebb a második világháború idején alkalmazták – spórolni kellett mindennel. Mindenféle verziót használtak: Nagy-Britanniában például “dupla nyári időszámítás” volt, nyáron két órával előre kellett állítani az órákat, télen egy órával vissza.
Magyarországon 1954-57-ben vezették be a nyári és a téli időszámítás rendszerét, 1958 és 1979 között azonban szünetelt a használata, csak 1980-ban vették elő újra.
