Csepel.info, Vezér Endre, Mr.Gabee
![Level_toll[1]](http://csepel.info/wp-content/uploads/Level_toll1.jpg)
Miután 1686.szeptember 2-án két és fél hónapi ostrom után felszabadult Buda, megindult az ország felmérése. Ennek folyamán 1690-ben elnéptelenedett falvak maradványait találták a Csepel szigeten is. Ezt Galgóczy Károly Monográfiájának 66. oldalán található település-névsor mutatja. De ezt követően már 1695 körül elkezdődött rácz (illír) és német telepesek beáramlása Csepel szigetre, Csepelre is. Erről Borovszky Samu által szerkesztett Pest-megyei Monográfia tudósít.
A törökök kiűzése után a Csepel sziget rövid ideig Eszterházy István, majd 1695-től gróf Heisler Donát birtokában volt, aki Eszterházytól 42568 Forintért vette meg. Heisler halála után özvegye 1697-ben Savojai Jenő Hercegnek adta el 85000 Forintért. (az a Forint nem ez a Forint !) Savojai halála után visszaszállt III. Károly nejének, Erzsébet Királynénak birtokába. Végül Mária Terézia Királynő a birtokot magának tartotta meg.
Tehát az 1700-as évek elején Savojai Jenő Herceg volt a Sziget tulajdonosa. Maga elé rendelte 3 írástudó katonáját, akik kérvényezték Tőle az általuk valószínűleg nem ismert Csepel község betelepítését katona bajtársaikkal, a „kameradokkal”. Amint a német szövegben írva van. Ez a „BETELEPÍTÉSI SZERZŐDÉS” a bemutatott mellékleten látható, magyar fordításban.
Miután a faluban már éltek ráczok (illírek) és németek, akik nehéz mezőgazdasági munkából éltek, majd megjöttek a kérvényezők kameradjai is, de a kérvényezők nem jöttek, a kezdeti időszak itteni lakói – akik adófizetésre voltak kötelezhetők először az 1720-ban elkészített „regnicoláris” országos összeírásban jelentek meg név szerint. Az összeírást végző hivatalnok nem volt a szépírás bajnoka. Íme az összeírás első oldala, majd ennek átírása.
Egy levéltári szakember kérésemre lefordította az összeírás tényleges szövegét, amely latin – deák nyelvű volt. Ez volt a magyarországi hivatali nyelv.
Ebből megérthető, hogy milyen nehéz körülmények között éltek csepeli őseink. Az már csak ráadás, hogy az 1720-as német nevű betelepedők az 1728-as összeírásban nem találhatóak, helyettük újabb németek próbálkoztak, de ők sem bírták a mezőgazdasági munkát, mivel katonák voltak. Végül is az 1770-es összeírásban vannak a mostani svábjaink tényleges név-szerinti ősei.
Nem Savoyai Jenő????? Savojai Jenő: így még nem láttam leírva….
Hogyan néptelenedett el Csepel-sziget!
Június 21-én a török védők kiengednek a várból 600 keresztény nőt és gyereket, míg a saját asszonyaikat a gyerekekkel (300 főt) már korábban a Szt. Margit (mai Csepel) szigeti dereglyékhez küldik. Védelmükre rendel Abdi basa 4 századnyi szpáhit. Felfigyelnek a mozgásra a zsákmányra éhes győri és komáromi hajdúk és huszárok, s lekaszabolják a török őrséget. Kezükre jut 20 nagy uszály, megrakva 500 000 reales de ocho értékű ezüsttel és a török tisztek háremeivel és gyerekeivel. Az asszonyokat megerőszakolják — „imitaron el rapto de las Sabinas, llevandollas e ellas los ninyos” — letépve a csecsemőt az anyjuk melléről, majd vértől ittasan a sziget egész lakosságát — passado al cuchillo — kardélre hányják! A szigeten 4000 keresztény lakott, ők hívták be a magyarokat. A férfiakat a huszárok felkoncolják. A civil lakosságból mindössze 5 férfit és 180 asszonyt hagynak életben! „Los Ungaros… hizieron tal, y tan breve, pesqzuza… que solo a quinze hombres, de mil que havian, y a ciento y ochenta mujeres y ninyos dejaron con vida”: „azzal a nagy eredménnyel, hogy ez a nagy sziget, mint a Duna egyéb szigetei is, teljesen elnéptelenedett”.
Szerzője Don Francisco Fabro Bremundán aki spanyol tábori lelkészként vett részt Buda ostromában.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Larsen-Nielsen !
Igazad van ! Prinz Eugen von Savoyen – Eugene de Savoie Carignano gróf –
Savoyai Jenő Herceg – Ővé volt a “Jenő sziget”
Larsen-Nielse !
Nem akarlak nagyon ingerelni ! De 1z 1934-ben kiadott Csepel Monográfia 24. oldalán : “Princ Eugeny de Savojen” és a 25. oldalán : “Főméltóságú Savojai Jenő” olvasható. Továbbá még a 24. oldalon : “Szavojai Jenő herceg” is előfordul.
Akkor én miért nem írhatnám akárhogyan.
Mellesleg – de hogy jövök én a Herceg Úrhoz – az őseimet a 300 év alatt írták a következőknek : Vercsis – Vercsics – Versics – Vertsits – Versitz – akkor melyik a jó ?
Azt hiszem mindenkinek igaza van. A herceg családja az olasz Savoiából származik, amit a franciák Savoie-nek, a németek Savoyának neveztek. A magyarok, saját nyelvük szerint Szavojának írtak. Később a merjünk kicsik lenni (nem Kovács találmány), átvettük a németes formát. Szerintem – bár ez nem számít – magyarosan Szavojai Jenő, németesen Eugen von Savoyen .
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Köszönöm Nagyapó a hozzászólást.
De én szívesen látnék hozzászólást a leírt témához is.
Érdemes egyáltalán ide írkálnom ?
Van egy jól prosperáló honlapom, Tessék azt nézelődni és hozzászólni az ott megadott címen.
http://www.v39endre.hu