Csepel.info

Egy hónappal az MSZP elnökválasztó kongresszusa előtt még korai “befutóra fogadni”, lehetnek visszalépések is, mindenesetre sosem versengett ennyi jelölt – négy – az elnökségért, mint most. Pontosabban 2004-ben hatan is indultak az elnöki posztért, de végül csak a későbbi győztes Hiller István mérkőzött meg Szekeres Imrével, mert időközben Szili Katalin, Jánosi György, Lamperth Mónika és Toller László is visszalépett.

Maradtak a kritikusok

Az elmúlt héten az MSZP számos megyei szervezeténél megtartották a tisztújítást. Volt, ahol leváltották a jelenlegi elnököt – így járt például a Komárom-Esztergom megyei szervezet vezetője, Ujházy Emil –,ám a legtöbb helyen újra bizalmat szavazott a megyei küldöttértekezlet az eddigi elnököknek.Utóbbiak közül többen – jelentős súlyú megyék élén – élesen kritizálták az elmúlt időkben Tóbiás József pártelnököt és munkáját.

Ez is jelzi, hogy volt alapja a palotaforradalomról szóló tavaly év végi híreknek, vagyis a 2014-ben, az elvesztett választás után megválasztott elnökkel, valamint az általa képviselt irányvonallal ésaz MSZP elmúlt két évben tapasztalt tevékenységével szemben nagy az elégedetlenség.Ez azonban látszólag nem különösebben érdekli Tóbiást, aki a minap úgy nyilatkozott: “hosszú életű szokott lenni, akinek a halálhírét keltik”.

Mindenki egyért, hárman egy ellen?

Noha az újrainduló elnök, Tóbiás József mindhárom kihívója, tehát Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes, Molnár Gyula volt újbudai polgármester és az EP-képviselő Szanyi Tibor is hangoztatja, hogy nem valaki ellen indul, hanem a pártért, vagyis nem Tóbiásról szól a történet, a megyék többsége elutasító az elnökkel szemben, amit az eddigi szimpátiaszavazások is megerősítenek.

Az Origo úgy tudja, eddig öt megyében tartottak nyílt szimpátiaszavazást az aspiránsokról – a legtöbb esetben azután, hogy a jelöltek a helyszínen ismertették elképzeléseiket, és kérdésekre is válaszoltak. Az, hogy az ország 19 megyéje közül csak ötből van adat, konkrét következtetések levonására ugyan nem ad lehetőséget, mindenesetre viszonyítási alapként nem elhanyagolható.

Ezek alapján Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettest sokan tudnák támogatni. Ha nem is fej fej mellett, de a nyomában van Molnár Gyula volt újbudai polgármester. Jó eséllyel indulhat az elnöki posztért a párt “fenegyereke”, a jelenleg európai parlamenti képviselő Szanyi Tibor, míg az újrainduló Tóbiás József elnök elutasítottsága egyértelműen a legmagasabb.

Jelöltek támogatottsága – mindenkire külön, igen, nem, tartózkodás voksokkal lehetett szavazni, és egy küldött több jelöltre is szavazhatott:

• Komárom-Esztergom megye: Az igenek voltak többségben Harangozó Tamásnál. Szanyi Tibornál és Molnár Gyulánál a tartózkodó voksból volt több, míg Tóbiás Józsefre alig érkezett szavazat.
• Somogy megye: Harangozó Tamást egyhangúlag támogatták, Molnár Gyula egyharmados támogatást kapott Szanyi Tiborhoz hasonlóan, míg Tóbiás Józsefet még ennyien sem támogatták.
• Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Molnár Gyula és Harangozó Tamás 80-90 százalékban kapott támogató voksokat, gyakorlatilag fej fej mellett, Szanyi Tibor esetében az igenek meghaladták az egyharmados arányt, míg Tóbiás József ennél rosszabbul szerepelt.
• Bács-Kiskun megye: Harangozó Tamás kapta a legtöbb támogató szavazatot a jelenlévőktől, majd utána Molnár Gyula, ezután Szanyi Tibor, és a legkevesebbet Tóbiás József.
• Baranya megye: Itt Molnár Gyula kapta a legtöbb támogató voksot, mögötte végzett Harangozó Tamás és Szanyi Tibor, míg Tóbiás József itt is az utolsó lett.

A tisztújításon változhat a helyzet

Fentiekből azonban tévedés lenne messzemenő következtetéseket levonni. Nem csak a többes szavazás és a nem teljes körű megyei adatok miatt, hanem azért is, mert az öt szimpátiaszavazás alapján érzékelhető erősorrendet jelentősen árnyalja, hogy a küldöttértekezleteken a megyei tagság küldöttei vettek részt, közülük pedig nem mindenki kongresszusi küldött.

Az elnök személyéről a június 25-i tisztújító kongresszuson kizárólag a mintegy 360 küldött szavazata dönt.Komárom-Esztergom megyében például az Origo információi szerint 58-an szavaztak jelöltekről, de a megye összesen hét küldöttel képviseltetheti magát a kongresszuson. Úgy tudjuk, a hétből egyikük sem kapott mandátumot arra, hogy Harangozóra szavazzon, hanem várhatóan 2:5 arányban Molnárra és Szanyira voksolnak majd.

Bács-Kiskun megyében pedig, ahol bár a jelenlévők a legnagyobb arányban Harangozót támogatták, az Origo információi szerint mind a hét kongresszusi küldött Szanyi Tibort támogatná. De még ez sem jelent semmit, hiszen a megyék, illetve a főváros kongresszusi küldötteinek aránya sem egyenletes, elég csak arra gondolni, hogy Pest megye és Budapest adja a küldöttek 31 százalékát.

Továbbá ugyan Molnárt a mások mellett Lendvai Ildikót, Kovács Lászlót és Szekeres Imrét is tömörítő Deák Ferenc kör támogatottjának tartják, a Deák-körösök csak 10 kongresszusi küldöttel rendelkeznek.

Budapest még nem választott

Érdekes, hogy az Origo értesülései szerint a kongresszusi küldöttek között jelentős súllyal jelen lévő Budapesten tartott küldöttértekezleten nagy volt a tanácstalanság:nem tartottak szimpátiaszavazást, és nem is tettek javaslatot arra, kit támogatnának a négy jelölt közül.Értesüléseink szerint ugyanis a 23 kerületi elnök egyelőre kivár, de néhány héten belül lesz döntés.

Mindenki gyűjtöget aláírást

A négy jelölt eközben járja az országot, és gyűjti a jelöléshez szükséges aláírásokat. A párt alapszabálya szerint ugyanis az elnökjelölti indulás előfeltétele 1500 érvényes ajánlás összegyűjtése párttagoktól az ország minden részéből. Vélhetően mostanra már minden jelöltnek összegyűlt ennyi.

Elsőként Szanyi Tibor jelentette be a múlt héten, hogy összejött neki a szükséges számú szignó. Időközben Tóbiás József szintén összegyűjtötte az 1500 aláírást – közölték az elnök környezetéből az Origo érdeklődésére. Kérdésünkre Harangozó Tamás és Molnár Gyula is azt közölte: tulajdonképpen megvan nekik is a kellő számú szignó, de még tovább gyűjtenek.

Tóbiás Józseftől azt is kérdeztük, hogy mikor teszi közzé elnökjelölti programját. Azt a választ kaptuk, hogy “lesz programhirdetés, a kongresszuson és még több más fórumon is, a párttagok számára”. Szanyi már többször írt terveiről, ahogy Molnár is, Harangozó pedig az Origónak is beszélt ezekről.