Csepel.info

ATV

A hűtlen kezelés és csalás vádjával bíróság előtt álló csepeli szocialisták “lopásgátló” népszavazásra is aláírásokat gyűjtenek

Téved, aki azt hiszi, hogy a szocialisták belső közvéleményét az elnökjelöltek csatája foglalkoztatja leginkább. Van ennél egy forróbb topik is, amely tisztújító kongresszus nélkül is egy szuszra nyugdíjba küldheti vagy éppen a trónra ragaszthatja a regnáló elnököt: a népszavazási aláírásgyűjtés.

Az MSZP jelenleg országosan háromféle ív aláírására kéri szimpatizánsait, illetve a zászlajára tűzött témákkal azonosulni tudókat. Gőgös Zoltán szocialista országgyűlési képviselő kezdeményezésére az állami termőföldek eladását szeretnék megakadályozni, de csatlakoztak a Veszprémben függetlenként befutott Kész Zoltán akciójához is, aki 2 milliós bérplafont állapítana meg az állami cégeknél. A harmadik és egyben legrázósabb ügy a vasárnapi boltzár. Nyakó István (MSZP) ezzel kapcsolatos népszavazási kérdését április első hetében hitelesítette a Kúria.

Minden kérdéshez 200 ezer érvényes aláírást kell produkálniuk a gyűjtéshez rendelkezésre álló 120 nap alatt, ami azt jelenti, hogy a sztenderd egynegyedes hibaszázalékot bekalkulálva, minimum 250 ezer szignót kell majd átadniuk átvizsgálásra.

Ha stimmel a szám, a parlament köteles kiírni a népszavazást. Ha mindhárom kérdésben stimmel, ismét lesz háromigenes referendum hazánkban (miként 2008-ban). Ha valamelyik kérdésben kevesebb aláírás jön össze, viszont a mennyiség meghaladja a 100 ezret, a folytatás a T. Ház jóindulatán múlik.Lehet-e törvénytelen egy aláírás?A Fidesz-KDNP visszavonulója a vasárnapi boltzár témában nem a várt hatást váltotta ki a szocialistákból, akik nemcsak, hogy ráerősítettek a népszavazási kezdeményezés végig vitelére, hanem még egy javaslatcsomagot is benyújtottak az országgyűlés elé, amely havi két vasárnapban maximálná a kötelező hétvégi munkát, illetve kétszeresére emelné az azért járó dolgozói pótlékot.   A kormányzati kommunikáció Kósa Lajost vetette be az arcátlanság leleplezésére.

A Fidesz frakcióvezetője napirend előtt mondta el a parlamentben, hogy a „szocialisták aláírásgyűjtése okafogyott, illegitim, és nem felel meg a szabályozásnak”,

hiszen a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabályt az országgyűlés már visszavonta.

Még Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is beszállt a meccsbe, és azt nyilatkozta az Origónak, hogy az MSZP aláírásgyűjtése „nem legitim, ebből adódóan nem tisztességes”.

Tóbiás József, az MSZP elnöke cserébe Péterfalvi lemondatását vetette fel és kijelentette, hogy pártja kizárólag az Nemzeti Választási Iroda által érvényesített, hitelesített és kiadott aláírásgyűjtő íveken gyűjti a támogató aláírásokat.

Ergo minden rendben, és a Fidesz ne fejtsen ki ellenkampányt a véleménynyilvánítási szabadsággal szemben. A szocialisták nem titkolt célja, hogy a referendum nyomán megszülető törvényi szabályozás legalább három évre bebetonozza a vasárnapi nyitva tartást.

Eddig a Fidesz áll nyerésre

Információink szerint az MSZP vezetése komoly dilemma elé került, miután a kormány úgy döntött, hogy visszavonulót fúj a kötelező vasárnapi munkaszünet témájában.

A kérdés az volt, hogy minimális arcvesztéssel a párt is kitolat az ügyből, hiszen elérték a céljukat, vagy csavarnak rajta egyet és megpróbálják fenntartani az érdeklődést. Az elnök és csapata az utóbbi mellett döntött és ennek köszönhetően álltak elő a plusz javaslatcsomaggal és a három éves moratórium ötletével.

Az ellenzők ugyanakkor azt vetetették fel, hogy az MSZP-s szimpatizánsok már ki vannak fáradva, hiszen az elmúlt két évben 9 aláírásgyűjtéssel szólította meg őket a párt, ráadásul a három népszavazási kérdés egyikét sem lehet már kormányellenes referendummá alakítani.

Az előzetes kalkulációk szerint a Fidesz meg tudja oldani, hogy saját, a kötelező bevándorlási kvóta ellen szervezett népszavazása jóval előbb kerüljön kiírásra, mint a szocialisták témái, amelyeket, ha holtszezonba (december, január) száműznek, akár még érdektelenségbe is fulladhat.

Úgy tudjuk, hogy amíg a kormány vissza nem táncolt a vasárnapi boltzár témából, olyan optimista felvetés is elhangzott a szocialista pártvezetés háza táján, hogy a Kúria által e hét hétfőn hitelesített kormányzati kezdeményezés napján mutassák be saját termésüket, a 200 ezer aláírást.

Hogy a sajtótájékoztató azért maradt el, mert nem jött még össze a megfelelő szám, vagy pedig maga az ötlet került le a napirendről, nem tudni.

Annyi biztos, hogy amióta ismét lehet vasárnap vásárolni, már nem kígyóznak hosszú sorok az MSZP-s pultok előtt az országban.

Titkosított eredmények

A szocialisták hivatalos beszámolója szerint az állami földekről és a bárplafonról szóló témákban a párt aktivistái április elejéig, országosan mintegy 50 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Ezt az egyik választmányi ülésen elhangzott bejelentést azonban

házon belül is megkérdőjelezték, és lapunkat az egyik jelenlévő arról tájékoztatta, hogy tudomása szerint a valóság ennek csak a tört része lehet.

A kiszivárgott állás alapján, a május végi leadási határidővel fenyegető bérplafon témában van eddig a legkevesebb szignójuk, aminek egyik oka az, hogy főként vidéki szavazóik még 2 millió forintot sem szeretnének juttatni az állami cégek vezetőinek. Második helyen az állami földek privatizációjának megakadályozása áll, ennek határideje június 23, míg a vasárnapi boltzár ügyében június 3-ig lehet szorgoskodni. Utóbbival kapcsolatban egyelőre lehetetlen objektív adatot megtudni.

Szocialista forrásaink szerint a gyűjtési akciókra bejelentkezett civilek és „pártcsaládbeliek” közül eddig még nem sokan „haltak bele a munkába”. Budapesten most négy helyen lehet íveket aláírni,

de a fővárosi termés 70 százalékát így is nagyjából két kerület gyűjtötte össze, a többiek még küzdenek, mint malac a jégen. Az ország 106 választókerületének szervezői azt kapták feladatul, hogy fejenként kétezer aláírást préseljenek ki felségterületükből. Hivatalos kampány ugyan nincs, de a fővárosi potentátok becsülettel járják a vidéket, hogy meglegyen az előirányzat.

Fiaskó vagy diadal

Az egyik megyei elnök úgy fogalmazott az atv.hu-nak, hogy Budapest nélkül soha nem jön össze a 200 ezer aláírás. Szerinte néhány nagyobb várost (Szeged, Miskolc stb.) leszámítva még „vérrel verejtékkel” sem lehet tartani a pártvezetés által elvárt normát. Nyilván mindenki megértette, hogy a párt országos megítélése forog kockán – mondja –, mégis azt tapasztalják, hogy „aki akarta, az már aláírta”, és a maradék összeszedéséhez sokkal nagyobb erőket kellene mozgósítani.

Többen is hallották már, hogy ha összejön a 200 ezer aláírás, szorulni fognak azok a megyei elnökök, akik az összesítés alapján nem tanúsítottak kellő odaszánást.  

Több szocialista forrásunk is úgy gondolja, hogy kisebb ciki lett volna, ha még időben, a boltzár eltörlésekor bejelentik, hogy visszalépnek a népszavazástól. Céljuk meghiúsulását ugyanis nem csak a kevés aláírás jelentheti, hanem a kiírt referendum végeredménye is, mivel a szavazás érvényességéhez az arra jogosult választópolgárok minimum felének részvétele szükséges. A nép döntése pedig akkor bír kötelező erővel az országgyűlésre, ha az urnákhoz fáradók több, mint fele igenlő választ ad a feltett kérdésre.

Forrás: ATV

This entry was posted on 2016. május 4. szerda at 08:49 and is filed under Csepel, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.