Csepel.info

The Ice/bear Project

Már a Levegő Munkacsoportnál tett látogatásunk során megfogalmazódott bennünk, hogy ha nem is minden környezeti problémára, de mindenképpen számos környezeti ártalomra lehet, lehetne gyógyír a megújuló energiaforrások használata.

Ezért meglátogattuk e területnek is az egyik szakértőjét, Kiss Ernőt, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnökét, hogy a megújuló energiák egyikéről, a napenergiáról, annak felhasználási lehetőségeiről kérdezzük.

ICE/BEAR PROJECT: Mikor és milyen céllal jött létre a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség?

KISS ERNŐ: A Szövetséget 2010-ben alapította 12 hazai vállalat, azzal a céllal, hogy a napenergia hasznosítását népszerűsítsük hazánkban, ill. hogy szakmai érdekképviseletet lássunk el. Ma már mintegy 250 tagvállalatunk van, rendszeresen publikálunk, kiállításokon veszünk részt, igyekszünk népszerűsíteni a napenergia hasznosítását. Meggyőződésünk, hogy a napenergiánál jobb erőforrás nincs: hiszen ingyenes, demokratikus, mindenki számára korlátlanul áll rendelkezésre, mindenki annyit használ belőle, amennyire szüksége van. Ennél jobb energiaforrás nincsen

ICE/BEAR PROJECT: Miért dönt az ember úgy, hogy alapít egy ilyen szövetséget? Üzleti megfontolásból vagy elkötelezettségből?

KISS ERNŐ: Üzleti megfontolás is, elhivatottság is közrejátszott abban, hogy a szövetséget megalapítsuk. Akkor, amikor kigondoltuk ezt a szövetséget nem volt még semmiféle érdekképviseleti szerv vagy egyáltalán olyan szervezet, amely a napenergia-hasznosítást népszerűsítette volna. Arra gondoltunk, ne csak áruljuk a napelemeket, napkollektorokat, hanem próbáljuk népszerűsíteni is azokat környezetvédelmi és üzleti okokból egyaránt.

ICE/BEAR PROJECT: Mi az Ön véleménye, a politika mennyire támogatja a megújuló energiák hasznosítását?

KISS ERNŐ: Szövetségünk véleménye szerint nem támogatja eléggé. A jelenlegi kormánypárt által korábban (szerk. 2009-ben) kidolgozott Nemzeti Cselekvési Tervben * még benne volt a megújuló energiaforrások hasznosítása. Sőt, törvénytervezet is készült a megújuló energiákról, de ezt már nem terjesztették be a parlamentben. 2013-decemberében volt a kormánynak egy erős szemléletváltása, akkor állapodtak meg a Paksi Atomerőmű fejlesztéséről, akkor tevődött át a súlypont a megújuló energiaforrásokról az atomenergiára. Mi ezt elhibázott útnak tarjuk, ésszerűtlennek mind pénzügyi, mind környezetvédelmi okokból. Az atomenergia főképp a biztonsági intézkedések miatt nagyon költséges. Ha például a Paksi Atomerőmű fejlesztésére előirányzott pénzt leosztjuk a magyar családokra, akkor fejenként 700 ezer forint terheli a magyar családokat. Ha ebből a pénzből napelemeket telepítenénk, akkor hamarosan nem kellene a magyar családoknak az áramért plusz pénzt fizetni. De más problémák is vannak az atomenergia termelésével. A fukusimai atomerőmű története is bizonyítja, hogy az atomenergia termelés óriási kockázattal jár. Egy atomerőmű felrobbanása pedig nem csak rengeteg emberáldozatot követel, hanem gazdasági szempontból is katasztrofális. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a kiszolgált fűtőelemekkel mit csinálunk. Azokat valahol tárolni kell. Lehetőleg biztonságosan. Ez ismét rengeteg költség és környezetvédelmi, valamint egészségügyi kockázat.

ICE/BEAR PROJECT: Tegyük fel, úgy döntök, hogy napelemeket szeretnék felszereltetni. Mit kell tennem?

KISS ERNŐ: Nagyon egyszerű. Ha valaki úgy dönt, hogy napelemeket szeretne, akkor kell kérnie az egyik tagvállalatunktól egy árajánlatot. A honlapunkon 250 tagvállalat elérhető már. A tagvállalat szakembere kimegy a helyszínre, felméri a lehetőségeket, adottságokat, milyen a kert, a háztető, hová lehetne elhelyezni optimálisan a napelemeket, aztán tesz egy javaslatot és elkészítik az árajánlatot. Mondjuk egy átlagos esetben ez körülbelül 1 millió forint nagyságrendű. Az árajánlat mellé egy finanszírozási ajánlatot is adunk, egy nagyon kedvező hitellehetőséget: ha például valaki havonta 10 ezer forint villanyszámlát fizet, akkor a havi hiteltörlesztést beállítjuk 10 ezer forintra, tehát amit addig az áramért fizetett a szolgáltatónak, azt azután a napelemekért fizeti. Ha leegyszerűsítem tehát, akkor azt kell eldönteni, hogy életem végéig akarom-e fizetni a villanyszámlát, vagy pedig azt a pénzt napelemekre költöm, amelyeket ha kifizettem, akkor lényegében ingyen kapom az áramot. Ha a finanszírozásban is megegyezik igénylő és vállalat, akkor jön a kivitelező, aki felszereli, engedélyezteti a napelemeket. A felszerelés után van egy ún. készre jelentés, amikor az áramszolgáltató kimegy a helyszínre, lecseréli a villanyórát.

ICE/BEAR PROJECT: Lehet, naiv a kérdés, de mi történik akkor, ha felhős az ég, és épp nem termel áramot a napelemünk. Akkor villanyáram nélkül maradunk?

KISS ERNŐ: Nem dehogy. Nem számít, ha épp nem termelünk áramot, ugyanis az áramszolgáltatóval ún. szaldó elszámolás van, és akkumulátorként tulajdonképpen maga az áramhálózat működik. Tehát: amennyi áramot egy év alatt betáplálunk a hálózatba, annyit fel is használhatunk ingyen. Bármikor betáplálhatjuk és bármikor felhasználhatjuk. Ha többet használunk, mint amennyit betápláltunk, akkor az éves szaldó elszámolásnál kiállítják nekünk a fennmaradó áram számláját, és csak azt kell kifizetnünk. Ha fordítva, többet tápláltunk bele, mint ait felhasználtunk, akkor az áramszolgáltató fizet nekünk.

ICE/BEAR PROJECT: Napelemek maguk nem szennyezik-e a környezetet?

KISS ERNŐ: Nem. A napenergiának két felhasználási módja van: a napkollektor, mely termikusan hasznosítja a napenergiát, tehát melegítünk vele, pl. vizet. A másik felhasználási mód a napelem, amellyel áramot termelünk. A kollektor főként üvegből és rézből áll; a napelemhez szilíciumot é alumíniumot használunk, ritka földfémből kevés van benne. Tehát mindkét szerkezet zömében környezetbarát és újrahasznosítható anyagokból áll. Az előállításuk során természetesen használunk fel energiát, amely károsíthatja környezetünket, ha nem környezetbarát a gyártás során felhasznált energia. De „zöld” szempontból a mérleg akkor is pozitív, mert kevesebb környezeti ártalmat okoz a gyártásuk, mint amennyit aztán kivédünk velük.

ICE/BEAR PROJECT: El tudnak avulni a napelemek is?

KISS ERNŐ: Természetesen. Ahogy fejlődik a technológia egyre hatékonyabb napelemeket tudunk előállítani. Egy napelem életkora általában 30-40 év, az elképzelhető, hogy 15-20 éves működés után már nem olyan termelékeny, mint egy új. Ennek egyrészt az az oka, hogy a napelemek hatékonysága az idő előrehaladtával valamelyest csökken, ezt hívjuk az elem degradációjának; másrészt pedig ez egy olyan dinamikusan fejlődő terület, hogy 15-20 év alatt újabb és hatékonyabb technológiák jelennek meg.

ICE/BEAR PROJECT: Mekkora ez a degradáció?

KISS ERNŐ: A napelemek gyártói 25 évre 80%-os hatékonyságot szoktak garantálni.

ICE/BEAR PROJECT: Mondjuk letelik a 30-40 év, ki kell dobnom a napelememet. Mi a teendő?

KISS ERNŐ: A napelemeket szét lehet szerelni és újrahasznosítani. AZ elektronikus hulladékokra már létezik gyűjtés, oda kell elvitetni. Erre egyébként azért nincs még célirányos szolgáltatás, mert még nincsenek tönkrement napelemek, az a bizonyos első 30-40 év még nem telt le.

A beszélgetés vége felé még egy kicsit „kerestük a kákán a csomót”, hogy például nem tép le a szél, nem törik ripityára a napelem. Kiss Ernő megnyugtatott bennünket, hogy nem tépi le a szél és nem törik ripityára, eddigi történetük során csak egyszer tört el egy elem, mert a szerelő leejtette felhelyezés során. Sőt, a napelemeknek még további áldásos hatása is lehet: egy viharos szél még a tetőt is nehezebben tépi le, ha napelem van a tetején, mert a napelem súlya tartja, valamint klimatikus szempontból is jó, mert nyáron hűtő hatása van, télen viszont szigetelő hatása.

Lelkesen távoztunk a Szövetség barátságos irodájából. Úgy tűnik, a napelem komoly karrier előtt áll, s ha jót akarunk magunknak, egyénileg is, és globálisan is, jobb lesz nem gátolni, hanem segíteni ezt a karriert.

* Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 dokumentumról van szó, melyet a jelenlegi kormánypárt dolgozott ki, s amelyben hitet tett a megújuló energiaforrások felhasználása, annak elősegítése mellett.

This entry was posted on 2016. március 21. hétfő at 08:00 and is filed under Környezetvédelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.