NSO
A magyar labdarúgás egyik kivételes egyéniségét gyászoljuk (Fotó: NS-archív) |
Hetvennégy éves korában elhunyt Verebes József, a nyolcvanas évek legendás győri sikercsapatának vezetőedzője. A magyar labdarúgás egyik kivételes egyénisége edzőként alkotott maradandót. A nevesebb magyar klubok közül irányíthatta a Videotont, a Rába ETO-t, az MTK-t, a Honvédot, a Vasast és a Diósgyőrt. 1987-ben először lehetett szövetségi kapitány, majd 1993 szeptembere és 1994 júniusa között másodszor. A szakember egy ideje már súlyos beteg volt, ma fél háromkor otthonában hunyt el.
Verebes Józseffel a napokban még a Kisalföld készített interjút budapesti otthonában. A Mágust súlyos tüdőbetegség támadta meg, vészesen lefogyott. Alvászavar, szellemi-mentális fáradtság és hangulatingadozás kínozza.
„Borzasztóan vagyok, semmi erőm sem maradt, az ágyon kívül tíz percig sem bírom. Nagy pofont kaptam a sorstól, nem tudom, már nem is hiszem, hogy felépülök…” – ismeri el a Mágus, aki egy hónapja még bízott abban, hogy nem olyan nagy baj, és meggyógyul.
„Józsi nemegyszer ébred úgy, hogy edzésre akar menni. Azt kérdezi tőlem: hol vannak a fiúk, hol van a csapata? A győrit azt még mindig nagyon szereti…” – mondta Marika néni, Verebes József felesége.
VEREBES JÓZSEF (1941. március 23.–2016. március 13.) Klubjai játékosként: FTC, Oroszlány, BVSC, Ganz-MÁVAG, Budafok, Középítők Edzőként: az MLSZ játékvezetőinek felkészítő edzője, Kecskeméti SC, Sülysáp, Videoton, Rába ETO, MTK-VM, Kispest-Honvéd, Győri ETO, Vasas, Diósgyőri FC, Szegedi AC, Videoton, Gödöllő, Pápai ELC, Újbuda TC, Nagytétény-Erőmű. Két periódusban (1987, 1993–94) a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt. |
Verebes József 1981 és 1986 között, illetve 1993–1994-ben irányította az ETO-t, amely első regnálása idején kétszer bajnok lett (1981–82, 1982–83). A győriek közönségszórakoztató, gólgazdag játékát jól illusztrálja az 1982–83-as bajnokságban szerzett 102 találat – magyar élvonalbeli csapat azóta sem jutott el száz gólig. Irányításával először sikerült vidéki klubnak megvédenie bajnoki címét az NB I-ben (az 1950-es Budapesthez csatolása előtti Újpest és Csepel duplázását, illetve előbbi triplázását nem számítva).
Az 1986–87-es idényben az előtte középcsapatnak számító (az előző szezonban hetedik) MTK-val is bajnokságot nyert, felkérték a magyar válogatott irányítására (először 1987-ben, majd 1993–94-ben ült a nemzeti csapat kispadján).
MTK-s időszaka után rövid ideig a Kispest-Honvédot is irányította – nyolc mérkőzés után távoznia kellett, de a kispestiek bajnoki címének így is részese volt. A kilencvenes években dolgozott még a Vasasnál, a Diósgyőrnél és a Videotonnál az élvonalban, ezt követően már csak alacsonyabb osztályú csapatoknál (Gödöllő, Pápai ELC, Újbuda, Nagytétény-Erőmű) vállalt munkát.
A nela.hu statisztikai alapján Verebes József összesen 461 NB I-es mérkőzésen vezette csapatait. Mérlege 222–107–132, a gólkülönbség 833–617 – a „Mágus” győzelmi mutatója 59.76 százalékos a magyar élvonalban. A magyar válogatott szövetségi kapitányaként mérlege 3–3–8 volt.
1982-ben az év labdarúgóedzőjének választották, Győr város Pro Urbe-díjasa lett. 1987-ben mesteredzői címmel ismerték el munkásságát, 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend polgári tagozatának Lovagkeresztjét.
EDZŐI KARRIERJÉNEK EGYIK CSÚCSPONTJA VOLT AZ MTK-VAL SZERZETT BAJNOKI ARANYÉREM, AMELYRŐL SLÁGER KÉSZÜLT
Hát, elment a NAGY MÁGUS…… A Magyar labdarúgás egyik nagy szakembere. Csak azért nem nyerte meg zsinórban az ETO-val a harmadik bajnokságot, mert a bíró “elcsalta” a meccset, a Honvéd javára, s ő lett a bajnok! Akkoriban zöld-fehér busszal(vidékről) hozták a H. Pályára, az akkori edzőnek születésnapi ajándékát. Majd onnét szállították lakására.
Az akkori állóvizet megmozgatta labdarúgásunkban, kitűnő szakmai hozzáértésével, amit jó magyar szokás szerint irigykedve nézték szakmai berkekben sokan. Nagy szerencséje volt, hogy az akkori ereje teljében lévő Horváth Ede sok mindenben támogatta, mögötte állt.
Most, hogy itt hagyott bennünket, óriási veszteség a labdarúgásunknak.
Részvétem családjának, nyugodjék békében.