Hirado.hu
Lezárták pénteken éjfélkor a magyar-horvát zöldhatárt, ugyanazt a határrendészeti módszert vezették be, mint a magyar-szerb szakaszon – jelentette be Kovács Zoltán kormányszóvivő a Somogy megyei Zákányban tartott sajtótájékoztatón.
Hozzátette, hogy két tranzitzónát alakítottak ki, ahol az országba belépőket regisztrálják majd.
A magyar határra is szállítanak migránsokat a horvát hatóságok
Nem hivatalos információk szerint a horvát hatóságok a letenyei határra is szállítanak migránsokat – jelentette a Hina horvát hírügynökség.
Közölték: a horvát hatóságoknak szándékában áll Csáktornyáról autóbuszokkal 600 migránst elszállítani a Gorican-Letenye határra is, vagyis Magyarország felé.
A szlovén oldalon megjelent migránsok indokolták a határellenőrzés visszaállítását
A magyar határ közvetlen közelében, Rédicsnél, a szlovén oldalon szombat délelőtt Horvátország által Szlovénia felé indított migránsok jelentek meg, ez indokolta a határellenőrzés schengeni szabályoknak megfelelő ideiglenes visszaállítását – jelentette be a Nagykanizsán tartott sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.
Kovács Zoltán emlékeztetett arra, hogy miután a Külgazdasági és Külügyminisztérium kapcsolatba lépett a szlovén és a brüsszeli hatóságokkal, Magyarország “ideiglenes jelleggel, a schengeni szabályokkal összeegyeztethető formában” állítja vissza a határellenőrzést a magyar-szlovén határon.
A szombat délelőtt történtek miatt van erre szükség, “az intézkedések addig maradnak érvényben, amíg erre szükség van” – fogalmazott a kormányszóvivő.
Szijjártó: ideiglenesen visszaállítjuk a határellenőrzést a magyar-szlovén határon
Magyarország ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést a magyar-szlovén határon – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A kormány információi szerint megkezdődött a magyar-szlovén határra szállítása azoknak az illegális bevándorlóknak, akik a zöldhatár péntek éjféli lezárása miatt nem tudják átlépni a magyar-horvát határt – indokolta a döntést a miniszter.
“Az intézkedés a schengeni egyezmény adta kereteken belül történik” – hangsúlyozta.
Horvát lap: csak az a kérdés, Horvátország mikor zárja le határát
Nem az a kérdés, hogy mi is lezárjuk-e a határt, hanem az, hogy mikor – ezzel a címmel jelent meg vezércikk szombaton a Vecernji List című horvát napilapban. A cikk szerzője szerint Magyarország döntése, hogy lezárja zöldhatárát, gyökeresen megváltoztatja Horvátország pozícióját és megnehezíti a dolgát. Kérdés, hogy áthidalhatatlan-e a probléma – írta Davor Ivankovic, hozzátéve, hogy a válasz hamarosan kiderül.
Az útvonal módosulása megváltoztatja a teljes logisztikát, továbbá az is kérdés, hogy a szlovének készek-e a migránsok gyors fogadásra – hangsúlyozta. A szerző felteszi a kérdést, vajon mit lehet tenni, ha nem sikerül véghezvinni azt az “optimista tervet”, amely szerint majd Szlovénia helyettesíti Magyarországot – amelynek határára a horvát hatóságok az elmúlt egy hónapban 190 ezer illegális bevándorlót szállítottak -, és ha kiderül, hogy Ljubljana mégsem fogad naponta ötezer menekültet.
Szlovénia felfüggesztette a vasúti közlekedést Horvátországgal
Szlovénia felfüggesztette a menetrendszerű vasúti közlekedést Horvátországgal, számítva arra, hogy a migránsok tömege Horvátország felől Szlovénián keresztül akar eljutni Nyugat-Európába a magyar-horvát zöldhatár lezárása után. A szlovén vasúttársaság péntek este jelentette be, hogy az állami hatóságok kérésére határozatlan időre felfüggeszti a közlekedést a horvátországi viszonylatban.
Lezárták a magyar-horvát zöldhatárt
A legális belépés továbbra is lehetséges a magyar-horvát határon is – hangsúlyozta a kormányszóvivő. Közölte: bár nem ez a legjobb, az első számú megoldás ma Európában, de a második számú legjobb megoldásra szükség volt a magyar, illetve az európai határok védelmében. Kifejtette: a mai nap nulla órától a horvát-magyar határszakaszon is bevezették a szerb-magyar határszakaszon már “értelmét és hasznosságát” bebizonyító határellenőrzési és határzárási mechanizmust. “Ez azt jelenti, hogy a zöldhatárt, a természetes határokat lezártuk, a határátkelő helyek szigorított ellenőrzés mellett nyitva maradnak, tehát a törvényes belépés lehetősége mindenki számára rendelkezésre áll” – mondta Kovács Zoltán.
Kovács Zoltán kiemelte: “erre a lépésre azért is szükség volt, mert a brüsszeli uniós csúcs még mindig nem tudta eldönteni az első lépést, nevezetes az unió külső, elsődleges határainak a védelmét.
Bár Magyarország és Horvátország határa is schengeni határ, de a valódi védelemre, illetve ellenőrzésre szoruló határszakasz az Görögországban húzódik – mutatott rá, hozzátéve: “ennek a késlekedése egyelőre nem teszi lehetővé, hogy az illegális migrációs hullám, illetve nyomás okait, forrását a lehető legközelebb próbáljuk eltorlaszolni”.
A magyar kormány megtette azokat a lépéseket, amelyekkel a magyar és az európai emberek biztonság, Európa érdekeit meg tudja védeni – hangsúlyozta Kovács Zoltán.
Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó arról számolt be, hogy a magyar-horvát határon pontosan ugyanazt a határrendészeti megoldást alkalmazták, mint a szerb határszakaszon. Közölte: a horvát határszakasz közel kétszerese a szerb szakasznak, ami nem kis logisztikai kihívást jelentett a határzár megépítésében résztvevőknek. Ezzel a lépéssel a jogi státus is változik, a határzár illegális átlépése, megrongálása bűncselekmény – jelezte, hangsúlyozva: széleskörű nemzetközi egyeztetés, megfelelő előkészítés után vezették be a határzárat a horvát határszakaszon. “Minden reményünk megvan arra, hogy ugyanolyan pozitív hatással jár a határzár bevezetése, mint amit a szerb szakaszon tapasztaltunk” – fogalmazott Bakondi György.
Kitért arra is, hogy “kicsit ellentmondásosak” a Horvátországból érkező hírek, megvárják a hiteles információkat, annak alapján döntenek arról, hogy kell-e valamilyen egyéb intézkedést hozni.
Kovács Zoltán kérdésre válaszolva, miszerint átengedik-e még a nem sokkal éjfél előtt a magyar-horvát határra érkezőket, azt mondta, őket még átengedik, azok számára, akik ezt követően érkeznek, “a zöldhatáron való átkelés lehetőségét megszüntetik”.
A kormányszóvivő a várható fejleményekre vonatkozó kérdésre azt mondta: többféle, egymásnak ellentmondó verziót hallottak a horvát fél részéről, a magyar kormánynak nem tiszte véleményezni ezeket a megnyilvánulásokat – jegyezte meg. Hangsúlyozta: a csütörtök éjszakai uniós csúcs is megerősítette, hogy minden európai jogszabály továbbra is érvényben van, és mindenkinek kötelessége betartani azokat, különös tekintettel a schengeni eljárásra, amely “egyértelműen és határozattan elmondja, hogy mikor és hogyan lehet belépni az Európai Unió területére”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntek délután, a nemzetbiztonsági kabinet ülése után jelentette be, hogy éjféltől Magyarország lezárja a magyar-horvát zöldhatárt.
Egy hónap alatt több mint 80 ezer migráns érkezett Horvátországból a zöldhatáron Zákányba, ahonnan vonattal a nyugati határ melletti regisztrációs pontokra vitték az illegális határátlépőket.
Az első mintegy ezer fős csoport szeptember 18-án érkezett, azóta naponta több ezren gyalog, rendőrök kíséretében tették meg az utat a határtól nem messze lévő vasútállomásig. A migránsokat horvátországi Botovóból 1000-1500-as csoportokban vonattal hozták a magyar határhoz.
Pénteken a korábbi napoknál többen, csaknem hatezren érkeztek Zákányba. Az utolsó csoport nem sokkal éjfél előtt jött át a határon.
Jelentős a rendőri és a katonai készültség Letenyénél
Jelentős rendőri és katonai készültség volt tapasztalható pénteken éjszaka, már az éjfélt megelőző órákban Letenyén, a két magyar-horvát átkelőhelyen, ahol azonban szinte alig volt civil járműforgalom – tapasztalta az MTI tudósítója a helyszínen.
Órákkal a zöldhatár éjfélre időzített lezárása előtt több tucatnyi járművel és jelentős létszámmal volt már jelen a rendőrség és a honvédség a magyar-horvát határ két letenyei átkelőhelyénél. Az M7-es autópályán lévő határátkelőn, illetve a 7-es főúton lévő közúti átkelőhelyen ugyanakkor az egyébként is csekély járműforgalom zavartalanul bonyolódhatott éjfél előtt és éjfél után is.
A régi határátkelőnél az elmúlt hetekben kialakított tranzitzóna készen áll az esetleg itt Magyarországra belépni szándékozó migránsok fogadására, de a drótkerítéssel körbevett, konténerekből kialakított létesítményben egyelőre csupán néhány fegyveres katona járőrözik.
A szombat nulla órától érvényes határzár időpontja előtt órákkal a Mura-folyón, a két határátkelőnél átívelő hidakon, közvetlenül a középen meghúzott határvonal előtt sorakoztak fel rendőrautók, de ezen túlmenően más látható jele az éjféltől elrendelt határzárnak egyik átkelőnél sem volt tapasztalható. Az utóbbi két hétben – az azt megelőző hetekkel ellentétben – a Letenye-Muracsány (Gorican) átkelőkre egyáltalán nem szállítottak szervezetten illegális bevándorlókat a horvát hatóságok.
Merkel szolidaritásra szólította fel a kelet-európai uniós tagországokat
Angela Merkel szerint a menekültválság miatt eljött az ideje annak, hogy a kelet-európai uniós tagországok viszonozzák az Európai Unió bővítésével kapott szolidaritást. A német kancellár erről péntek este beszélt pártja, a konzervatív CDU ifjúsági szervezetének (Junge Union) háromnapos hamburgi konferenciájának megnyitóján.
A pártelnök-kancellár hangsúlyozta, hogy a válság kezelésében mindenkinek részt kell vennie “képességeinek és lehetőségeinek megfelelően”.
Láthatóan eltérő elképzelések vannak arról, hogy milyennek kellene lennie az európai társadalomnak, ami önmagában nem gond, “de az nem lehet, hogy az emberi méltóság csak azt illeti meg, aki keresztény” – fogalmazott, hozzátéve: az emberi méltóság “egy muzulmánt is megillet, és igen szerencsétlen, hogy ezt muszáj külön elmondani”. Úgy vélte, hogy ez EU-ba igyekvő ezrek nyomását kerítések nem fogják visszatartani, a bezárkózás pedig az okostelefonok korában kudarcra van ítélve.
Inkább a görög-török külső határ hatékony biztosítására kell összpontosítani, és ezért az EU-nak tárgyalnia kell Törökországgal, és törekedni kell a menekülthullámot kiváltó okok kezelésére – mondta a német kancellár. “A menekültválság olyasmi, mintha a globalizáció fonákja lenne” – tette hozzá. A németek mindig is értették a globalizációt, legalábbis azt az oldalát, hogy a jelenség támogatja az exportot, a német gazdaság egyik fő hajtóerejét, most viszont a globalizáció révén “a szíriai háború eljön hozzánk. Meg kell tanulnunk bánni ezzel is” – idézte a kancellárt online kiadásában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Angela Merkel szerint nem érdemes számítani a válság gyors megoldására. “Nem hiszem, hogy túl sok lehetőségünk van”, és a türelmetlenség ugyan érthető, de tudomásul kell venni, hogy Németország “történelminek nevezhető, óriási feladat” előtt áll – mondta a kancellár. Hangsúlyozta, hogy mindenképpen föl kell állítani a tranzitzónákat a határokon. “Nem nyugszom addig, amíg meg nem győzöm erről a szociáldemokratákat” – mondta Angela Merkel, utalva ara, hogy a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) egyelőre elveti a konzervatívok elképzelését a határ térségében kijelölendő övezetekről, amelyekben a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával Németországba érkező embereknek meg kellene várniuk, hogy a hatóságok gyorsított eljárással eldöntsék, jogosultak-e ilyen kérelem benyújtására.
Ugyanakkor a tranzitzóna is csak arra alkalmas, hogy rendezettebbé tegyék a menedékkérők beáramlását – mondta Angela Merkel.
Forrás: Hirado.hu
