Van lejjebb? Fidesz-MSZP: 66-23
Index, HVG
Ha a 2010-es költségvetést már a Fidesz-kormány fogadná el, akkor kiderülne hogy az ellenzék is ugyanúgy szorítja a prést, mint a szocialisták, következésképpen egy előrehozott választás esetén lenne muníció és idő az önkormányzati választásokra, gondolja a szocialista polgármesterek egy része. Vannak viszont, akik amiatt aggódnak, hogy az új kormány lenullázná a már aláírt, de még ki nem fizetett fejlesztési projekteket.
Egyre erősödik azoknak a szocialista országgyűlési képviselőknek és polgármestereknek a hangja, akik nem várnák meg, amíg az MSZP teljesen kivérzik, hanem egy előrehozott választással mentenék a menthetőt. Az általános vélekedés szerint ugyanis biztosnak tűnik, hogy a választásokig hátralevő kormányzati intézkedések nem növelik számottevően az MSZP népszerűségét.
Mélyponton, reformok nélkül
Botka László a Hírszerzőnek adott interjújában arról beszélt, hogy az MSZP-nek anélkül sikerült történelmi mélypontra jutnia, hogy jelentős reformokat hajtott volna végre. Szeged polgármestere szerint a szocialista pártnak az a baja, hogy az emberek már nem hiszik el, hogy az MSZP képes is megcsinálni, amit mond, márpedig a baloldal elég sok mindent ígért az utóbbi évekbe. Ezért az a legfontosabb, mondta Botka, hogy megvalósuljon a miniszterelnök által vázolt program.
Persze közben, írja a Hírszerző, a szegedi polgármester azért örülne, ha olyan működési gyakorlat alakulna ki, amelyben közös döntések születnek. „Az biztos, hogy az egész pártvezetés megítélésének nem tett jót, hogy az elnökség tagjai a belső közvélemény előtt rendre arról számoltak be, hogy fontos döntésekről utólag értesültek” – mondta Botka.
Egymástól távol eső választások
Az optimisták úgy kalkulálnak, hogy a baloldal támogatottsága tizenkét százalék körül marad, a pesszimisták szerint leeshet tíz százalék alá.
Az előrehozott választásokat ízlelgetők egyik fő érve, hogy így eltávolítható egymástól az országgyűlési és az önkormányzati választás. Magyarán egyrészt nem érvényesül a szokásos képlet, miszerint a parlamenti választások győztese tovább erősödik a helyhatósági választásokon. (Ez csak 1998-ban nem alakult így).
Az új Fidesz-kormány az önkormányzati választás kampányában nem érvelhetne azzal, hogy még alig száz napja van a hatalomban, így kizárólag az előző kormánytól megörökölt kényszerpályán mozoghat. Abban ugyanis nincs vita a szocialisták között, hogy a köztársasági elnök a lehető legkésőbbre (májusra) írná ki a választásokat, és a Fidesz is a lehető legtovább szöszmötölne a kormányalakítással.
Csináljon költségvetést a Fidesz
Ha viszont előrehozott választások lennének, akkor a Fidesznek kellene megterveznie és elfogadnia a 2009-es költségvetést, következésképpen kiderülne, hogy az ellenzék hasonló megszorításokra kényszerül, mint a jelenlegi kormányzat. Azaz akadna Fidesz-ellenes muníció az önkormányzati választásokra.
Az más kérdés, hogy a jelek szerint a szocialisták eljátszották ezt a lehetőséget, ugyanis ha az MSZP valóban az európai parlamenti választással egyszerre tartandó előrehozott választások mellett dönt, akkor már csak néhány napja van a döntés meghozatalára. Ha csak őszre írnák ki a választásokat, akkor a 2010-es költségvetés az MSZP-re maradna.
A párt középvezetőinek és polgármestereinek nagyobbik része hiába játszik el az előrehozott választás gondolatával, a csúcsvezetésben a jelek szerint nincs erre hajlandóság. Legalábbis az MSZP jelölőbizottságának pénteki ülésén egy kisebb csörte alakult ki a miniszterelnök és Suchman Tamás között, amikor Gyurcsány Ferenc azt mondta: most hangsúlyosabban kell politizálni, mint kormányozni, és ő maga majd jól bele is áll az EP-kampányba.
A polgármesterek között is szép számmal akad, aki ellenzi az előrehozott választások ötletét. Érveik lényege: jelen pillanatban számos aláírt, de még ki nem fizetett, kormányzati és uniós forrásból finanszírozandó szerződés él, márpedig félő, hogy ha 2010 előtt érkezik egy Fidesz-kormány, akkor az felülbírálja a szerződéseket. (Megjegyzendő, hogy uniós szerződéseket viszonylag nehéz felülbírálni.) Márpedig ezen településvezetők szerint a felújított utakkal és intézményekkel még lehetne korrigálni egy esetleges önkormányzati bukást.
Forrás: Index.hu
Van lejjebb? Fidesz-MSZP: 66-23
A közhangulat további romlását jelzi minden lehetséges mutató a Medián 2009. március 6-a és 10-e között, 1200 fő személyes megkérdezésével készített felmérése szerint, amelyet a legfrissebb HVG is közöl. A legszembetűnőbb változás, hogy tovább emelkedett azoknak az aránya, akik szerint az országban általában véve rossz irányba mennek a dolgok.
A Medián másfél évtizede teszi fel ezt a kérdést az embereknek, de ilyen mértékű kiábrándultságot még soha nem mutattak az adatok.
A „rossz irányt” érzékelők arányában hosszú évekig az 1995-ös Bokros-csomag utáni 80 százalék volt a rekord; ez dőlt meg először a tavalyi kormányválság után, majd a pénzügyi válság begyűrűzését követően szinte hónapról hónapra tovább erősödött a kiábrándultság.
Legutóbb 87-ről 91 százalékra emelkedett a pesszimisták aránya, és csupán a megkérdezettek 6 százaléka mondta azt, hogy jó irányba mennek a dolgok.
Minden korábbi rekordot megdöntve tovább romlottak a lakosság gazdasági várakozásai is, leginkább nem is a saját háztartásra, hanem az ország gazdaságára vonatkozók: 59 százalék tart nagyarányú, további 27 százalék pedig kisebb mértékű visszaeséstől.
A válság elején még úgy tűnt, hogy a romló közhangulat nem morzsolja tovább az MSZP táborát, sőt az új helyzet még lehetőséget is kínált a kormányzatnak arra, hogy kitörjön a defenzívából. Annyi bizonyos, hogy a válság első hónapjaiban csökkent a két nagy párt támogatottsága közötti különbség.
Ez a trend mostanra megfordult, és márciusra jelentős mértékben visszaesett a szocialisták támogatottsága: a teljes népesség 16, a választani tudó „biztos” szavazók 23 százaléka voksolna rájuk, ami a Medián mérései szerint az utóbbi tíz év legalacsonyabb adata.
A romló közhangulatban a Fidesz-vezérkar kivételével az összes vezető politikus népszerűsége visszaesett, és bár ez a változás a kormányfő esetében kisebb volt az átlagosnál, kedveltségi mutatójában a mostani adat a negatív rekord. 18 százalékos támogatottsága alulmúlja az összes korábbi kormányfő legrosszabb népszerűségi indexét is (Antall Józsefnek 25, Boross Péternek 39, Horn Gyulának 29, Orbán Viktornak 40, Medgyessy Péternek 37 százalékon volt a mélypontja).
Ezzel párhuzamosan 18 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik hivatalban tartanák a Gyurcsány-kormányt, és növekedett azoké, akik előrehozott választásban és átmeneti szakértői kormány megalakításában látnák a legjobb megoldást a jelenlegi helyzetre.
Az EP-választáshoz közeledve egyre inkább érdemes odafigyelni a kisebb pártok támogatottságának alakulására is. Úgy tűnik, hogy a Jobbik februári javuló eredménye nem tiszavirág-életű változás volt: a teljes népességben tovább erősödött a párt, a választani tudó „biztos” szavazók körében pedig továbbra is 4 százalékon áll.
Az MDF nagy vihart kavaró EP-lista-állítása még csak részben lehetett hatással a párt támogatottsági adataira, hiszen az interjúk többsége még Bokros Lajos hivatalos felkérése előtt készült. Mindenesetre az MDF most valamivel jobban áll, mint a korábbi hónapokban. Az SZDSZ viszont a februári erősödés után újra gyengélkedik, részben azért, mert szavazói részvételi hajlandósága továbbra is elmarad a többi párt támogatóiétól.
Forrás: HVG
Jól látom? A Medián mérése szerint mind az MDF, mind a Jobbik megelőzte az SZDSZ-t?!
Kezd tele lenni a gatya a szoci vezetésű önkorikban? Úgy néz ki a dolog…
igen igen igen !!! holkolognak! l:)