WIKI
1882-szeptember 21-én mutatták be Madách Imre Az ember tragédiája a magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő művét, Az 1862-ben megjelent mű sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a költeményt, számos kortárs feldolgozása létezik a darabnak. A születésétől eltelt mintegy százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon. Az először itt elhangzó „Megy-é előbbre majdan fajzatom”, valamint a „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” mondatok legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak.
Madáchot gyakorta egykönyvű szerzőnek szokták nevezni, akárcsak Katona Józsefet, a Bánk bánalkotóját. A mű a Genezisben lévő teremtéstörténetet dolgozta fel és 15 színből áll. Az első három és a tizenötödik színek a keretszínek, a többi pedig történeti szín. Az ember tragédiájában szereplő Éva megformálásában nagy szerepet játszott Madách felesége, Fráter Erzsébet, aki megcsalta őt börtönévei alatt. Házasságuk jól indult, azonban amikor Madách támogatta az 1848-as eseményeket, és börtönbe vetették, felesége fogadta régi udvarlóit. A szabadulás után elváltak, és a költő úgy érezte, csalódott a nőkben. Azt mondta, csak azért nem festette sötétebb színekkel Évát, mert a mű megírásakor eszébe jutott édesanyja.
Eszmék és szereplők
“S nem érzéd-é eszméid között az űrt?”
Tapasztalható, hogy szerkezetváltás van folyamatban, mégpedig nagyon helyesen a kultúra irányában. Ebben a túlpolitizált világunkban ráfér, különösen az agyoniskolázottakra.
Nagy bátorságra, vagy inkább hülyeségre vall, ha egy senki akar bírálni másokat!
A “díjazott (ak)” soron kívül bejelentkeznek, bármilyen témát illetően.
Látod a nyalás mennyire jövedelmező?
Erről szól az életed.