Kisebbségi sors Erdélyben: belerúgtak, mert magyarul beszélt
Index, Mno.hu
A köztársasági elnököt és kíséretét a protokollt felrúgva normál személyforgalomként, egyenkénti útlevélkezeléssel léptették be Romániába – tudósít az Index. Elképesztő, hogy mindössze egyetlen nap magyar nyelvű sajtóját (a 2009. március 13-án Erdélyben és Románia más területein kiadott lapokat böngészve) hány magyarellenes atrocitás nyomaira bukkanhatunk – írja az Mno.hu.
Sólyom László köztársasági elnök szombat reggel Borsnál gépkocsival átlépte a román-magyar határt, útban a székelyföldi Nyergestető felé, ahol délután részt vesz egy kopjafaavatáson.
A román oldalon a szokásos gyorsított átléptetés ezúttal elmaradt: a procedúra csaknem negyed órán át tartott, a román határrendészek a konvoj minden gépkocsiját külön-külön ellenőrizték, beleértve az elnöki autót is. A magánlátogatásra utazó Sólyom László köztársasági elnök és kísérete minden tagjától egyenként kérték el az úti okmányokat ellenőrzésre.
Az Index úgy értesült, hogy a delegáció tagjainak előre összegyűjtött útleveleit normális esetben a rövid technikai pihenő ideje alatt, egyben vizsgálják át. Most viszont mindenkinek magánál kellett tartani az okmányát, aminek az volt a félreérthetetlen üzenete, hogy Románia hangsúlyozottan magánútként tekint Sólyom látogatására.
Az államfő eredetileg vasárnap utazott volna Erdélybe, hogy Nyergestetőn részt vegyen egy kopjafaavatáson, majd Csíkszeredában az ottani március 15-i ünnepségen. Gépe Marosvásárhelyen szállt volna le, onnan utazott volna tovább az említett helyszínekre. A román légügyi hatóságok azonban visszavonták a köztársasági elnök gépének leszállási engedélyét. Előzőleg a román külügyminisztérium szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát az államfő március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt.
Emiatt Sólyom László nyergestetői programját szombatra tette át, gépkocsival utazik az ünnepség helyszínére, majd még szombaton elindul vissza Budapestre.
Forrás: Index
Kisebbségi sors Erdélyben: belerúgtak, mert magyarul beszélt
Románul beszélő fiatalok rugdosták meg a sepsiszentgyörgyi Mikes-iskola színjátszó körének egyik hazafelé tartó diákját. A fizikai atrocitásig is elment magyarellenes kirohanásai közepette egy román nő Kolozsváron, ahol egy, az eszperantó nyelvről szóló előadáson magyar nyelvű beszédet is mondott az egyik résztvevő. Egy nap a magyar kisebbség életéből.
Elképesztő, hogy mindössze egyetlen nap magyar nyelvű sajtóját (a 2009. március 13-án Erdélyben és Románia más területein kiadott lapokat böngészve) hány magyarellenes atrocitás nyomaira bukkanhatunk. Keresgélésünk során Bukaresttől Kolozsvárig tekintettük át néhány lap információit.
Csak román lapban hirdették az állást
Feljelentette az Országos Egészségbiztosító Pénztárat (CNAS) az RMDSZ csíki területi szervezete, amiért az csupán egyetlen Hargita megyei román napilapban hirdette meg a Hargita megyei Egészségbiztosító Pénztár igazgatói állására kiírt versenyvizsgát, figyelmen kívül hagyva, hogy a megye lakosságának 84 százaléka magyar ajkú. A panaszt március 6-án elküldték az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD). Asztalos Csabának, a CNCD elnökének egyelőre nincs tudomása arról, hogy panasz érkezett volna a tanácshoz – olvasható a bukaresti Új Magyar Szó hasábjain.
Az arcába vágták a rózsacsokrot
Március 11-én Kolozsváron, a Városi Kultúrházban az eszperantó nyelvről hallhattak előadásokat az érdeklődők. A szervezők dr. Lazaro Ludovico Zamenhofra, az eszperantó nyelv megalapítójára kívántak emlékezni. Bardi Liviu, az eszperantó nyelv egyik kolozsvári ismerője beszélt erről az egyenjogú nyelvhasználatot biztosító, nemzetközi nyelvről. Az előadás románul hangzott el – írja a kolozsvári Szabadság.
A másik meghívott Asztalos Lajos volt, akit arra kértek fel a szervezők, hogy magyarul is beszéljen az eszperantó nyelv jelentőségéről. Az ismert helytörténész előadása kezdetén elkezdődött a susmogás a hátsó sorban, majd hangosan is szóvá tették néhányan: miért kell magyarul is elmondani azt, ami románul már egyszer elhangzott? Az csak puszta időrablás! – hangzott el néhány felháborodott résztvevő szájából. Hiába igyekezett nyugtatni a kedélyeket az esemény egyik szervezője, Sigmond Júlia azzal, hogy az eszperantó a barátság és a béke nyelve, s hogy most erről van szó, a háborgó hölgyeket ez kevésbé érdekelte.
Sigmond, az esemény egyik szervezője később a lapnak küldött, megrázó hangvételű levelében megírja, hogyan próbálták megnyugtatni a kiabáló nőt, eredménytelenül. „A vak gyűlölet beszélt belőle: »Romániában élünk. Tanuljon meg mindenki románul!«” Sigmond megkérdezte tőle: „Ha angolul beszéltünk volna, az nem zavarná?” „Az más!” – mondta ő. Bardi Liviu is próbálta megnyugtatni, erre a nő fenyegetni kezdte, hogy vigyázzon magára, mert „megjárhatja”. Paskucz Viola lefényképezte a kiabáló nőt, az meg dühében felkapta az előtte lévő székről az ott heverő rózsacsokrot, és Paskucz arcába csapta.
A lap emlékeztet: Romániában a többségi nemzet tagjait még mindig idegesíti, ha magyar beszédet hallanak. Többeket továbbra is összevernek emiatt, ez történt például tavaly március 15-én a rendőrség szomszédságában.
Belerúgtak a magyar fiúba
A sepsiszentgyörgyi Mikes-iskola színjátszó körében lezajlott próbáról ment haza Fazakas Misi színész, a színjátszók vezetője. Egy csoport románul beszélő fiatal egyike belerúgott az egyedül hazafelé tartó magyar fiúba. Fazakas közbelépett – mobiltelefonon hívta a rendőrséget –, erre a román fiatalok távoztak. A járőröket mindössze három perce küldték ki – írja a Háromszék című sepsiszentgyörgyi lap.
Egymaga tüntet „Édes Anyanyelvünkért”
Figyelemfelkeltő, egyórás, egyszemélyes tüntetést vállalt a csíkszeredai törvényszék épülete előtt Veress Dávid, a csíkszeredai Édes Anyanyelvünkért Szövetség és a városi Székely Nemzeti Tanács elnöke, mert az intézményben nem biztosítják az anyanyelvhasználatot. Veress mindaddig folytatni kívánja a tiltakozást, amíg a magyar nyelv használatát nem teszik lehetővé a megyei törvényszéken, minden csütörtökön itt lesz. Veress az elmúlt húsz évben négyszer kezdett hasonló jellegű tiltakozásba, mindannyiszor sikeresen. Korábban a csíkszeredai RMDSZ székházáért vállalt tiltakozást, ugyanis a 83 százalékban magyarok lakta városban 1997-ben még nem volt a városi szervezetnek székháza. 2000-ben a székelyudvarhelyi Cserehát-ügyben meghurcolt Bardócz Csaba ügyében foytatott egyszemélyes tiltakozást, de felemelte a szavát a csángók érdekében, vagy a Szent Kereszt-plébánia egykori, a kommunizmussal szembeni ellenállás egyik helyi szimbólumává lett ideiglenes deszkatemplom megmentéséért is – közli a kolozsvári Krónika.
2002-ben a postahivatalok és a telefonos tudakozó kizárólagos román nyelvhasználata ellen kezdett akcióba. „Aki úgy érzi, neki is fáj a magyar nyelv méltatlan mellőzése, idővel csatlakozik majd. Most egyelőre azt láttam, sokan félnek akár még megállni és a tiltakozás okát ismertető román és magyar indoklást elolvasni is” – nyilatkozza Veress.
Forrás: Mno.hu
Térségünk egyes államainak nemzetiségi politikája mintegy 20 évvel az új politikai korszak beköszönte után is a korábbi rendszer, rendszerek hasonló téren folytatott politikáját idézi.
A románok abból indulnak ki (jogosan), hogy bármit megtehetnek, hiszen politikájuk az elmúlt 150 évben nagyrészt sikeres volt. Pedig volt már példa szépreményű magyar – román együttműködésre is (Klapkához köthető magyar – román egyezkedések…)
A románok, amíg jelentős nemzetiségi kisebbség él területükön addig nem fognak változtatni a viselkedésükön. A nyugati nemzetállamokat nem érdeklik a keleteiek régmúltba visszavezethető vitái. A fülük botját sem fogják majd mozdítani. Őket az itteni dolgok csak annyiban érdeklik, hogy viszonylagos politikai, gazdasági stabilitás legyen a térségben. Ezt a román politikai elit is tökéletesen tudja. (A magyarországi bal-liberális értelmiség nincs ennek a tudásnak a birtokában, ábrándokat kerget az eu-téren.) Tehát a románoknak az “ejnye-bejnyétől” sem kell tartaniuk. A magyarokat leszámítva már minden kisebbségükkel leszámoltak (tatárok, németek). Akkor sem tiltakozott senki. Már csak a mieink vannak hátra… kb. 1,5 magyar.
Nehéz ügy, főleg mivel a magyarországi társadalom egy érezhető része sem támogatná, hogy az ország jelentős erőforrásokat fordítson az ország határain kívül élő magyarság identitásának, kultúrájának megvédésére (2,3 millió magyar ember él a hét utódállamban). Sajnos ez a helyzet itthon.
Addig járjunk minél többet Erdélybe és a Partiumba, míg magyar szót hallhatunk. Utána azért már minden más lesz, bár én a azokon az elcsatolt területeken is otthon érzem magam, melyeken már nem él (mérhető, és az utcán, a mindennapi beszélgetésekben is hallható) magyar közösség.
Sólyom nem érdekel, de akit érdekel a Szigetszentmikós-Csepel FC képei azok itt megézhetik! http://www.kommentator.eoldal.hu/
http://www.videoplayer.hu/videos/play/331426
Ernő!
Köszönjük a képeket, engem érdekel, amit belinkeltél.
Nem vártam tőled, hogy tovább láss az orrodnál, és megértsd annak a szimbólikus politikának a lényegét amit a román állam a Magyar Köztársaság elnökével, és az ottani magyar közösséggel szemben folytat.