Fn.hu, Csepel.info
A nők egyenjogúsági, munkásmozgalmi harcának emlékét őrzi a „nemzetközi nőnap”: a Rákosi-diktatúra hazánkban kötelezővé tette a dolgozó nő ünnepét. Mára azonban átalakult, a férfiak néhány szál virággal fejezik ki tiszteletüket a „Nő” előtt. A NANE szerint a virág nem elég.
A nőnap gyökerei a nők egyenjogúságáért vívott harcokban erednek: 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. Más források szerint 1908-ban e napon egy tűzesetben halálát lelt 127 munkásnő emléke indította el a követelést, hogy évente egy nap szóljon a dolgozó nőkről.
Jogokat követeltek
A legtöbb országban ekkortájt erősödtek föl a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a foglalkoztatásban, a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetésük megszüntetésére. 1866-ban az I. Internacionálé első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről – véget akartak vetni annak a sztereotípiának, hogy a nők helye kizárólag otthon van.
Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széleskörű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot.
A virág nem elég!
1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, az új kormány szavazójogot biztosított a nőknek: ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált. Az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnap 1948-tól szovjet mintára március 8-ára esik. A nőnap Magyarországon is elvesztette az eredeti hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.
A virág nem elég! – jelszóval vasárnap tüntetést tart Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület a Blaha Lujza téren délután három és négy óra között. A mai magyar társadalom berendezkedése azon alapszik, hogy a nők kevesebb szabadsággal és joggal rendelkeznek, mint a férfiak, és így gyakori a párkapcsolaton belüli erőszak, elterjedt a prostitúció, és a nők elleni erőszak halálos áldozatainak száma évről évre átlépi a 100 főt – szól a felhívás.
Forrás: wikipedia.hu, Múlt-kor, Fn.hu
Csajok, köszönjük, hogy vagytok! Sok boldogságot nektek!
Érdekes cikkel emlékezik meg a nőnapról a Csepel újság. Megírja, hogy “Mindez az általunk használt julianus naptár szerint február 23.-án, a pravoszláv időszámítás szerint azonban március 8-án történt…”
Elárulom a Csepel újságnak, hogy mi a gergely naptár szerint számítjuk az időt, pravoszláv időszámítás nincs, viszont az ortodox egyház a julianus naptárt használja.
A cenzor erre is figyelhetne.
A csepeli MSZP szintén más naptár szerint él. Ők a márc. 8.-át, március 6.-án tartották. Ekkor osztogattak szekfűt Tóth polgármester et. vezetésével – nem a Szt. Imre téren – hanem a 3-as választókörzetben. Vajon a munkaidő alatti pártmunkát hogyan számolták el? Szabadnapot vettek ki, mert “az igazi kommunista csak munkaidőben zakatol?”
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.