Csepel.info

MTI, Stop, Index

Közös közleményt adott ki a cseh, a lengyel, a román, a bolgár és a szlovák pénzügyi felügyelet: ebben azt hangsúlyozzák, nem lehet a régiós országokat egy kalap alá venni, minden ország eltérő kihívásokkal küzd, de felügyeleteik és kormányaik felelősek a megfelelő intézkedések meghozataláért. Az először közzétett nyilatkozatban nem szerepelt Magyarország, ami a piacon egyértelműen azt a hatást keltette: a régiós országok így próbálnak elhatárolódni a súlyosabb gazdasági problémákkal küszködő Budapesttől. A PSZÁF azonban később becsatlakozott az aláírók közé, azt egyelőre nem magyarázták el, miért késtek, vagy késtek-e egyáltalán.

A felügyeleti szervek, a központi bankokkal együtt felelősek országaik bankrendszerének működéséért, a pénzügyi stabilitás fenntartásáért, az uniós szabályozás pedig lehetővé teszi, hogy minden ország megfelelő választ adjon a saját pénzügyi szektorát jellemző kihívásokra. A kormányoké a teljes felelősség, hogy speciálisan saját országuk igényeire szabott intézkedésekkel éljenek – áll öt ország jegybankjának közös közleményében. Minden Kelet- és Közép-Európai országnak egyedi gazdasága és pénzügyi rendszere van, ezek az országok nem képeznek homogén régiót. Éppen ezért fontos, hogy különbséget tegyenek a EU-tagok és nem EU-tagok között – áll a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Lengyelország, Románia és Bulgária jegybankjainak illetve pénzügyi felügyeleti hatóságainak (egyes országokban e két szerep nem válik szét) közleményében.

Magyar aláíró a cseh, a lengyel és a szlovák jegybank honlapján közzétett nyilatkozatban nincs, ami az Indexnek nyilatkozó piaci szereplők szerint egyértelműen azt mutatja, a közlemény egyik célja az lehet, hogy az országok elhatárolódjanak az övéknél lényegesen rosszabb gazdasági mutatókat, instabilabb helyzetet felmutatni képes Magyarországtól. A tény, hogy a PSZÁF az első megkeresésekre nem reagált, arra utal, hogy nem is tudtak a nyilatkozat tervéről. (Az aláírók közül 4 országban a jegybankok töltik be a PSZÁF, azaz a pénzügyi felügyelet szerepét is, ilyen minőségben született a nyilatkozat)

A PSZÁF végül 12:41-kor kiadta ugyanazt a nyilatkozatot, melyben immáron aláíróként szerepel Magyarország is.

A nyilatkozat aláírói hangsúlyozzák: nagyra értékelnék, ha a jövőben a térség, illetve annak az EU egészére vetített kockázatainak elemzésekor mindenki figyelembe venné az egyes országok intézményeinek felelősségét, miközben hangsúlyozzák, fontosnak tartják társszerveik együttműködését.

A reggeli forintgyengülés mögött szakértők már a nyilatkozat nélkül is azt a hatást vélték felfedezni: azok után, hogy Gyurcsány Ferenc Brüsszelben kudarcot vallott a régiónak kért bankmentőcsomag ötletével, mely egyben a régiós országok helyzetének összemosására vonatkozó (saját szempontunkból érthető) kísérlet bukását is jelentette. Így a forint, mely eddig a régiós devizákkal együtt gyengült, ma már egyedüliként indult el lefelé a lejtőn, a befektetői fejekben többek között a brüsszeli csúcsnak, a régiós országok már korábban megkezdett “nem vagyunk Magyarország” politikájának, illetve Obama kijelentésének köszönhetően elindult a térség országainak szétválasztása.
Rövid távon rendben lehet a forint

Ennek ellenére sem vár további forintleértékelődést Heim Péter. Az Aegon Alapkezelő vezérigazgatója, aki egyébként korábban jelezte, hogy az idén év elején elérhetjük a 300 forintos euróárat, most úgy véli: 1-2 hónapon belül akár 300 forint alatt is lehet az euróár, az árfolyam egy 285-315 közötti sávban ingadozhat.

Félreértés ne essék, a szakértő ezzel együtt nem optimista: úgy véli, nagyjából szeptemberig időt kaptunk, ezalatt egyre fokozódó nyomás lesz Magyarországon. Az egyértelmű, hogy a jelenlegi kormány nem képes megoldani a helyzetet, állítja Heim Péter. Azon túl, hogy a piaci reakciók is mutatják, hogy a Gyurcsány-csomag megbukott, elégtelen a válság kezelésére, szerinte Obama nyilatkozata pedig a diplomácia nyelvén üzenet is egyben, hogy a jelenlegi politikai vezetés “elrontotta”.
Nemzetközi kudarcok

Keddi londoni látogatásán, majd egy szerdán az Európai Bizottság elnökéhez írt levelében Gyurcsány Ferenc lényegében nemcsak megismételte, hanem ki is bővítette a hétvégi EU-csúcson – ahol a Financial Times szerint a magyar kormányfő „elszigeteltnek tűnt” – ismertetett, jórészt segítségkérő javaslatait. Így beszélt arról, hogy továbbra is él a magyar javaslat a 180 milliárd eurós közép-kelet-európai stabilizációs programra. Bár szerinte nem kell „konfekcióruhába kell öltöztetni valamennyi országot”, megjegyezte: a régiónak vannak sajátosságai, ezért átfogó, az egyes szereplők összehangolt fellépését igénylő programra van szükség.

A mentőcsomagnak szerinte négy dolgot kell tartalmaznia, ezek egyikeként említette, hogy sürgős pénzügyi segítséget kell adni azoknak az országoknak, amelyeknek a finanszírozása rövid távon bajba kerülhet. Kiemelte viszont, hogy Magyarország nem ilyen, mert az IMF- megállapodásnak köszönhetően stabil a magyar gazdaság finanszírozási háttere. A miniszterelnök szerint az uniós csomagnak kellene gondoskodnia a térségi bankok sürgősségi likviditási és tőkepótlásáról.

A tervnek Gyurcsány szerint “világos és agresszív” eurócsatlakozási menetrendet is tartalmaznia kellene, bár megjegyezte, hogy Magyarország nem hígítani akarja a feltételeket, csak felgyorsítani a folyamatot. Gyurcsánynak ez a javaslata hozta talán a legkisebb elutasítást: a Financial Times azt írja, több uniós politikus szerint érdemes átgondolni az ERM-II árfolyamrendszerben kötelezően eltöltendő kétéves időszak lerövidítését.

Gyurcsány emellett kezdeményezte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alapszabályának módosítását, hogy az a jelenleginél kétszer, háromszor több hitelt tudjon kihelyezni, ami szerinte 20-40 milliárd euróval növelné a térségbe érkező pénz mennyiségét. Szerinte ez a pluszpénz is része lehetne a 180 milliárdos csomagnak. Szerdán a Dow Jones hírügynökség arról adott hírt, hogy a magyar kormányfő levélben kérte Jose Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét: az Európai Központi Bank (EKB) fogadja el hitelműveleteinél fedezetként az eurózónán kívüli országok államkötvényeit is. Gyurcsány szerint ez az intézkedés „növelheti az államkötvényeink iránt a keresletet, mérsékelheti a finanszírozás kockázatait, következésképp az országkockázatokat is”.

Forrás: Index

312 forint felett volt az euró

Új negatív rekordot állított be a forint: az eurót 312,25 forinton is jegyezték délelőtt tíz óra után a bankközi kereskedelemben. Ezt megelőzően az árfolyam 308 forint környékén ingadozott.

A kereskedők elmondása szerint a piac kezdi “leválasztani” a forintot a térségbeli devizákról, és megkezdte a “fájdalomküszöb” próbálgatását. Rövidesen megtörténhet a 320 forintos technikai küszöb tesztelése, ahol valószínűleg stop-loss ügyletek állítják majd meg a további gyengülést, de jegybanki beavatkozásra is sor kerülhet – vélik a piacon.

This entry was posted on 2009. március 4. szerda at 10:42 and is filed under Gazdaság. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.