Bűnözői csoportokhoz köthető fiatalok is végeztek a Rendőrtisztin
Heti Válasz
Legalább nyolcvan-száz, a veszprémi gyilkosságot elkövető enyingihez hasonló bűnözői csoport működik Magyarországon. A velük szembeni fellépést nemcsak a rendőri korrupció, a jogszabályi kiskapuk, hanem a felderítés hiányosságai is akadályozzák.
Bár a veszprémi gyilkosság Ausztriában letartóztatott gyanúsítottjait a múlt héten hazaszállították, a bűneset körül sok a kérdőjel. Nem világos, a rendőrség miért nem kérte azonnal a bíróságtól a bűntény után nemzetközi elfogató parancs kiadását, és hogy a hely színen jelen lévő szabadnapos rendőrök miért nem avatkoztak közbe a verekedés kialakulásakor. Az enyingi maffiacsoport tavaly nyári siófoki “egészségügyi sétáját” sem követte retorzió. Úgy tűnik, a térfoglalásra törekvő banda nem üt között sok akadályba. Joggal merül fel hát a kérdés: ha már a rend őrei visszaszorítani nem is képesek, legalább tudják-e ellenőrizni a szervezett bűnözést?
Akadozó felderítés
Bár a hivatalos álláspont szerint nem beszélhetünk elszabaduló bűnözésről (az ismertté vált bűncselekmények száma évente 400 ezer körül alakul, miközben a kilencvenes évek közepén ez a szám 600 ezer fölött volt), aggasztó jelek mutatnak a különféle csoportok megerősödésére. Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársának tavalyi tanulmányából kitűnik, hogy az elmúlt években durvultak az erőszakos bűnözés módszerei. Noha tíz év alatt közel felére csökkent az emberölések száma, mind jobban elterjedt az erőszakos pénzbehajtás, a védelmi pénzek követelése, növekedett az ön bíráskodások, a zsarolások, a garázdaságok, s majd negyven százalékkal a szándékos testi sértések előfordulása (utóbbi kettőről lásd grafikonunkat). Olyan cselekményekről van tehát szó, amelyeket előszeretettel alkalmaznak a megfélemlítéssel dolgozó bűnözői csoportok.
A veszprémi gyilkosságot végrehajtó banda terjeszkedésére már régen fel kellett volna figyelnie a rendőrségnek, különösen, hogy Fejér megye a bűnügyi szempontból fertőzöttebb megyék közé tartozik (lásd térképeinket). “Egy ilyen csoport bomlasztása, esetleg felszámolása nem helyi, de még csak nem is megyei feladat: ehhez országos szintű koordináció és beavatkozás kell” – mondja a Heti Válasznak egy magas rangú nyugállományú rendőrtiszt. Ugyanakkor szerinte előfordulhat, hogy az enyingihez hasonló bandákról nincs elegendő adata a hatóságoknak. Nem véletlen, hogy egy-egy bűnügy után a rendőrség egyre gyakrabban ajánl fel nyomravezetői díjat. Ez azt jelenti, hogy hiányzik a megfelelő információ a tettes kézre kerítéséhez, azaz nem működik kielégítően a bűnügyi felderítés.
Ragadozók és bodzaszedők
De kikkel is állnak szemben a hatóságok? A szakértők óvatos becslése szerint is legalább nyolcvan-száz, összességében több ezer főt számláló, a szervezettség különféle fokain álló bűnözői csoport létezik Magyarországon – 85 százalékuk hazai. “A modern bűnözői csoportok kapitalista vállalkozásra emlékeztetnek; hierarchikus szervezettel, piacszerzési célokkal, tervező és végrehajtó apparátusokkal. A legális vállalkozásoktól termékeik, szolgáltatásaik, módszereik, piacaik és jövedelmeik kezelésének törvénytelen volta, a bűnözői módszerek különböztetik meg őket.
A bandatagok a bűncselekményeket munkamegosztásban, sorozatban, hosszantartóan, folytatólagosan, életmód- és üzletszerűen követik el. Azaz egy játékboltot feltörő háromtagú banda még nem szervezett bűnözés” – tisztázza a fogalmat lapunknak Póczik Szilveszter, az Országos Kriminológiai Intézet kutatója. A szakember arra is rámutat, hogy az illegálisan megtermelt vagyonok mindig a legalitás felé törekszenek, azaz a normál üzleti világban próbálják tisztára mosni őket. Ennek bizonyítása az egyik legnehezebb rendőri feladat: a kiemelt cselekményekre szakosodott Nemzeti Nyomozó Irodától kapott tájékoztatás szerint tavaly és tavalyelőtt 14, a szervezett bűnözés kategóriájába tartozó ügyet adtak át az ügyészségnek vádemelési javaslattal.
Az alvilág folyamatosan változik – bandák válnak szét vagy olvadnak össze. Bizonyos szempontok alapján lehetséges a csoportosítás, az elkülönítés. Csúcsragadozónak azok számítanak, akiknek tevékenysége – amint a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007-es évkönyvében olvasható – kiterjed az energiaszektorra, az ingatlan- és nagyberuházásokra, az idegenforgalomra, a hulladékkereskedelemre, az uniós és állami források megszerzésére. Leleplezésük különösen nehéz, hiszen ezek a csoportok tiszteletre méltó cégek mögé bújnak, mozgásukat jogászok segítik. Alacsonyabb szinten állnak a veszprémi gyilkosság elkövetői, bár nem annyira, hogy Sztojka Iván és társai bodzagyűjtésből tengették volna életüket (ahogy azt a hozzátartozók próbálták a sajtóban elhitetni); a védelmi pénzek szedése, prostituáltak futtatása bőven termelhetett bevételt.
Bizonyos szakosodás nemzetiségek szerint is megfigyelhető: Nyugat-Magyarországon sokáig szerbekkel együtt dolgozó koszovói albánok végezték az embercsempészetet, keleti határainkon ugyanezzel lengyel, román, ukrán csoportok foglalatoskodtak. Ezen a pia con különösen erősen mutatkozik a határokat átívelő bűnözés mozgékonysága. Nehéz a felderítés, ha megbízásokat egymásnak adó, etnikailag zárt, alacsonyan szervezett egységek működnek. Például az illegális migrációt Pekingben előkészítő személy vagy csoport csak Moszkváig szervezi meg az utat, s onnan egy másik társaság juttatja el a Nyugatra vágyókat a moldovai Kisinyovig. Megint másik csoport szállítja őket keresztül Románián, majd egy következő juttatja át őket a magyar határon. Hiába bukkan a rendőrség az embercsempészek nyomára vagy tartóztatja fel az illegális határátlépőket, szinte képtelenség felgöngyölíteni a hálózatot.
Mekkora a korrupció?
A kínai bűnözők egyébként a jelek szerint nem tekintik célországnak, még kevésbé bázisnak hazánkat. “A kínai közösség Magyarországon is, másutt is zárt; körükben elenyésző az ismertté vált bűnesetek száma. Ezek részben a bevándorlással és letelepedéssel, részben a “normál” kereskedelmi tevékenységgel: vámáruforgalommal, adófizetéssel összefüggő cselekmények. A kínai triádok honi működéséről szóló rémtörténetek nem egyebek legendánál” – állítja Póczik Szilveszter. A kábítószerpiacon a törököknek, nigériaiaknak vannak erős pozícióik, az orosz ajkú szovjet utódállamok polgárai pedig a csempészettől a védelmi pénzek szedéséig számos területen jeleskednek.
A híresztelésekkel ellentétben a Nyugat-Európának és az Egyesült Államoknak komoly fejfájást okozó, gyakran a titkosszolgálatokkal is összefonódó orosz szervezett bűnözés nem tekinti bázisának Magyarországot. Számára kicsi a piac, kevés a megszerezhető pénz. Vagyis a külföldi bűnelkövetők között a szomszéd országok polgárai a meghatározók. A statisztikák szerint 2007-ben a nem magyar állampolgárok által elkövetett bűncselekmények 33 százalékát románok, 13 százalékát ukránok, tíz százalékát szerbek, hét százalékát moldávok, négy százalékát szlovákok vitték véghez.
A főszerep azonban a honfitársainké: az elkövetés nagyságrendje és a szakterületek mellett további szervezőelv a földrajzi elhelyezkedés. A kiemelt célterület természetesen a főváros és a Balaton-part. A felosztáson időről időre harc tör ki: a kecskeméti maffiaperben 2006-ban 12 évre ítélt Radnai László bandája egész fegyverarzenált szerzett be Szerbiából, hogy megütközzön az északi parton befolyásos ajkai csoport tagjaival. Az enyingiek veszprémi megjelenése vélhetően utóbbiaknak szólt. A bűnözői csoportok nem csak e két területen működnek; nemrég Pécsett és Kecskeméten próbált pozíciót foglalni szórakozóhelyi késeléssel egy-egy bűnbanda. A legkisebb megyékért is harc dúl: tavaly augusztusban többször összecsapott egy helyi és egy budapesti csoport annak eldöntésére, hogy ki uralja Heves megye kábítószerpiacát. Bár az első csatát a rendőrség megakadályozta, más esetekben gyakran felmerül: vajon miért nem avatkozik közbe a hatóság?
Kétségtelen, a rendőrség és a bűnözők között összetettek a kapcsolatok. Ezek egy része elengedhetetlen az eredményes munkához, hiszen az alvilág mozgásairól leginkább annak tagjai tudnak információt adni. Sok egyenruhás viszont túlmegy a határokon. A kecskeméti maffiaperben a vád koronatanújává előlépett szerb bandatag arról vallott, hogy főnökét egy rendőrtiszt figyelmeztette: telefonját lehallgatják.
Több rendőr is állítja, hogy bűnözői csoportokhoz köthető fiatalok a kilencvenes évek elején-közepén sikerrel végezték el a Rendőrtiszti Főiskolát, s manapság egyenruhában lehetnek bűntársaik segítségére. A szervezett bűnözést segítő hivatalos korrupcióról csak hozzávetőleges információink vannak. Frankenberger Ferenc tábornok, a fegyveres testületek belső elhárítását végző Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának parancsnoka tavaly úgy nyilatkozott: évente 500-600 esetben indítanak titkos adatgyűjtést, ebből 100-150 alkalommal büntetőfeljelentés is születik – de ennél nyilvánvalóan több az alvilággal együttműködő rendőrök száma.
Lesz harmadik csapás?
Alkotmányellenes, demagóg – ellenzői így érvelnek a Fidesz “harmadik csapás” törvényjavaslata ellen. A Lázár János és Répássy Róbert által jegyzett szöveg számos ponton szigorítaná a Büntető törvénykönyvet. A legnagyobb vitát az amerikai mintára bevezetni javasolt harmadik csapás váltotta ki. Eszerint a harmadik alkalommal elkövetett, szándékos, személy elleni erőszakos cselekménynél kiszabott szabadságvesztésnél a büntetés felső határa a kétszeresére emelkedne. Ha pedig a felemelt büntetési tétel meghaladja a húsz évet, akkor a bűnözőt tényleges életfogytiglanra kell ítélni.
A kritikusok szerint a rendelkezés alkotmányellenes, mivel nem hagy mérlegelési lehetőséget a bírónak. Emellett a döntés költségvetési hatásaitól is óvnak: az ellenzők úgy vélik, a megnövekvő rablétszám miatt újabb börtönöket kellene építeni. Ráadásul a tényleges életfogytiglanra ítélt ember a különleges biztonsági intézkedések miatt nagyon sokba – jelenleg évente több mint hétmillió forintba – kerül az államnak. A javaslat benyújtói a kaliforniai példára hivatkoznak: a törvény 1994-es bevezetésekor egymillió bűncselekményt követtek el a harmincmilliós államban, 2000-ben már csak 640 ezret. Nem kellett újabb börtönöket sem építeni.
Igaz, a kaliforniai bűnesetek számának csökkenését egyes kutatások nem a szigorításhoz, hanem bizonyos demográfiai-gazdasági változásokhoz, illetve a rendőrség megerősítéséhez kötik. Sokan vitatják a tervezett intézkedés elrettentő hatását, pártolói viszont azt mondják: ennél fontosabb, hogy a veszélyes bűnözők tartósan rács mögé kerüljenek.
Forrás: Heti Válasz
Megfogták a lényeget? “nemcsak a rendőri korrupció, a jogszabályi kiskapuk, hanem a felderítés hiányosságai is akadályozzák.”
Na ezért folyik ellenem is HAMIS adatok miatt eljárás! 🙂
Gazemberek vezetik a kerületet, meg egy Szélhámos.