Femina
Május 5-én lett volna 75 éves a magyar Piedoneként is emlegetett Bujtor István. Öt évvel ezelőtt egy ország követte aggodalommal, egyszersmind bizakodva több hónapos kórházi kezelését és állapotának átmeneti javulását, mondván, hogy Sándor Mátyás nem halhat meg.
Ám a legendás színész 2009. szeptember 25-én először és utoljára alulmaradt a küzdelemben, és örökre lehunyta a szemét.
Frenreisz István néven látta meg a napvilágot, öccse volt Frenreisz Károly zenésznek és féltestvére Latinovits Zoltán színészóriásnak.
Egy nagy vargabetűvel került a színi pályára: 1965-ben külkereskedőként végzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen, de már ez előtt is tett kisebb kitérőket a film világába.
A diploma kézhezvételét követően aztán engedett a szívének, és kipróbálta magát a világon jelentő deszkákon – ekkor változtatta a nevét a könnyebb kiejthetőség és megjegyezhetőség kedvéért Frenreiszről Bujtorra.
Az akkori szokás szerint vidéken kezdte, pontosabban a győri Kisfaludy Színházban, majd 1968-ban a József Attila Színház tagja lett.
Később játszott Pécsett is, illetve a Vígszínház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház is a társulatában tudhatta. 2008 januárjától a veszprémi Petőfi Színház igazgatói posztját töltötte be.
Filmes pályafutása kezdetén két olyan filmben volt látható, melyek jobban talán nem is különbözhettek volna egymástól: a Karambolban – amelyben még Latinovits Zoltánnal is együtt játszhatott – egy, a külsőségek bűvöletében élő, női szíveken tipró ficsúr bőrébe bújt, míg A kőszívű ember fiaiban Leonyidot testesítette meg. Az idő során több mint 70 filmben – vígjátékban, kortárs drámában, krimiben – tűnt fel, a legkülönfélébb karaktereket hozva.
A legnagyobb sikert a mára kultikussá vált Ötvös Csöpi-filmekkel aratta, úgymint A pogány Madonna, a Csak semmi pánik, Az elvarázsolt dollár és a Hamis a baba – melyeket forgatókönyvíróként és rendezőként is jegyez. Csöpi figuráját vállaltan a Bud Spencer által adott Piedone ihlette – Bujtor nem mellesleg szinkronizálta is az amerikai színészt.
A munkálatok során a legnagyobb problémát egyébként az jelentette számára, hogy akkoriban a gyilkos nem lehetett magyar állampolgár – hiszen egy, a szocializmusnak elkötelezett honfi soha nem követne el ilyesféle bűncselekményt -, ám a nyelvi akadályok miatt külföldi sem. Így született meg egyfajta áthidaló megoldásként a külföldre szakadt hazánkfia, Soltész karaktere.
Az Ötvös Csöpi-filmeknek itthon több mint egymillió nézője volt, és Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában bemutatták őket.
Bujtor forgatási helyszínnek a Balatont és környékét választotta – korántsem véletlenül. Így adhatott ugyanis alkotásaiban egyfajta szerepet kedvenc sportjának, a vitorlázásnak is, amelyben hatszor szerzett magyar bajnoki címet. Legnagyobb sikereit az 1936-ban épített Rabonbán kapitányaként érte el. Saját hajója a Tamangó volt.
Bujtor István 2009 augusztusában került kórházba, és 2009. szeptember 25-én hunyt el. Balatonszemesen temették el, Latinovits Zoltán mellé. Síremléke avatásán Németh Miklós volt kormányfő így emlékezett barátjára és vitorlástársára: “Lebilincselő személy volt, akiben a tartás, a humor, a kedvesség és az irónia egészen bámulatos harmóniává érett.”
Emlékére szobor is készült: Bujtort egy félbevágott vitorlás kormányosaként formázta meg Farkas Ádám Munkácsy-díjas szobrászművész, Balatonfüred városa és névtelen adakozók támogatásával. A leleplezéskor ott ringott a kikötő vízén Bujtor a Rabonbán.
Ma Bujtor István nevét viseli a Tihanyi Szabadtéri Színpad, a veszprémi színházban pedig minden évben Bujtor-emlékgyűrűt adnak át.
