Halálosan beteg voltam, de az utca meggyógyított

Index

Nincsenek kötelezettségek és számlák, de hiányzik az előző életem – mondja Otti, aki Józseffel él a csepeli erdőben. Ismerje meg útjukat a polgári családi élettől a hajléktalanságig.

3 hozzászólás “Halálosan beteg voltam, de az utca meggyógyított” bejegyzésre

  1. lelkiismeret, értelem, hová lettél? szerint:

    Gratulálunk a perspektíva bemutatásáért! Hajrá MO. hajrá magyarok!

    “Sok urunk nem volt rest, se kába,

    birtokát óvni ellenünk

    s kitántorgott Amerikába

    másfél millió emberünk.”

    “Múltunk mind össze van torlódva

    s mint szorongó kivándorlókra,

    ránk is úgy vár az új világ.”

    “Szövőlány cukros ételekről

    álmodik, nem tud kartelekről.

    S ha szombaton kezébe nyomják

    a pénzt s a büntetést levonják:

    kuncog a krajcár: ennyiért

    dolgoztál, nem épp semmiért.Szövőlány cukros ételekről

    álmodik, nem tud kartelekről.

    S ha szombaton kezébe nyomják

    a pénzt s a büntetést levonják:

    kuncog a krajcár: ennyiért

    dolgoztál, nem épp semmiért.”

    “Az antifasiszta népfrontosság, a demokratikus egyéni és társadalmi jogok védelme a jelen rendjének elutasítását újra és újra kimondatja a költővel. Az Ős patkány terjeszt kórt… (1937) általánosabb összefüggésekbe állítja a konkrét történelmi helyzetet, amelynek okát az emberiség felnőttségének hiányában, a „meg nem gondolt gondolat”-ban, a hamis tudat deformáló hatásában leli meg.”

  2. lelkiismeret, értelem, hová lettél? szerint:

    “A Hazám nagyszabású társadalmi körképe a nemzeti nyomor, a nép testi és szellemi pusztulásának állapotát festi tárgyias és mégis szívszorító módon. Szinte szociografikus módszerekkel él a költő, de ez sem szét nem feszíti a lírai kereteket, sem pillanatképekké nem tördeli a szonettfüzért. A leírás, a kijelentés mindig az értelmezéssel együtt jelenik meg, s az eszmélkedés, a töprengés lényegi eredményét már a 2. szonettkimondja. „Föl kéne szabadulni már!” De mert a nemzeti nyomornak azok a képei, amelyek e kijelentést megelőzték, talán nem elegendőek a meggyőzéshez, újabb érveket keres a költő, ezért bontja ki – a korábbi évek éjszaka-verseire is emlékeztető módon – a nyomornak történelmi, gazdasági, politikai, a társadalmi és az egyéni tudatban fellelhető okait. A jelenség – a nyomor, a pusztulás – mögött a lényeget, a társadalmi rendszert, az európai állapotokat mutatja fel. A 7. szonettrácsapó indítása, a dacos „mégis” ezt a valóságot, a „magyarnak számkivetve” állapotát vállalja – azért, hogy megváltoztatására szólíthasson fel.

    A történelmi ember válasza

    József Attila kései költészete hatalmas küzdelem az elmúlással. A személyiség lehetőségeinek egyre szűkebb köre sem feledteti el azonban vele, hogy az egyén a társadalom része, s hogy általános megoldást csak a társadalom radikális megváltoztatása adhat. Kései közéleti versei az egyéni és a társadalmi gondot egyszerre mutatják fel.

    A …………. előretörése s ellenhatásként a ………….gondolat kimunkálása következtében más módon jelenik meg a társadalom megváltoztatásának óhaja. Jelen van benne továbbra is a társadalmi forradalom, de most már nem az a hangsúlyos, hanem az általános emberi értékek védelme, az – akár polgári – demokrácia követelése.”

    És ma, s holnap? Hogyan és milyen módon, tovább?

  3. nagyapó szerint:

    Milyen érdekes. Még a hajléktalanoknak is javul a helyzete?

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét,lop.

Itt lehet hozzászólni !