Csepel.info

Bors, Népszabadság

Lehet, hogy nem lesz büntethető a csepeli a kettős gyilkosság elkövetője, K. Tamás. A vérfürdő óta rendkívül zavartan viselkedik, a való világgal az egyetlen kapcsolatot az ügyvédnője, dr. Stiller Magdolna jelenti számára. Arról fogalma sem volt, hogy megölt két embert. K. Tamást két-három hét múlva szállítják az Igazságügyi Elme Megfigyelőbe – írja a Blikk.

Senki, még a saját ügyvédje sem tudja, miért végezte ki K. Tamás Takács Józsefet és Papp Lászlót. A kettős gyilkossággal gyanúsított férfi csak annyit mondott dr. Stiller Magdolnának, hogy nem úgy történtek az események a csepeli iskolában, ahogy arról D. Gábor beszámolt. Ám hogy hogyan, azt ő sem tudja.

– Nem, nem így történt – csak ennyit tud elmondani K. Tamás arról a végzetes szerdai estéről, amikor pisztollyal a zsebében besétált a Csepel-sziget szakképző iskolába és két-két lövéssel kivégezte Takács Józsefet és Papp Lászlót. Mint ahogy a Bors megírta: a két pedagógust egy nyugodt hangvételű beszélgetés után, két-két lövéssel küldte a halálba az 52 éves férfi. A megbeszélést nem ő, hanem az iskola gazdasági igazgatója, D. Gábor szervezte, akit nem sokkal a történtek előtt sikkasztás miatt felfüggesztettek állásából. A rendőrség őt is őrizetbe vette társtettesség gyanúja miatt, ám ő vallomásában azt állítja: semmi köze nem volt a gyilkossághoz.

– Óvatosan kérdezgetem, de minél közelebb érünk időben a gyilkosság időpontjához, annál kevesebbet mond – mondta a Borsnak az ügyvédnő Az előzményekről azonban részletesen beszámolt az ügyvédjének: elmondta, hogy nem gyanúsították meg a sikkasztással és nem is mondtak fel neki. Állítása szerint azért nem járt be dolgozni, mert betegállományban volt. Gerincproblémájával már műtétre is kiírták, épp a gyilkosság előtti napon. Szerda reggeltől azonban mintha törölték volna a memóriáját: arról a napról csak annyit mondott: „azért mentünk oda, hogy megbeszéljük, hogyan menjenek tovább a dolgok az iskolában”.

– A gyilkosság óta zavart tudatállapotban van, a való világgal én jelentem a számára az egyetlen kapcsolatot – magyarázta Stiller Magdolna.

– Én szembesítettem a történtekkel, és azzal is, hogy D. Gábor mindent az ő számlájára próbál írni. A Bors információi szerint K. Tamásnak három gyermeke van, egy nevelt lánya és előző házasságából két vér szerinti. Mindhárman kiállnak apjuk mellett, de meglátogatni még nem volt módjukban. K. jelenleg a tököli rabkórházban van, kis híján amputálni kellett a karját, mert amikor meglőtte a kezét, a golyó végigment az alkarján és a könyökén jött ki. Két-három hét múlva viszik át az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe.

Forrás: Bors

Irreálisan kevés pénzből működött hivatalosan a csepeli iskola

Szinte lehetetlen annyi pénzből fenntartani egy iskolát, mint amennyivel az eddig ismert információk szerint a kettős gyilkosság miatt ismertté vált csepeli intézmény működik. Egyelőre azonban ők maguk sem tudtak kérdéseinkre felelni: gazdasági irataikat a nyomozók lefoglalták.

A csepeli kettős gyilkosság okozta döbbenet napjaiban érthetően nem vetődött fel a kérdés, miként működött az az iskola, amelynek pénzügyei ilyen végzetes következményekkel jártak. (Ha igaz a feltételezés, belülről elsikkasztott összeg áll a két ember halála mögött.) A hozzáférhető források és információk szerint irreálisan kevés pénzzel számolhat az alapítványi iskola. Mint minden ilyen intézmény, megkapja az államtól járó normatívát, de alapítványi iskola lévén, önkormányzati hozzájárulásban nem részesül. Úgy tudjuk, hogy számottevő pályázati pénzhez sem jutottak.

A finanszírozásra vonatkozó részletes kérdéseinkkel megkerestük az iskolát fenntartó alapítvány kuratóriumának elnökét, Weselovsky Károlyt, aki azt mondta: mivel jelenleg nincs gazdasági igazgató, nem tud kérdéseinkre válaszolni. Mivel más bevételük az elnök szerint nem volt, ebből az évi 120 millióból működtették a 600 gyereket oktató intézményt.

Most azért sem tud választ adni – tette hozzá -, mert a rendőrség minden iratot lefoglalt. Szavaiból kitűnik, hogy az alapítvány maga is folytat vizsgálatot: “két héten belül komoly tájékoztatást tudunk adni”.

– Két lépésben lehet létrehozni alapítványi iskolát; először a nyilvántartásba vételt kell kérnie az alapítónak, ezt követi a működési engedély kiadása iránti kérelem – ismerteti a feltételeket Horn György, az Alapítványi Iskolák Országos Szövetségének elnöke. A bejelentéskor rögzíteni kell az intézmény tervezett funkcióit, telephelyeit és a gazdálkodás módját. A működési engedély kiadásához meg kell határozni a maximális tanulói létszámot, és ehhez kell szabni a feltételrendszert. Az intézménynek rendelkeznie kell az előírt számú diplomás tanárral, a kötelező eszközökkel és termekkel – ezek meglétét ellenőrizheti az Oktatási Hivatal.

A folyamatos működés feltételeit – elsősorban a pénzt – az alapítónak az induláskor öt évre előre kell garantálnia.

Horn György, ha egy fenti típusú, öt-hatszáz gyermeket oktató intézmény terveit kéne kidolgoznia, minimum 50 fős tantestülettel számolna. Ha a legolcsóbb variációval számolunk – zömmel fiatal és alacsonyabb végzettségű pedagógust foglalkoztatunk – , akkor is nehezen elképzelhető, hogy az intézmény bérköltsége kevesebb legyen évi százmillió forintnál. S ekkor még nincs gazdasági igazgatónk, nem alkalmaztunk személyzetet (takarítónőt, portást, karbantartót), nem számoltunk rezsiköltségeket (villanyt, fűtést, egyéb költségeket).

Mindenesetre egy tizenkét évfolyamos, többfunkciós iskola működését a szakember nem merné csak a gyermekek után járó állami normatívákra alapozni, bár nem tartja kizártnak, hogy nagyon szegényes körülmények között ugyan, de funkcionálhat egy intézmény csak ebből a forrásból. De ezt határesetnek tartaná, mondván: nem tud ilyen iskoláról. Az általa ismert alapítványi intézmények – amelyek nem szednek tandíjat, nem támogatja őket helyi önkormányzat és más bevételük sincs -, állami szerződés keretében plusznormatívát kapnak (117 ezer forint/fő) a sajátos nevelési igényű tanulók után. A szükséges többletforrások egy része előteremthető pályázatokból vagy a szülők alapítványi hozzájárulásából, esetleg más alapítványi támogatók révén. Középiskolák igazgatói kérdésünkre megerősítették: az állami normatívák egy “normál” iskola esetében a költségvetésnek csak hatvan százalékát fedezik.

Forrás: Népszabadság

This entry was posted on 2009. január 21. szerda at 07:08 and is filed under Csepel, Krimi. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.