Devizahitel: kemény döntést hozott a Kúria
MNO
A devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött – mondta ki a Kúria hétfői jogegységi döntésében.
A Kúria hétfői sajtótájékoztatóján Simonné Gombos Katalin, a Kúria polgári kollégiumának szóvivője kiemelte: a döntés alapján tisztességtelen az árfolyamrés, helyette a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell alkalmazni.
Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője kiemelte: álláspontja szerint a jogegységi határozatnak az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos része a legfontosabb, mert a szigorú feltételeknek nagyon kevés szerződés fog megfelelni. A Kúria döntése szerint az egyoldalú módosítást lehetővé tevő szerződési feltételeknek számos, szigorú elvnek kell megfelelniük – mint például az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a felmondhatóság és a szimmetria elve –, és ha ezeknek nem felel meg, akkor tisztességtelen a szerződésmódosítás.
Tisztességtelen az árfolyamrés
A vételi és az eladási (különnemű) árfolyamok alkalmazása, vagyis az árfolyamrés tisztességtelen, emögött ugyanis nem áll szolgáltatás, illetve alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható – derült ki a Portfólió.hu tudósításából. A portál korábbi számításai szerint ez a döntés körülbelül 96 milliárd forintos terhet jelent majd a pénzintézeteknek.
A devizahitel árfolyamkockázatának tisztességessége csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető – mondta ki a Kúria hétfői jogegységi döntésében.
Nincs visszamenőleges hatálya
A privatbankar.hu tudósítása szerint a jogegységi döntés nem a bankokra vonatkozik, nem lehet visszamenőleges hatálya. A döntés a bíróságok számára nyújt mankót, hogy a konkrét döntésekhez használják fel a határozatot. Ezt követően minden esetben a bíróságok mérlegelési feladata, hogy az adott kérdésben döntést hozzon. A jelenlegi helyzetben a Kúria olyan iránymutatást tudott adni, ami a jövőben lezárandó ügyekben alkalmazandó. Minden egyes ügyben vizsgálni kell a jogalapot, illetve az esetleges elévülést – mondta dr. Gombos Katalin. A Kúria idáig mehetett el, ennél általánosabb szabályozást a kormányzat hozhat – figyelembe véve a Kúria döntéseit.
Reggel ültek össze
Hétfő reggel ült össze a Kúria jogegységi tanácsa, hogy döntést hozzon a devizahitelek tisztességtelenségével kapcsolatos egyes kérdésekről, így többek között az árfolyamrésről, az árfolyamkockázatról és az egyoldalú szerződésmódosításról.
A Kúria várhatóan dönt arról is, hogy a pénzintézet által az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott téves tájékoztatás eredményezheti-e az átláthatóság hiánya következtében a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezéseinek tisztességtelenségét.
Dönteni kell majd arról is, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást megengedő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, illetve hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen szerződési feltételnek tekintendő-e, és ha igen, annak mi a jogkövetkezménye. A jogegységi döntés kötelező a magyar bíróságokra.
A kormány kész arra, hogy újra foglalkozzon a devizahitelek ügyével
Az Alkotmánybírság márciusban a kormány indítványa nyomán kimondta: törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekét. A törvényhozó feladata és felelőssége eldönteni, hogy mely területeken avatkozik be.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter két hete arról beszélt: a bírósági döntések megszületése után a kormány kész arra, hogy újra foglalkozzon a devizahitelek ügyével. Mindenkinek az az érdeke, hogy olyan megoldás szülessen, amely valóban segít a devizahiteleseknek, ugyanakkor nem veszélyezteti a bankrendszer normális működését.
Nagy a tét
A Portfólió.hu szerint három alapvető kérdésben dönthetett a Kúria: 1. Törvénytelen volt-e az árfolyamkockázatok ügyfelekre hárítása? E kis valószínűségű döntés a Portfólió becslései szerint egyszeriben 2166 milliárdot mozgatna meg a bankok felől az ügyfelek felé. 2. Törvénytelenek voltak-e az egyoldalú kamatváltoztatások? A tét becsléseik szerint visszamenőleg 312 milliárd elvesztése lehet a bankoknak, közepes valószínűséggel. 3. Törvénytelen volt-e az árfolyamrés alkalmazása? A döntés mintegy 96 milliárd forintba kerülhet a bankoknak nagy valószínűség mellett.
Ha azzal is számolunk, hogy az ügyfelek követelése öt év után elévülhet, mindennél valamivel kisebb, rendre 2154 milliárd; 312 milliárd, illetve 35 milliárd forint sorsa dőlhet el a három kérdésben.
Forrás: MNO
őszig elhúzzák, hiába akkor lesz az újabb “szavaztatás”.
Gondolom, a baloldali összefogásnak nem tetszik a Kúria döntése…. Szerintük megint nyúzzák a szegény bankokat, ahelyett, hogy — a baloldali értékek jegyében — inkább a népet húznák deresre.
Folyik a maszatolás. 😀
“Koncot dobtak, de folytatjuk a bankok ellen meghirdetett harcot – kommentálták röviden a Kúria mai, a devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi döntését azok az érintettek, akik polgári engedetlenség formájában, a bírói testület épülete előtt, csendesen várták a fejleményeket.2
.
Szicsasz! Nagy derbi lesz ez még! 😛 😀
.
http://huppa.hu/a-tiltakozok-szerint-a-kuria-atverte-oket/
“A tiltakozók demonstrációs bejelentését – vélhetően a Kúria kérésére – nem fogadta el a rendőrség. A testület elnökhelyettese úgy nyilatkozott, hogy egy tüntetés félelmet kelthet dolgozóikban.”
Az ítélkezéseik, minden más területen, vajon nem keltenek félelmet? Az országban az egyik legvitatottabb, legellentmondásosabb tevékenységét produkálják a “rendszerváltozás” óta.
Kérdezzék csak meg a lakosságot, akik között már szinte nincsen “érintetlen.” Amikor a tanácsvezető bíró mekeg, makog, mert képtelen az elsőfokú ítéletet, törvényes jogszerűségét, annak teljes egészében történő megmásítását, megfordítását jogszerűen indokolni. Így téve családokat egzisztenciálisan, teljesen tönkre. Azaz, az elkövetett törvénysértést védelmezi, az LB. jogerős ítéletével szemben!!!
Mindent összevetve, miről beszélünk? Játék a tisztességgel, de hol, melyik országban???
Nálunk? Na ne nevettessenek!
Megmondta a Vezír, hogy ez az egész “Devizahitel” egy jó nagy átverés volt.
Lenyúlták a bankok a munkásemberek lóvéját akik a átkos múltban tisztességes banki hitelezéshez voltak szokva.
Városrészek épültek hitelből, – köztük Csepel is, és ismeretlen volt a kilakoltatás a banki hitelek miatt.
Csűrik csavarják a megátalkodottak, érthetetlen különböző réseken rágódnak ahelyett, hogy a “lényeggel” foglalkoznának.
Egyszerű a megoldás: a hitelfelvételi árfolyamon számolják a soha nem látott svájci frankhitelt.
Jogegység? Mi az? Ilyen ebben az országban már nem létezik. ))) 😀 (((
Az “eccerű” még a jogot sem ismerő ember kitől “tuggya” meg, hogy mekkora lóvé jár neki vissza és mikor?
A nincstelen szegény ember is pereskedjen forduljon ügyvédhez? – akik majd jó sok lóvéért intézkednek helyette?
Elvégre demokrácia van és jogállamban élünk. 🙂
Ez így halott ügy csak a zügyvédek járnak jól, – a sok csűrés csavarás után.
A bűnös bankvezérek vád alá helyezéséről egy szó sem esik. 🙂
Bezzeg ha valaki diák igazolványt hamisít az főben járó bűn.
De ha a szegény munkás embert lopják meg a bűnősöket futni “haggyák.” ))) 😀 (((
Jeniszej!
Évszázados problémát feszegetsz! 😛 😀
.
“Ő csorda számra tartja gyűlevész
szolgáit, éppenséggel mintha minden
hajszála egy őrzőt kivánna; sok
meránit, ollykor azt hinné az ember,
hogy tán akasztani viszik, úgy körül
van véve a léhűtőktől; s mi egy
rossz csőszt alig tudunk heten fogadni.
Ő táncmulatságokat ád szűntelen,
úgy, mintha mindég vagy lakadalma, vagy
keresztelője volna: és nekünk
szivünk dobog, ha egy csaplárlegény az
utcán előnkbe bukkanik, mivelhogy
a tartozás mindjárt eszünkbe jut.
A jó merániak legszebb lovon
ficánkolódnak, – tegnap egy kesely,
ma szürke, holnap egy fakó: – nekünk
feleség s porontyainkat kell befogni,
ha veszni éhen nem kívánkozunk.
Ők játszanak, zabálnak szűntelen,
úgy, mintha mindenik tagocska bennek
egy-egy gyomorral volna áldva: nékünk
kéményeinkről elpusztúlnak a
gólyák, mivel magunk emésztjük el
a hulladékot is. Szép földeinkből
vadászni berkeket csinálnak, a-
hová nekünk belépni sem szabad;
s ha egy beteg feleség, vagy egy szegény
himlős gyerek megkívánván, lesujtunk
egy rossz galambfiat, tüstént kikötnek;
és aki száz meg százezert rabol,
bírája lészen annak, akit a
szükség garast rabolni kénszerített.”