MNO
Lassan nő a házasságkötések száma Magyarországon, és tavaly 8,4 százalékkal kevesebben váltak el, mint a megelőző előző évben – írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2013 című kiadványában.
Az összegzés szerint az ország becsült lélekszáma 2014. január 1-jén 9 millió 879 ezer volt. Magyarország jelenlegi területén 1980-ban éltek a legtöbben (10 millió 709 ezren), azóta a népesség száma folyamatosan csökken. Míg annak idején leginkább a halálozások magas száma volt a csökkenés fő oka, addig az 1990-es évektől az alacsony termékenység áll a hátterében.
Emelkedés
Rámutattak arra, hogy mindez összefügg a párkapcsolati formák változásával. Magyarországon a 15 évesnél idősebbek körében 2004-ben szűnt meg a házasságban élők addigi többsége, és azóta a nem házas népesség túlsúlya egyre erőteljesebb. A házasságkötések száma – az első világháborús évektől eltekintve – 2010-ben érte el mélypontját, akkor 35 500 pár állt az anyakönyvvezető elé. A csökkenés az elmúlt három évben megállt, és lassú emelkedés kezdődött: a házasságkötések száma 2013-ban 36 900-ra, az előző évihez viszonyítva 2 százalékkal nőtt.
Házasságon kívül
A KSH hozzátette: Európa-szerte ismert jelenség az egyre kitolódó párválasztás és az élettársi kapcsolatok jelentős aránya. Az 1990-es évektől látható együttélési trend töretlen a fejlett országokban, Észtországban például már a gyerekek 58,4 százaléka házasságon kívül születik. Magyarország még mindig az európai középmezőnybe tartozik, de ma már házasságon kívül születik csaknem minden második gyermek: a házasságon kívüli születések aránya 2013-ban volt az eddigi legmagasabb, 46,2 százalék.
Egyre idősebbek a gyermeket vállaló nők
„A nem házas párkapcsolatból született gyermekek aránya 1990 óta három és félszeresére emelkedett” – írták. Kitértek arra: szintén európai trend, hogy egyre idősebbek a gyermeket vállaló nők. Évtizedeken át a 20–24 éves nők vállalkoztak a legnagyobb arányban az anyaságra, az 1990-es évek közepétől azonban már a 25–29 évesek, 2010-től pedig a 30-as éveik elején járók. Az összegzés szerint a mai szülőképes korú nők 44 százaléka gyermektelen. Elsősorban a 25–34 éves gyermektelen nők száma nőtt 1990 óta – mintegy háromszorosára. Ennek okai között említették, hogy a fiatalok hosszabb ideig tanulnak, később önállósulnak és később választanak párt maguknak.
Az egyedülállók aránya a fiatal felnőttek és a legidősebbek korcsoportjaiban a legmagasabb. Az egyedül élő nők aránya az érettségizett 20–24 évesek és a diplomás 25–29 évesek között a legmagasabb. A válások száma az 1980-as évek második felében tetőzött (csaknem évi 30 ezer volt), ezt az 1990-es évektől egy ingadozásokkal tarkított mérséklődés követte. A 2009-től indult csökkenés eredményeképpen 2013-ban már csak 20 ezer bontóperi végzést hoztak, 8,4 százalékkal kevesebbet az előző évinél. A válás továbbra is a 20–29 évesek körében a leggyakoribb.
Forrás: MNO
