Csepel.info

Index.hu

“Azzal az emberrel nem beszéltünk többet, szétütöttük” – az illegalitásban működő aktivisták lefilmezik, hogyan verik az állatkínzókat.

Az index.hu három, az utóbbi fél évben történt esetnek járt utána. Az egyik ilyen eset Csepelen, egy hajléktalannal történt – jellemző módon a leendő Gerincút melletti “Gázai övezetnek” elnevezett senki földjén. Valószínű, hogy az áldozatok között valóban vannak állatkínzók – és ez a csepeli áldozatukra is vonatkozik. Az ilyen önbíráskodás azonban elfogadhatatlan, és a törvény ezért súlyosan bünteti. Az más kérdés, hogy az önbíráskodások és az ilyen jllegű terrorszervezetek akkor szoktak elszaporodni, amikor az emberek már nem bíznak az államban, a törvényekben, és azok betartatóiban.

Sintért vertek viperával

Brutális veréssel áll bosszút állatkínzásokért egy illegalitásban működő csoport. Az állatvédők símaszkban mennek házhoz, és véresre vernek sintért, megélhetési kutyaárust, bárkit, akiről terhelő információkhoz jutottak, hogy jobb belátásra térítsék. Az akciókat videóra veszik. Nagykovácsiban néhány órán múlt egy megvert kutyás élete, ezért a rendőrség nyomozásba kezdett. A vizsgálat azonban az esetek többségében elmarad, mert a sértettek nem tesznek feljelentést.

Az állatvédők között általános nézet, hogy sok minden nincs rendben az ebek körül. Magyarországon eldobható tárgyként kezelik őket, bizonyíték erre, hogy a kétmillió kutya negyede az utcán végzi, virágzik az üzletszerű szaporítóipar, és kamionszám viszik őket külföldre, hogy laboratóriumoknak vagy konyháknak biztosítsák az utánpótlást. Nincs rendben a hatósági és a törvényi védelem sem. Az indulatok egyik tünete, hogy a begyűjtött kóbor ebek és a házőrzők hányattatott sorsáról szóló hírek önbíráskodáshoz vezetnek.

Egy szervezett csoport súlyos testi sértésekkel torolja meg az állatok kínzását. A csoport a nemzetközi mintákhoz hasonlóan radikális állatvédőnek nevezi magát. Akihez ellátogatnak, rendszerint kórházi ápolásra szorul, a megvertek listája gyorsan bővül. A konspiratív módszerekkel dolgozó társaság ősszel vette fel a kapcsolatot az Indexszel, és hosszas előkészítés után interjút adtak, beszámoltak olyan akcióikról, amelyekről eddig a rendőrség sem tudott. Mert szerintük az ügyek nyilvánosságra kerülése elrettentő hatású lehet.

„Azt akarjuk, hogy minden ilyen féreg féljen!” – foglalta össze a símaszkban interjút adó csapat vezetője a radikálisok krédóját. Az emberverések résztvevői tisztában vannak vele, hogy amit tesznek, az büntetendő, ha elkapják őket, többéves börtönt is kiszabhatnak rájuk.

A társaság irányítója azt mondta, hogy régen ők is szép szóval próbálták meggyőzni az embereket, de azt tapasztalták, hogy a felvilágosító munka egy bizonyos embercsoportnál nem ér semmit. Hatásosabb módszert kerestek, és azt tűzték ki célul, hogy keményen megbüntetnek minden állatkínzót, akiről tudomást szereznek. A célcsoportot szélesre szabták, belevették a kutyaszaporítókat, az exportőröket, a tolvajokat, akik hasznot húznak az állatokból, mégis kirívóan mostoha körülmények között tartják őket, de azokat is, akik otthon tartott állataikkal bánnak lelketlenül.

A radikálisok szerint jogosan jár verés mindazoknak, akik nem adják meg az állatoknak az alapvető szükségleteiket sem, nem adnak nekik enni-inni, láncon tartják, bántalmazzák őket. Állításuk szerint az internetről szerzik be az információkat, akár több hónapos munkával ellenőrzik, valósak-e az adatok, nehogy ártatlan embert verjenek meg.

Három akciójukról beszéltek. Tavasszal Csepelen hagytak helyben egy kutyakölyök-kereskedelemmel foglalkozó hajléktalant, októberben egy nagykovácsi családi házban törték rá az ajtót egy férfira az állattartási körülményekre hivatkozva, legutóbb, december elején a gyepmestert verték meg Pécelen.

A hajléktalan és élettársa Csepelen önkényes foglalókén költözött be egy bontásra ítélt házba, ahol együtt laktak az összeszedett kutyákkal. Jövedelmük nagy része a fővárosban értékesített ebekből származtak. A radikálisok szerint a pár megrendelésre rövid határidővel szállított bármilyen fajta kölyköt, ez volt az oka, hogy a környéken sorban tünedeztek el a fajtiszta kutyák. Az akció során is egy ellopott pincsit kerestek, de a verést, amelyben a férfi a fején és a karján szerzett komolyabb sérüléseket, állításuk szerint azért osztották ki, mert a házban összezárva, az elemi higiénés követelményeket figyelmen kívül hagyva tartottak tíz-húsz kutyát. A kereskedést a férfi sem tagadta, a bizniszelés azóta is folyik, bár állítólag nem hoz sokat a konyhára, mert költeni kell a tápra, és a vásárlók is csak a fiatal, fehér szőrű ebeket keresik. A hajléktalan nem tett feljelentést a támadói ellen.

A péceli sintér gyepmesteri telepet és kutyamenhelyt tart fenn egyszerre. Őt támadták meg legutóbb, és a verést le is filmezték. A radikálisok arra hivatkoztak, hogy a sintér altatás helyett elvágja a telepre bekerült kutyák nyakát, és zsebre teszi az injekció árát. A péceli férfi szerint az egyébként zsúfolt telepen nemhogy torokátvágás, hanem altatás sincs. Az állatok először a sintérkenelekbe kerülnek, majd az előírt két hét után – elvileg – továbbvándorolnak a néhány méterre lévő menhely rácsai mögé. A sintér szerint a verést régebbi személyes ellentétnek köszönheti. Szerinte az a nő verette meg, akivel a menhelyt működtették, de két éve összevesztek. Fenyegetések és kisebb erőszak már eddig is terhelte a kapcsolatot.

Az állatvédők szerint alapos informálódás után mentek kutyát menteni Nagykovácsiba is. Az ebet napközben egy magánházból hozták el. Az akcióban úgy helyben hagyták a házban tartózkodó középkorú férfit, hogy belső vérzései miatt életmentő műtétre volt szükség. A radikálisok azt mondták, azért durvultak, mert a férfi csak vonogatta a vállát, amikor kérdőre vonták a rövid kutyalánc miatt. Kiderült azonban, hogy a férfi rákos, évek óta ápolásra szorul, és alig hagyta el a házat. A nővére azt mondta, hogy testvére sohasem foglalkozott a kutyával, azt ő és a fia gondozták. A majdnem halállal végződött rajtaütés után a budaörsi rendőrség is nyomozni kezdett, miután a verést és a kutya elszállítását a szomszédok is látták.

A hazai állatvédők körében a „becsúszó hibák ellenére” egyáltalán nem egyértelműen elutasító a radikálisok megítélése. A tévesen címzett verések persze nem közismertek, viszont akik hosszabb időt töltenek a területen, olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek elnézőbbé teszik őket az állatkínzók ellen kemény eszközöket bevetőkkel szemben. A kevésbé radikális, de elkötelezett állatvédők közül sokan, ha nem is rajonganak érte, de legalábbis célravezetőnek tartják az önbíráskodással kiosztott ütlegeket.

A legfőbb probléma, hogy az állampolgárok nagy része és a hatóságok nem veszik komolyan az állatok jogait. Fiáth Szilviának, a szekszárdi kutyamenhely vezetőjének is a hétköznapjaihoz tartozik, hogy durva kínzási esetekkel kell szembesülnie. 2004-ben ő volt az egyik kezdeményezője az állatvédelmi törvény szigorításának. Akkor több mint 350 ezer aláírást gyűjtöttek össze, hogy az állatok ellen elkövetett bűncselekményekért letöltendő börtönbüntetésre ítélhessék a kínzókat. Időközben a törvény tovább szigorodott, ma már súlyosabb ügyekben három évet is adhatna a bíró.

A Legfőbb Ügyészség az Index kérésére összesítette az állatkínzás bűncselekményével kapcsolatos adatokat. A feljelentések száma a 2004-es 221-ről 2007-re 751-re nőtt. Végrehajtandó börtönbüntetésre négy év alatt összesen 23 személyt ítéletek, igaz, míg 2004-ben még csak kettőt, tavaly már kilencet. Felfüggesztett szabadságvesztést a négyéves időszakban 91-en kaptak, 2004-ben még csak kilencen, tavaly viszont már 49-en.

Fiáth Szilvia szerint a törvénynek addig nem lesz visszatartó ereje, amíg a hatóságok nem alkalmazzák keményebben a valódi büntetést. Szerinte a kínzásokat elkövetők körében a felfüggesztett büntetésnek a priusz ellenére sem jelent visszatartó erőt.

„Mindenkinek magának kell megítélnie, hogy mit gondol, de azt vegye figyelembe, hogy azokat az állatokat, amiket ők megmentenek, nem mentené meg senki” – mondta Sz. Lázár Anna. Az állatvédő rádiós műsorkészítő szerint a fejekben kellene alapvető változást elérni, mert különben a kóbor állatok szempontjából az ország katasztrófa sújtotta övezet marad. Sz. Lázár Anna szerint a gondatlan ebtartás eredménye a félmillió kivert kutya, és az is, hogy az emberek maguk évente ötezer kutyát visznek be a legnagyobb budapesti telepre, az Illatos útra, hogy megszabaduljanak a feleslegessé vált állataiktól.

A gondatlanság mellett fekete üzletek is jelentős mértékben gyarapítják a kutyapopulációt. A Fehérkereszt Állatvédő Liga kutatásai szerint már külföldön is felfigyeltek a gyors ütemű eladásra termelő kutyaszaporítókra. Szilágyi István elmondta, adataik vannak arról, hogy néhány hazai kisvárosban már szinte fő üzletággá vált a Nyugat-Európában jól eladható fajtiszta, de nem törzskönyvezett kutyakölykök gyártása. A recept az, hogy minimális ráfordítással a lehető legtöbbször fedeztetik a menhelyekről összeszedett, megfelelő fajtájú kutyákat, a végsőkig a kihasznált állatokat aztán visszaviszik a telepekre. Az almokat pedig csomagtartóból értékesítik.

A nemzetközi állatkereskedelem megfékezését nehezíti, hogy a schengeni csatlakozás óta könnyebb kicsempészni az állatokat. A liga szerint az erős érdekegyezések alapján kialakult a kamionos kutyakereskedelem is. Egyes, erre szakosodott állatorvosok segítségével a kereskedelmi mennyiségben kiszállított állatok is megkapják európai állatútlevelet, hogy jobban értékesíthetők legyenek a fizetőképes országokban. Szilágyi szerint a VPOP által regisztrált utolsó évben a térség vezető kutyaexportőrévé váltunk, 25-30 ezer kutyát szállítottak ki.

Militáns minta

Az állatvédő mozgalmakból Nyugat Európában nőtt ki a radikális vonulat. Nagy sajtóvisszhangja volt az Animal Liberation Front működésének, amely egészen a gyújtogatásig elment, hogy megakadályozza egy oxfordi egyetemi épület átadását, ahol állatkísérleteket végeztek volna. A militáns szervezet felvette a küzdelem eszköztárába a beruházásban részt vevő cégek ellehetetlenítését, a munkások fenyegetését is.

Magyarországon szeptemberben került címlapra a magukat radikálisnak nevezők egy csoportja, amikor büdös folyadékot öntöttek a Gecy című darab előadásának szervezőjére a Sirály Színház előtt. A csoport a politikai színezetű támadást azzal indokolta, hogy a darabot író Toepler Zoltán nem sokkal korábban lefilmezte, ahogy vízbe fojt egy macskát.

Forrás: Index.hu

This entry was posted on 2008. december 18. csütörtök at 07:22 and is filed under Krimi. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.