Paksi tízmilliók a semmiért?

Csak az elévülés mentette meg

Mno.hu

paksgyurcsany1

Nem lehet megállapítani, voltak-e valós teljesítések, és azok a díjazással arányban álltak-e – többek között ezt állapította meg az a felügyelőbizottsági jelentés, amely a paksi atomerőmű és a Gyurcsány Ferenchez köthető Agóra Kft. közti 1997–98-as tanácsadói szerződéseket vizsgálta. Egy 1999-es fb-határozat „különösen elmarasztalhatónak” minősítette az erőmű szerződéskötési gyakorlatát többek között az Agóra-megállapodás miatt. Bár a bukott miniszterelnök ma már ellenzi a bővítést, ám akkoriban a cége havi nyolcmillió forintot vett fel a bővítés népszerűsítéséért.

A tanácsadás megtörténtének ténye sem állapítható meg annak a szerződésnek a kapcsán, amelyet a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Agóra Marketing Kft.-vel kötött 1997-ben, illetőleg 1998-ban a Paksi Atomerőmű Rt. akkori vezetője, Szabó József – ez derül ki az erőmű felügyelőbizottságának (fb) a Magyar Nemzet birtokába került vizsgálati jelentéséből. Az 1999. január 29-i keltezésű dokumentum többek között rámutatott: „A még 1997-ben kötött, majd 1998-ban meghosszabbított szerződés II. pontja alapján nem ítélhetők meg, és így nem kérhetők számon a megbízott konkrét feladatai. A »Megbízó távlati céljaihoz kapcsolódó közvélemény-formáló tevékenység« túl általános, nagyon sok minden beleférhet.” A jelentés szerint azért is különösen fontos lett volna a konkrét feladatmegjelölés, mivel a havonta, átalányszerűen fizetett nyolcmilliós megbízási díj „nagy volumenű, igényes” munkát sejtetett. Az fb úgy találta: a szerződés alapján teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy ez a havi nyolcmilliós apanázs arányban állt-e a feladattal. Azt azonban így is megállapították, hogy e tevékenységi körben a szerződéses összeg „magasnak tűnik”.

A vizsgálati jelentés kiemelte: „Az egyéni megbízásos tanácsadói szerződéseknél – de általában szerződéses ügyletekben – az írásbeliség kiiktatása megengedhetetlen.” Ugyanis a „szóbeliség azt jelenti, hogy a megbízónál a kapcsolattartó személyen kívül senki nem profitálhat a tanácsadás eredményeiből, másrészt utólagosan nem állapítható meg az adott tanácsok helyessége, elvégzett munka eredményessége, de egyáltalán a tanácsadás megtörténtének ténye sem, azaz a tevékenység ellenőrizhetetlen, amellett a tanácsadó felelőssége semmilyen formában nem vethető fel.” Az fb azt is leszögezte: „Nem lehet megállapítani, hogy mennyiben voltak valós teljesítések, és a díjazással arányban álltak-e.”

Az Agóra Kft. paksi megbízása azért is aggályos, mivel a vizsgálati jelentés szerint a cég egyáltalán nem szerepelt „az 1998-as jóváhagyott szerződéses partnerek jegyzékében”. Az fb betekintett kéthavi jelentésbe is. Ennek kapcsán úgy ítélték meg: ezek a dokumentumok ugyan „önmagukban igényes munkát valószínűsítenek”, ám további kérdéseket vetnek fel. Például azt, hogy ha az Agóra sajtófigyelést is végzett, akkor miért kötött az erőmű további szerződéseket is ugyanerre a célra.

A Magyar Nemzet birtokába került az 1999. február 3-i keltezésű fb-határozat, amely többek között éppen az Agórával kötött tanácsadói megállapodás miatt „különösen elmarasztalhatónak” minősítette az erőmű szerződéskötési gyakorlatát. A lap megszerezte az 1997. október 1-jén kötött tanácsadói szerződést, és annak december 10-i módosítását, amelyekből kiderül: az Agórának az volt a feladata, hogy a paksi atomerőmű „további beruházásainak távlati céljaihoz kapcsolódó közvélemény-formáló tevékenységet” végezzen. A dokumentum egyértelműsíti: „A Megbízó a magyar energiatermelő iparág egyik legnagyobb szereplője, mely arra törekszik, hogy további beruházásokkal növelje energiatermelő kapacitását.” Ezért az a céljuk, hogy a közvéleményben és a döntéshozókban „valósághű kép alakuljon ki az atomenergia előállítását szolgáló berendezések biztonságos működtethetőségéről, illetve az így nyert energia más energiaforrásokhoz mért költségelőnyéről.” A Gyurcsány-cég tehát összességében nyolcvanmillió (havi nyolcmillió) forintért a paksi bővítést népszerűsítette – ma viszont már a legaktívabb ellenzője annak.

Mint arról korábban a köztévé Híradójabeszámolt, a paksi atomerőműben egyetlen olyan iratot sem találtak, amely alátámasztaná, hogy az Agóra Kft. bármilyen tanácsot adott volna az erőműnek 1997–98-ban. Gyurcsány az Altus jelenlegi vezérigazgatójához, a saját feleségéhez irányította az újságírót. Dobrev Klára múlt héten hozzájárult, hogy az erőmű kiadja a tanácsadási dokumentumokat, ám azokat nem találták. Korábban kiderült, hogy az MSZP-s Józsa István érdekeltsége több mint 6,5 milliárdért, Medgyessy Péteré a kilencvenes évek elején 9,5 millióért szerződött az erőművel.

Csak az elévülés mentette meg

Több nyomozás is indult a korábbi esztendőkben Gyurcsány Ferenc meggazdagodásának gyanús körülményei miatt. Ezek közül két eljárásban a nyomozó hatóság bűncselekmény gyanúját állapította meg, ám a bukott kormányfő meggyanúsítása elmaradt, mivel az ügyek elévültek. Az egyik ilyen a lapunk által 2006 januárjában feltárt fantomcégbotrány, a Nomentana-ügy. Ennek lényege: Gyurcsány Ferenc ügyvezető igazgatóként jogellenesen működtette a Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t 1993 szeptembere és 1995 decembere között, ugyanis a cég bejegyzési kérelmét a cégbíróság jogerősen megtagadta. Az erről szóló határozatot a társaság jogi képviselője bizonyíthatóan átvette, de ezt Gyurcsány figyelmen kívül hagyta, és a nem létező társaság nevében megállapodásokat írt alá, amelyek érvényessége így jogilag vitatható.

Az 1996-ban bejegyzett valódi Nomentana Kft. pedig törvénytelenül használta fel a fantom-Nomentana adószámát, társadalombiztosítási törzsszámát és statisztikai számát is. Gyurcsány másik elévült bűnügye a Szalay utcai 4. alatti épület földszinti részének lízingkonstrukciós megvétele volt. A Gyurcsány-féle Altus Rt. 11 millió forintos előtörlesztéssel vásárolhatta meg az ingatlant, ám azt három hónappal később a kancellária egyik gazdasági társasága, a Közlöny- és Lapkiadó Kft., majd 2000-től a belőle kivált Human Jövő 2000 Kht. havi 1,1 millió forintért visszabérelte, sőt több tízmillió forintért fel is újította azt. Az 1995 és 2005 között beszedett bérleti díjakkal Gyurcsány cége visszakapta a vételárat. Az ügyészség az ügyben különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanúját állapította meg, ám elévülés miatt már nem gyanúsíthatott meg senkit.

Hasonló lízingkonstrukcióval jutott hozzá a balatonőszödi kormányüdülő egyik villájához is, amelyet az állam éppen annyiért (havi 2,5 millió forintért) bérelt vissza a Gyurcsány-féle Aldo Kft.-től, amennyit az törlesztőrészletként fizetett. A két lízingügylet tető alá hozásában szerepet vállalt Szilvásy György, a kancellária akkori helyettes államtitkára is. Ismert, a kétmilliárdos saját tőkéjű Motimot 1995-ben Gyurcsányék 705 millió forintért vehették meg, amelyből 700 milliót az akkor még Gyurcsány anyósa, Apró Piroska által vezetett állami Magyar Hitelbank adott kölcsön.

Jól járt Józsa cége is – Az MSZP energiapolitikusának, Józsa Istvánnak a cége 6,6 milliárd forintnyi megrendelést kapott a paksi atomerőműtől a korábbi balliberális ciklusok alatt.

Forrás: Mno

18 hozzászólás “Paksi tízmilliók a semmiért?” bejegyzésre

  1. grün szerint:

    “Nem lehet megállapítani, voltak-e valós teljesítések, és azok a díjazással arányban álltak-e – többek között ezt állapította meg az a felügyelőbizottsági jelentés, amely a paksi atomerőmű és a Gyurcsány Ferenchez köthető Agóra Kft. közti 1997–98-as tanácsadói szerződéseket vizsgálta.”
    .
    Valami teljesítés csak lehetett, mert segítségével létrejött egy tíz évre titkosított szerződés Putyin és Pincsije között! 😛 😀
    http://static.168ora.hu/db/04/BE/titkoslap-d0001C4BE5c18ccdeb05c.jpg

  2. Tóth Mária szerint:

    Az ország legnagyobb szélhámosát-gyf-csak az elévülés mentette meg! van p…a még kiállni és másra kenni az ő hibáit: ez az ember egyszerűen klinikai eset!

  3. grün szerint:

    Tóth Mária!
    A magyar politika olyan mint egy vásári körhinta! Fent néhány csirkefogó forgatja, a zemberek meg szédülnek! 😛 😀

  4. felix szerint:

    Semmit sem lehet megállapítani csak azt, hogy az elévülés mentette meg.
    Mária ez a kicsi ellentmondás ne zavarjon az ítélethozatalban.
    Nálad már meg volt a /n/agymosás.

  5. Gordon szerint:

    Gyurcsány még mindig nem találja a szakdolgozatát!?
    Ez gáz…

  6. felix szerint:

    Nem is keresi.
    Akinek baja van vele az kutassa fel.

  7. grün szerint:

    Röffencs!
    Tőled sem kéri senki a nyócosztályos bizonyítványodat, ha fel tudod mutatni a zérettségidet! 😛 😀

  8. felix szerint:

    Szerencsétlen 🙂 🙂 🙂

  9. Gordon szerint:

    felix szerint:
    2014. február 15., szombat – 12:31

    “Nem is keresi.”

    Pedig állítólag kereste:

    “Nagyon-nagyon-nagyon keresi Gyurcsány a szakdolgozatát

    Gyurcsány Ferenc az [origo]-nak azt ígérte, csütörtökig felforgatja a könyvtárszobáját, és megpróbálja előkeríteni szakdolgozatait. A volt miniszterelnököt meglepte, hogy a sajtót ennyire érdeklik a diplomamunkái, amelyekben nem arra törekedett, hogy “új tudományos igazságokat” írjon, hanem a minimumot kicsit túlteljesítve próbált átmenni a vizsgán – nem is csodálkozott, hogy az egyiket csak kettesre és hármasra értékelték. Gyurcsány szerint nem az ő felelőssége, hogy őrizze a dolgozatokat, hanem az egyetemé, arról pedig fogalma sincs, hogy rendben vannak-e a diplomamunkákban a hivatkozások és az idézőjelek.”

    http://www.origo.hu/itthon/20120410-nem-emlekszik-az-idezojelekre-a-szakdolgozataiban-gyurcsany-ferenc.html#

    Látod-látod felix, már megint hazugságon kaptalak. 🙁 🙂 😀

  10. felix szerint:

    Te szerencsétlen malac agyú.
    Keresi nem egyenlő kereste.
    Te szimplán tök hülye vagy.
    Csak kellett volna az érettségi neked.,

  11. Borka-Szász Tamás szerint:

    Ami ezt a 16 évvel ezelőtti, Gyurcsány Ferenc politikai szerepvállalása ELŐTTI esetet illeti, én “csak” a következőket nem értem a szövegben:

    – Az fb azt is leszögezte: „Nem lehet megállapítani, hogy mennyiben voltak valós teljesítések, és a díjazással arányban álltak-e.”
    – majd utána nem sokkal: “Az fb betekintett kéthavi jelentésbe is. Ennek kapcsán úgy ítélték meg: ezek a dokumentumok ugyan „önmagukban igényes munkát valószínűsítenek”, ám további kérdéseket vetnek fel.”

    1. Most akkor volt a munkának eredménye (ami igényesnek tűnt) vagy nem volt?
    2. Ha volt a munkának eredménye, akkor Ábel Attila miért választotta ezt a címet a cikkének? (zsigerből hazudozik, de ezt megszoktuk)
    3. Az Orbán kormány 1999-ben miért nem tett semmilyen jogi lépést, ha ezek a kifizetések szerintük “nem voltak kellően megalapozva”? (ez a legsúlyosabb kérdés) Talán mert mégis rendben voltak?

    Ábel Attila mint “újságíró” igazán feltehette volna maga is ezeket a kínzó kérdéseket és megszólaltathatta volna az akkori Fideszes vezetőket, hogy hát ez most akkor hogy?

  12. felix szerint:

    A nyomtató lónak nincsenek kérdései, csak nyomtat.

  13. Etikus szerint:

    T. 11:33-as
    Fején találta a szöget. Jó lenne, ha sokan értenék amit leírt, sajnos nem úgy tűnik.

  14. vazulnéni szerint:

    http://www.youtube.com/watch?v=h2otbDgd77g ez összhangban van a valósággal a többi csak mese

  15. joságos szerint:

    “Nagyon-nagyon-nagyon keresi Gyurcsány a szakdolgozatát
    Dull Szabolcs2012. 04. 10. 16:06”
    Gordon! A dátumot nézze! Ha jól megnézte akkor vegye elő a naptárát és azt is nézze meg rögtön meg fogja látni mennyit késett a hozzáoszlásával.

  16. Tarjányi László szerint:

    Hárman már biztosan értjük a magyar politikai élet lényegét, ezért is szoktam írni, a teljes rendszerváltó politikai osztályt el kell zavarni, mert ezek a velejükig korruptak, dolgozik bennük a szocialista örökség, “ami a tiéd az közös, ami az enyém ahhoz meg semmi közöd”!
    Ezek úgy akarnak megmenteni bennünket a pénz romboló hatásától, hogy az egészet begyűjtik maguknak! Tőlem akár lehetne is, mert bcsületes, szorgalmas emberek egymás között akár barter formában is megélnének! Pénzre mint “csereeszközre” azoknak van szükségük, akik vagy semmit nem tesznek a közösbe, de kivenni viszont akarnak belőle, vagy ha tesznek is a közösbe, másoknál sokkal többet szeretnének kivenni!
    A modern állam alapja az adószedés! Amíg a király és kísérete körbejárt az országba felélni az őt illető javakat, addig más nem tudott lopni belőle. Amióta bevezették a pénzbeli adót, mindenki lop belőle, aki csak hozzáfér!
    A nép szabadságot akart, mára már csalódott lett, a kommunista párttagok és KISZ-tagok meg leszármazottaik nyúlták le az állam vagyonát, most meg élősködnek a közpénzeken, mert már nincs mit privatizálni! Teljesen mindegy hogy minek nevezzük, tocsikolásnak vagy közgépezésnek!
    Az átkosban az elvtársak a Krímbe jártak nyaralni, meg lakást juttattak a gyerekeiknek meg a szeretőiknek. A köznép meg hazavitte a géppapírt meg ki mit tudott. Ma a nagyoknak minden jut, a kicsik meg örülnek ha van egyáltalán munkahelyük!
    A vége az lesz hogy nemzeti tulajdonba kell venni mindent, a volt elvtársakat megkopasztani ingre-gatyára, s megköszönni nekik, hogy eddig “jó gazda gondosságával megőrizték a nép vagyonát”!

  17. Etikus szerint:

    Tisztelt nagy okos publikumosok! (véleményeket deformálók)

    Tarjányi László szerint:
    2014. február 15., szombat – 20:24

    Milyen érdekes, ehhez nincsen mit hozzászólni, nagy a hallgatás, amely mint köztudott, egyetértés a véleménnyel, hiszen nem tudja cáfolni senki sem. Sőt meg sem kísérli.
    Pedig nem a “hablatyolással kell kitölteni a fórumot, ha nem a nyílt őszinte szakmaiságra épített véleményekkel. Ja, hogy kinek mi adatik?

  18. Etikus szerint:

    “A nép szabadságot akart, mára már csalódott lett, a kommunista párttagok és KISZ-tagok meg leszármazottaik nyúlták le az állam vagyonát, most meg élősködnek a közpénzeken, mert már nincs mit privatizálni! Teljesen mindegy hogy minek nevezzük, tocsikolásnak vagy közgépezésnek!”

    Szabadság csak ott van, ahol igazság is van!
    Nem véletlenül fejtette ki a napokban K. L. úr a sarkos véleményét, e területről, mert az elmúlt négy év, az bizony alig értékelhető.

    Képzeljék, állítólag a feleség az okmányiroda egyik profi dolgozójával összeszólalkozott, és mi történt ezek után? A férjjel kirúgatta a kezdettől fogva ott dolgozó hölgyet.

    “FÁRADT vagyok, ringass el, óh Halál! -:
    az Érdem itt koldusnak született
    és hitvány Semmiségre pompa vár
    és árulás sújt minden szent Hitet
    és Becsületet rút gyanú aláz
    és szűz Erényt a gaz tiporni kész
    és Tökéletest korcs utód gyaláz
    és Érc-erőt ront béna vezetés
    és Észre láncot Doktor-Balga vet
    és Hatalom előtt néma a Szó
    és Egyszerű kap Együgyű nevet
    és Rossz-kapitány rabja lett a Jó.
    Fáradt vagyok, jobb volna messze mennem:
    meghalnék, csak ne hagynám el szerelmem!”

Itt lehet hozzászólni !