Mno.hu
A kép illusztráció
Egy négyéves gyermeket perelt be a bank, miután meghalt az édesapa. Végrehajtást indítottak az óvodás ellen, ami jogszabályba ugyan nem ütközött, a banknak tehát joga volt hozzá.
Jó erkölcsbe ütköznek a devizahitel-szerződések, maga a devizahitel pedig alkalmatlan termék, amely súlyos társadalmi, szociális és gazdasági tragédiához vezetett – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Barabás Gyula, aki szerint a Kúria e heti állásfoglalása hagyott kiskapukat a szerződéseket érintő pereskedésnél. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint a hitelfelvevők akkor követték el a legnagyobb hibát, amikor megbíztak a bankrendszer tisztességében, az állam felelős magatartásában, és elhitték, hogy létezik pénzügyi fogyasztóvédelem. Mint mondta, a Kúria döntése után is maradt jogorvoslati lehetőség, és bízni kell a bíróságokban. Pozitívumként értékelte, hogy a pénzügyi felügyelet és a jegybank fúziójával erősödött a fogyasztóvédelem.
A Széchenyi Hitelszövetség több pert is megnyert már a bankok ellen a Kúria szerint „jó erkölcsbe nem ütköző” devizahitel-szerződések ügyében. Az önökhöz forduló panaszosok esetei közül melyiket tartotta a legembertelenebbnek?
– Egy négyéves gyermeket perelt be a bank, miután meghalt az édesapa. Végrehajtást indítottak az óvodás ellen, ami jogszabályba ugyan nem ütközött, a banknak tehát joga volt hozzá. Más kérdés, hogy az emberi értékekhez mennyi köze van az ilyen pénzintézetnek. A horvát és a szerb bíróságok egyébként kimondták: a devizahitel-szerződés jó erkölcsbe ütközik.
– Ennek szöges ellentéte a magyar Kúria véleménye, holott ugyanarról a termékről és szinte ugyanazokról a bankokról beszélünk.
– Éppen ezért várható, hogy az Európai Bírósághoz fordulnak az érintett pénzintézetek.
– Az eredeti hiba nem abban rejlik, hogy a devizahitel mint termék rossz, és nem lett volna szabad forgalomba hozni ott, ahol a lakosságnak más valutában keletkezik jövedelme?
– A Kúria állásfoglalása nem is a devizahitelről, hanem a szerződéstípusról és az árfolyamkockázatról mondott véleményt, vagyis azt, hogy nem ütközik nyilvánvalóan jó erkölcsbe, nem uzsoraszerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra, és nem színlelt szerződés. Maga a devizahitel azonban alkalmatlan, minden tekintetben átláthatatlan termék. E hiteltermékek mögött olyan spekulációs folyamatok játszódnak le, amelyek nem kapcsolhatók az ügyfelek belátható kockázatvállalásához. Vagyis az ügyletek úgy jöttek létre, hogy a mögöttes tartalmat elhallgatták.
– A Kúria e heti döntése közfelháborodást okozott, mert szinte teljes egészében a bankok álláspontját vette át. Öröm az ürömben, hogy a forint- és a devizahitelesek között mesterségesen gerjesztett ellentét tompult. Miért érinti az egész társadalmat a devizahitelezés problémája?
– Több mint 750 ezer jelzálogalapú devizahitel-szerződésből 160 ezren végtörlesztettek, és jelenleg 500 ezer szerződés él, amelyből 250 ezer adós nem vagy késve teljesít. 130 ezer ingatlant érint kilakoltatás, és ugyanennyien halmoztak fel 90 napon túli tartozást. Ez komoly társadalmi tragédia, nem lehet egyszerűen szűk rétegnek nevezni, mint ahogy a jegybank korábbi alelnöke, Király Júlia tette. A bajbajutottak száma körülbelül 750 ezer ember lehet, ami kezelhetetlen probléma, a közel kétharmados bedőlési vagy késve fizető arányok fenntarthatatlanok. Mindez súlyos társadalmi, szociális és gazdasági tragédia. Ugyanakkor mindenkinek fontos, hogy a gazdaságba minél több pénz kerülhessen. A törlesztőrészletek emelkedése miatt sokkal nagyobb összegek vándorolnak a bankokhoz, és hiányoznak a gazdaságból. Mindez kihat a fogyasztásra, a hazai piacra gyártó vállalkozások forgalmára, így közvetve a munkanélküliségre is. Önmagában ez a probléma azokat is érinti, akiknek egyáltalán nincs hitelük, és mindenki érdekét szolgálja, hogy minél hamarabb rendeződjön. A jelenlegi kormány számára tehát mindez nagyon nehéz helyzetet jelent, a jogegységi állásfoglalásra így jogos igény mutatkozott. A kormánynak is világos képet kellett kapnia, hogy hol maradtak még beavatkozási pontok, amelyeket jogállami keretek között lehet ki lehet használni.
– A Kúria állásfoglalásával elveszett a remény, hogy a bíróságok adjanak jogorvoslatot?
– Egy modern, európai megoldáshoz hozzásegíthetett volna a Kúria, ha bátrabban lép fel. De nem értek egyet azokkal, akik szerint társadalomellenes döntés született. A legsúlyosabb kérdésekben, mint például az egyoldalú szerződésmódosítás, a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság foglal majd állást feltehetőleg február elején. Ha itt jogorvoslati lehetőség adódik, akkor a kormánynak is nagyobb cselekvési lehetősége lesz, mert nemcsak a hazai, hanem az uniós jogot is maga mögött tudhatja, mert nem szabad olyan döntéseket hozni, amelyek nemzetközi színtéren gondot okozhatnak.
– A döntés után hol lehetnek még kiskapuk?
– Két fontos pontot emelnék ki. Az egyik, hogy magát a devizahitelt nagyon tágan írják körül, és csak akkor minősítik jó erkölcsbe nem ütközőnek, ha a szerződés egyébként érvényes. De eközben ezer sebből vérezhetnek szerződések. A másik, hogy a bankot terhelő tájékoztatási kötelezettségnek „ki kell terjednie az árfolyam változásának lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre”. Meg kell nézni, hogy a szerződésekbe a tájékoztatási részt belefoglalták-e.
Csalódott reakciók
Hétfőn a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában úgy döntött: nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
A hétfőn közölt állásfoglalás után elindult a reakcióözön. A vélemények döntő többsége egyértelműen negatív volt. Rogán Antal fideszes frakcióvezető úgy értékelt: a legfőbb bírói fórum is a bankok oldalára állt.
Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt alelnöke néhány nappal később úgy vélekedett: a Kúria határozata csalódást keltett. Azt pedig, hogy „teljesen szokatlan módon” az Európai Bírósághoz fordult, gyáva, rossz, konfliktuskerülő lépésként, időhúzásként értékelte, ami csak a bankoknak kedvez. Kósa azt is hangsúlyozta: pártja szerint a Kúriának döntenie kellene a devizahitelekkel kapcsolatos árfolyam-különbözet és egyoldalú szerződésmódosítások kérdésében is. Kósa azt is közölte: a devizahitelek kérdése kapcsán a kabinet most azt méri fel, hogy a különböző alternatívák esetében milyen kormányzati, törvényalkotási feladat lehet szükséges. Megerősítette, hogy a devizahitelt mint rossz terméket, amit „a szocialisták engedtek szabadjára”, ki akarják vezetni a piacról.
Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben úgy fogalmazott: a Kúria a bankok oldalára állt. A kormányfő szerint a bankok oldalán „már álltak épp elegen, úgyhogy mi maradunk az emberek oldalán”.
A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.
Forrás: Mno
“Egy négyéves gyermeket perelt be a bank, miután meghalt az édesapa. Végrehajtást indítottak az óvodás ellen, ami jogszabályba ugyan nem ütközött, a banknak tehát joga volt hozzá.”
Nem az óvodás, hanem a kijelölt gyámja vagy jogi képviselője ellen!
.
Miért hazudtok ekkorát?! Lejáratjátok még jobban a zigasságszolgáltatást, mint a Vezír! 😛 😀
Szegény bankok. Miért bántják őket? Csak a jogot követik. Lehet, hogy négyen el is mennek, mi lesz velünk nélkülük?
Eetásak! Irány Brüsszel! Feljelenteni!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Grün,maga igen okos.Ha a gyámot perelik az nem ugyanaz?Maguk szocik,mindig a bankokat védik.Ezt a devizahiteles bulit is a derék kommunisták hagyták ránk,és most még okoskodnak,másokra mutogatnak.Nem is merek belegondolni,mi volna itt,ha maradtak volna az elvtársak.Adjunk hálát a magyar szavazóknak,hogy megszabadultunk ettől a kártékony bandától.Soha többet ne engedjük vissza őket a hatalomba!
:9
Nagy Jóska, nem kell védeni a bankokat, sőt ki kell őket ebrudálni az országból!!!
….aztán ha a gyermekednek nem lesz mit enni….munkája, etc, akkor lehet nekiugrani cigányovicska-orbánovicska torkának….enged a torkodra a vezíred testnedveit.
Nem is kívánom, hogy előbb felébredj! fulladj meg a vezir ondeszától!!! ….sőtikém….
nagyatyrótyó!
te permanense hülye vagy!!!! 🙂
néha üdítő felnézni ide!!!
Annyira buta vagy, hogy 1-2 percet nyerítek a nevetéstől, ha felnézek ide.
kommunista anyád-apád forog a sírjában…..jaaa s remélem a volt párttitkároddal is egyeztetted árulásodat! :))
Írd már le légyszíves a pártkönyvecskéd számát, (te geco kommenyista), s hogy hol dugdosod? (/sze gondolom mint “hős” már lehúztad a klotyón!:)) /
Nagy József.
Kár össze vissza hazudozni, mert köztudott, hogy a devizahitelezést a még az első Orbán kormány hagyta ránk. Ők engedélyezték és az önkormányzataik a vezér felszólítására rendesen éltek is vele. Ezért ma a devizahitelesek is fizetik ezen hiteleket is.
A Kúria csak az érvényes törvények alapján dönthet. A törvényeken kellett volna módosítani és nem a Kúria mögé bújni.
Nem a Kúria hanem a kormány a gyáva.
A kormányok mindig is gyáva szarok voltak . Az emberek meg setétek. Nem védem a bankokat de talán valaki fegyvert fogott a “hitelesek” azon százalékának fejéhez akik 1. el sem olvasták ,hogy mi a tüdőt írnak alá. 2. rohadtul kellett a vadiúj szuzuki meg a lapostévé amikor a rezsit sem tudta fizetni. Szóval a kreténségi versenyben jó sokan dobogósak . A “Nagyapó” név mögé bújó meg egy gusztustalan gyáva féreg.
Hahó! Itt egy devizahiteles!
Engem ne védjen már meg senki, megvédem én magam! Ki kérte Önöket, hogy engem védjenek? Önöket védje meg az Orbán Viktor, amitől akarják, én nem kérek belőle! A nyugdíjmegtakarításainkat is hogy megvédte, nem igaz? Apropó, hol is az a 3000 milliárd?
“A bankok 2014. március 20-ig kötelesek tájékoztatást küldeni minden olyan adósnak, aki még nem lépett be az árfolyamgátba.”
:
Aki belépett azokkal miért nem közlik azt is mindjárt, hogy a rögzített árfolyam miatt a zegyéni gyüjtő számlán összegyűjtött összeg kifizetése a hitel letelte után hány év alatt lehetséges?!
Ja, és hogy arra könnyítésül lehet-e kedvezményes forint-hitelt igénybe venni?! 😀 😛
.
http://www.delmagyar.hu/gazdasag/a_bankok_kotelesek_tajekoztatni_ugyfeleiket_az_arfolyamgatrol/2362890/
grűn
Mit irigykedsz?
Igenis Németh Szillárd úrnak jutott ez eszébe! És nem apróbetűvel ám!
Németh Szillárd rezsibiztos úr szombaton benyújtotta törvénymódosító javaslatát, amely a bankoknak kötelezővé tenné, hogy tájékoztassák devizahiteles ügyfeleiket arról, mennyit spóroltak meg az árfolyamgáttal – akik pedig nem éltek eddig ezzel, azok mennyit spórolnának.А javaslat értelmében a bank minden negyedévben köteles az adóst аz árfolyamgátas tartozásról készített kimutatás keretein belül tájékoztatni az árfolyamgát rendszerének köszönhetően megtakarított pénzösszeg mértékéről.
Nagyon sajnálom azt, hogy egy ilyen kisgyermek elvesztett édesapját.
Az édesapát is sajnálom, hogy nem látja felcseperedni a gyermekét.
DE!
A magyar jog lehetőséget teremt arra, hogy az öröklés során lemondjunk az örökségről.
Sajnos, édesanyám halálakor, nagyon sok örökléssel kapcsolatos információt kaptam az örökösödési eljárást lefolytató közjegyzőtől. Elmondta, hogy édesanyámnak nincs semmilyen tartozása, de ha lenne, akkor két lehetőség közül lehet választani, melyről írásban kell nyilatkozni:
TEHÁT:
– ha az örökhagyó nemcsak javakat hagy öröklésbe, hanem kölcsönöket is, akkor el lehet dönteni, hogy kell-e az örökség. Ha kell az örökség, akkor mindent örököl az ember, így a kölcsönöket is. Ha a kölcsön összege meghaladja az örökhagyó által hagyott összes értéket, akkor gyakorlatilag nem örököl semmit.
MAGYARUL:
– csak az örökösödés mértékével felel az örökös az örökhagyó hiteleiért! Ha 5 millió forintot örökölt, és 6 millió a tartozás, akkor 5 milliót “bukott” az örökös, 1 milliót pedig a kölcsönadó.
“…az emberiség rákfenéje a piszkos zsidó üzlet…”
Karl Marx
Gyengébbek kedvéért: Németül beszélő zsidó származású filozófus a XIX. században, a kommunista munkás(?)mozgalom ősatjya.