Németh Szilárd: Pontosan látniuk kell a lakóknak, hogy mennyit spóroltak

Hirado.hu

Kétmillió ember él ma lakótelepen, szövetkezeti, társasházban, önkormányzati bérlakásban, nekik is látniuk kell, mennyit spóroltak meg a közös költségen – hívta fel a figyelmet a Ma Reggelben a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport vezetője.

Az ország ötöde, kétmillió ember él ma lakótelepen, szövetkezeti vagy társasházban, önkormányzati bérlakásban, a rezsicsökkentés az ő közös költségeiket (központi kazán, közös helyiségek fűtése, világítása, stb.) sem hagyhatja érintetlenül, hiszen a cél annak idején az volt, hogy minden magyar család megkaphassa az olcsóbb energiát – jelentette ki a Ma Reggelben a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport vezetője.

Az itt lakóknak is pontosan kell látniuk, mennyit spóroltak meg a rezsicsökkentéssel, és a kormány mindent meg is megtesz, hogy betartassa a törvényben foglaltakat – tette hozzá Németh Szilárd, aki azt mondta, nagyon sok jelzést kaptak ezektől a közösségektől, hogy nem látják a rezsicsökkentés eredményét. Az eseteket ilyenkor egyenként kell megvizsgálni, és, bizony, kiderülhet az is, hogy ezek a közösségek annak idején például nem egyetemes szolgáltatóval szerződtek, hanem a szabadpiacról szerzik be a gázt, de a most már 20 százalékos rezsicsökkentéssel itt is érdemes lehet váltani – hangsúlyozta a fideszes politikus a Ma Reggelben.

Minderről azonban csak akkor tudnak érdemben dönteni az érintettek, ha valaki tájékoztatja is őket, ez azonban a tapasztalatok szerint rendre elmarad – hívta fel a figyelmet a munkacsoport vezetője. Nem feltétlenül rosszindulatról van szó, esetleg hanyagságról, vagy arról, hogy ezekkel az ügyekkel egyszerűen nem foglalkozik senki. Pedig az így megtakarítható összeg nem kevés, és a pénzt a közösen, vagy akár egyenként, albetétenként leosztva is felhasználhatnák az érintettek – mondta Németh. A tájékoztatás a lakásszövetkezeti intéző bizottságok, igazgatóságok vagy a társasházkezelők feladata, és a gyakorlatban azt jelenti, hogy havonta, jól látható módon értesíteniük kell az lakókat arról, az adott hónapban pontosan mennyit fizetett, mennyit spórolt meg a közösség.

Ezt a törvényjavaslat értelmében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzi, de a kormányhivatalokban ott vannak a fogyasztóvédelmi igazgatóságok is, amelyek szankcionálhatnak, és ide lehet segítségért és bejelentéssel is fordulni. A január 1-jén megalakuló rezsipontokon egyébként be lehet majd szerezni a (nem kötelezően használandó) nyomtatványokat, de a fogyasztóvédelmi hatóság honlapján is hozzáférhetőek lesznek, várhatóan már karácsony környékén – hívta fel a figyelmet a Ma Reggelben a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport vezetője.

Forrás: Hirado.hu

2 hozzászólás “Németh Szilárd: Pontosan látniuk kell a lakóknak, hogy mennyit spóroltak” bejegyzésre

  1. "?!" szerint:

    A bőr hogy nem sül le a képedről Németh Szilárd?!

    Nem gondolod, hogy a nagy nyilvánosság előtti pofátlan hazudozás helyett először a saját házad előtt kellene söprögetni és rendet csinálni?

    Le sem szartad azt az írásban részedre megküldött észrevételemet, hogy a házunk felújítását a 253/2011.(III.31.)Kt. sz. határozat szerint a Ti megbízásotok alapján végző kivitelező a társasház hálózatáról méretlenül és térítésmentesen fogyasztotta a felújítás időtartama alatt a ház normál fogyasztását többszörösen meghaladó mennyiségű áramot, annak ellenére, hogy a leszámlázott munkadíjakban megfizettette a társasházi közösséggel a kivitelezéshez normatív alapon felszámított áramdíjat!

    Így a trehányságotok miatt (nyilván a rezsink csökkentése érdekében) kétszer fizettünk a ház felújítása során a lépcsőházi árammérőinken mért a áramfogyasztásért!
    Egyszer fizettünk az ELMŰ-nek, egyszer pedig a leszámlázott munkadíjban!!!

    Azzal a pofátlan kijelentéseddel kapcsolatban pedig, hogy: “Az itt lakóknak is pontosan kell látniuk, mennyit spóroltak meg a rezsicsökkentéssel, és a kormány mindent megtesz, hogy betartassa a törvényben foglaltakat”, itt négyszemközt az alábbiakban leírtakkal hívom fel a figyelmedet arra, hogy “a polgármesteri saját portádon” belül mi jellemzi a tájékoztatást és a törvények betartását!

    1.) Csepel polgármestere (akit a rezsirikkanccsal egyezően szintén Németh Szilárdnak hívnak) a 2010. október 3-án történt hivatalba lépése óta eltelt 3 év alatt, sem a 2010. május 10. előtt közös képviselőként neki küldött leveleimre, sem a 2010. május 10. után magán személyként neki küldött egyetlen levelemre nem válaszolt egyetlen sort sem!!! (Mit szólsz ehhez “kedves” csepeli Néró Germanikus?!)

    2.) Amikor a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben előírtakra hivatkozva a társasházunk felújításával kapcsolatban felmerült kiadásokat tartalmazó iratmásolatok kiadását kértem a Csevak-tól, előbb 1 héttel a törvényben előírt határidő letelte után arról értesítettek, hogy az iratok terjedelme miatt a türelmemet kérik!

    Három héttel később viszont, a törvényben előírt kötelezettségük teljesítése helyett azt közölték, hogy:
    “A társasházi tulajdonostárs betekintési és adatigénylési joga csak a közgyűlési jegyzőkönyvekre és határozatok könyvére korlátozódik”!

    A fenti törvénybeütköző pofátlan indoklást mellé, azt az ökörséget is elkövették, hogy a levelükhöz csatoltan megküldték részemre a 2013. 04. 29-én megtartott társasházi közgyűlés dilettáns módon elkészített jegyzőkönyvét, amely jegyzőkönyvbe a meghirdetett és ténylegesen megtárgyalt 9 napirendi pont, 9 db szavazásra bocsátott határozatával szemben, összesen 19 db sorszámozott határozatot írtak be úgy, hogy a közgyűlésen nem szereplő 10 db határozatból 5 db meg nem hirdetett és meg nem tárgyalt valamint szavazásra nem bocsátott határozatot, eltérő sorszámozással kétszer is beírtak a közgyűlés jegyzőkönyvébe!!!

    A közérdekű adatokat tartalmazó iratok kiadását megtagadó fenti ügyet várhatóan a jövő évi választási kampány időszakában fogja lezárni a Fővárosi Törvényszék!

    Remélem “nagyon” Szilárd, hogy a fenti példák meggyőzőek annak bemutatásához, hogy először a “saját polgármesteri portád” előtt kellene söprögetni, és csak ha a portádon rendet tettél, azután kellene másokat oktatni és számonkéréssel fenyegetni?!

    (Ha azonban ezeket a példákat kevésnek tartod, akkor ismertethetek több példát is.)

  2. Gladiátor szerint:

    “Pontosan látni kell a lakóknak hogy mennyit spóroltak”

    Ha már a társasházakról is szó esett, tájékoztatom a t. Illetékeseket arról, hogy pontosan tudják a társasház jogkövető lakói azt is, hogy mennyit veszítenek az eszközkezelőnek eladott (átadott) lakosok miatt.

    Miről is van szó?

    Vegyünk például egy 80 lakásos társasházat. Tegyük fel hogy a 80 lakás közül 10 lakástulajdonos adta át, – lakáshitel tartozás miatt – az ingatlanját az eszközkezelőnek, melytől a továbbiakban visszabérli a lakást.
    Igen ám, de a 10 (immár volt) tulajdonos nem csak a hitel fizetésével volt elmaradva, hanem a közös költség megfizetésével is. Ha a példa szerint, a tíz volt tulajdonosnak, egyenként csak 200.000 forint közös költség elmaradása volt, abban az esetben mindösszesen 2.000.000 forint hátralékot halmoztak fel, amivel a társasház nehéz anyagi helyzetbe került. A lakás tulajdonosa az eszközkezelő lett, de a közüzemi számlák és a közös költséget továbbra is a (bérlőnek) kell vagy kellene fizetnie. De a tulajdonosokból lett bérlők továbbra sem fizetnek közös költséget így a tartozás egyre csak növekszik, a társasház pedig egyre nagyobb bajba kerül.

    Mi ezzel a baj?

    Ezzel csak az a baj, hogy (ügyesen) úgy lett megalkotva az ezzel kapcsolatos szabály, hogy az eszközkezelő, úgy veheti birtokba az ingatlant, hogy nem kell átvállalnia a felhalmozott (esetünk tanúsága szerint a 2.000.000 forint) közös költségtartozást. Azért sem lehet őt felelősségre vonni, ha a bérlő továbbra sem fizet. Pedig Ő a tulajdonos. A bérlőtől, (mivel már lakása sincs) nem lehet a tartozást behajtani és semmilyen „hatásos” jogi eszközzel nem lehet kényszeríteni őt a további fizetésre.
    Van ugyan egy szabály, ami arról szól, hogy az állam felbonthatja a bérleti szerződést abban az esetben, ha a bérlő nem fizeti a közös költséget, de abból hogy a bérlő elköltözik, a háznak még mindig nem lesz pénze.

    Ezzel az ügyes kis trükkel nyer az állam és „nyer” a tulajdonosból lett bérlő, de a társasház veszít, mert előbb vagy utóbb, a nem fizetők hibája és/vagy egy rossz szabályozás miatt fizetésképtelenné válik.

    A fenti példa valós anomálián alapszik. Ezért elvárható hogy a rezsicsökkentésen és az azt eredményező „spóroláson” kívül a leírt problémára is találnának megoldást, mert ez így nem fer azokkal a társasházakkal szemben, melynek lakóinak többsége rendesen fizeti a terheket.

    Ésszel, szívvel, tisztességgel!

Itt lehet hozzászólni !