Híradó
A jövőben a többi közt felszámítanák a szándékos egészségsértés vagy fegyelmi ügyekben hozott sérülések miatti költségeket, de fizetni kellene a konditeremért, vagy a hűtő, televízió, telefon használatáért is.
Költségtérítést fizethetnek a jövőben az elítéltek – mondta Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács szóvivője az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy pénteken társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az új büntetés-végrehajtási (bv) kódexet.
A tervek szerint jövőre életbelépő jogszabály új eleme a fogvatartottak költségtérítése. A jövőben felszámítanák a szándékos egészségsértés vagy fegyelmi ügyekben hozott sérülések miatti költségeket, az iratmásolás és továbbítás költségeit, de meg kell fizetni egyebek mellett a szintén új elemként megjelenő reintegrációs őrizet megszüntetésének bűnügyi költségeit is. Megszűnik az ingyenes konditerem-használat, a jövőben fizetni kell bizonyos többletszolgáltatásokért is, mint például a merülőforraló, hűtő, televízió, telefonálás költségeit is az elítélt állja. A törvénytervezet rögzíti azt is, hogy a fogvatartottak által végzett termelőmunka szervezésénél törekedni kell arra is, hogy a börtönök önellátók és részben önfenntartók legyenek.
Garamvölgyi László hangsúlyozta: a társadalmi változások, az arra választ adó büntetőpolitika, az új büntető törvénykönyv és az elmúlt évek büntetés-végrehajtási tapasztalatai aktuálissá teszik a 34 éves szabályozás helyett, egy új, tartalmát, szabályozási elveit és irányait tekintve modern büntetés-végrehajtási kódex megalkotását. Hozzátette: a régi alapelvek, a törvényesség, a fokozatosság, a normalizáció mellett új elemként jelenik meg a rugalmasság, a káros hatások minimalizálása, a pragmatizmus az egyéniesítés a szabadságvesztés végrehajtásában. Kiemelkedő cél a társadalomba visszailleszkedés elősegítése, az elítéltek hatékonyabb foglalkoztatása, oktatása, a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításának elősegítése, természetesen a fogva tartás biztonságának és rendjének fenntartása mellett – mutatott rá. Garamvölgyi László szerint a törvénytervezet teljes mértékben összhangban van a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács prevenciós stratégiájával, a társadalmi bűnmegelőzés alapvető céljaival.
A szabályozással összefüggésben újdonságnak nevezte, hogy az elektronikus távfelügyeleti eszköz is helyet kap a szabadságvesztés végrehajtása során. Az őrzött területeken kívüli munkáltatás esetén az elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazása a költségek mellett, a biztonsági kockázatot, valamint a személyi állomány leterheltségét is csökkenti – mondta.
A törvénytervezet erősen disztingvál, a társadalomra kevésbé veszélyes fogvatartottak – első bűntényesek, vagy gondatlan, például közlekedési bűncselekmények miatt elítéltek – külső kapcsolattartási szabályait is új alapokra helyezné és megváltoztatná az intézeten belüli mozgásukról rendelkező előírásokat is. Ugyancsak a kisebb súlyú, vétség miatt elítélteket kérelmükre a társadalmi kötődés programba helyeznék, aminek lényege, hogy a programban előkészítik a szabadulás utáni befogadó környezetet, segítik a korábbi munkahelyre történi visszahelyezését, továbbá elősegítenék a lakhatását. Ha a korábbi munkahelyre visszahelyezés nem lehetséges, akkor új munkahelyet derítenek fel a számára, vagy a közfoglalkoztatás keretében térhetne vissza a munka világába.
Azok az elítéltek, akiket első alkalommal ítélnek szabadságvesztésre és fogházban vagy börtönben töltik 5 évnél nem hosszabb büntetésüket, ha vállalják, a szabadulást megelőző fél évvel reintegrációs őrizetbe helyezhetők. Garamvölgyi szerint ez a szabadság teljes elvonását megszünteti, de mozgási szabadságát és tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozza. A büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt lakást az elítélt csak a határozatban megjelölt célból, különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása, munkavégzés vagy gyógykezelés céljából, meghatározott időben és útvonalon hagyhatja el. Ha a szabályokat megszegi, visszakerül a büntetés-végrehajtási intézetbe.
A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezet szerint az élet, testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettjét – kérelmére – értesíteni kell az elítélt véglegesen vagy feltételesen történő szabadon bocsátásáról, valamint a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról, illetve javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú végleges és ideiglenes elbocsátásáról.
A tervezet külön fejezetben szabályozza az elítélt sajtó útján történő nyilatkozattételét, illetve nyilatkozatának közzétételét. Ez akkor korlátozható ha az elítélt véleményét sajtótermékben vagy irodalmi műben kívánja nyilvánosságra hozni. Annak tartalma nem sértheti a sértett jogait vagy jogos érdekeit, nem népszerűsítheti a bűnözői életmódot, a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát vagy a nemzetbiztonságot.
Forrás: Híradó
mobiltelefont a sittes cigányoknak, meg kondibérletet. nagy kopony volt aki ezt kitalálta.
köcsögök és csicskák után is kell bérleti díjat fizetni vagy az továbbra is ingyen jár a kátrányos helyzetűeknek?
Nagyon helyes, fizessenek! Bent nagyon jól érzik magukat a nagy semmit tevésben, szépen kigyúrják magukat, hogy a majdani civil életben ismét “sikeresek” legyenek!
Miért a mi adózott forintjainkból kell eltartani őket?
A börtönlakó elvtársaknak vigyenek be pénzt a még kint lévő elvtársak, nehogy hiányt szenvedjenek valamiben.
Egyetlen eetás sem szólalt meg, mert ez így jó. Ki az a hülye, aki maga ellen szól?
A kaptárban legyen összkomfort a komcsiknak!!!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Látjátok, hogy milyen marhák vagytok.
Akinek van pénze az érezze jól magát a megérdemelt büntetése alatt.
A barom agyatok csak komcsizásra képes.
Na ezek vagytok ti.
Szerintem azért nem szól sok komcsi hozzá, mert a netért már most is fizetni kell bent.
Fizetni vasárnap éjjel ki van bent?
Ennyire jól sikerült a buli? Javaslom Évának, ma már kevesebbet igyon.
Amnesztia a kommunisták stílusában
Sinkovics Ferenc
– 2013. szeptember 9., hétfő
Kádár igent mondott a közkegyelemre, ám sok politikai elítélt előtt még hosszú-hosszú évekig zárva tartotta a börtönajtót
Ellentmondásos volt az 1953-as, majd az 1963-as amnesztia is. Kádár János azt hazudta 1963 után, hogy nincsenek politikai foglyok a magyar börtönökben, ám sok ’56-os csak a hetvenes években szabadult. Az amnesztiával kiengedettek, internáltak minden lépését figyelték a hatóságok. Csak a legnehezebb, legstrapásabb munkára vették fel őket, s aki csak a legcsekélyebb mértékben is fecsegni merészelt a börtönökben vagy a táborokban uralkodó viszonyokról, az újra rács mögött találhatta magát..
Folytatás
Egy érdekes, idevonatkozó adatsor a kádári keménykedésről: 1950 előtt 181 halálos ítéletet hajtottak végre az országban háborús és népellenes vádak alapján elmarasztaltak esetében. Ám 1956 és 1966 októbere között 470 halálos ítéletet hoztak a bíróságok, s 372-t végre is hajtottak. Zinner Tibor szerint ebből 225–230 fő között mozoghat az 1956-os kivégzettek száma.
Folytatás
Ezen a ponton kell idézni Dégi András véleményét, ő a Pofosz elnöke. Arra hívta fel ugyanis a figyelmet, hogy még ma is lefelejtjük a kommunizmus mártírjainak listájáról azokat, akik a Katpol, az ÁVO, majd az ÁVH vallatásai és kínzásai által haltak szörnyű halált. Akik „kiestek” kihallgatás közben a negyedik emeleti ablakból, vagy akiket már nem tudott újraéleszteni az ávós orvos az Andrássy út 60.-ban, ezért a halottat kiültették éjjel egy padra a közeli Városligetben. Senki sem tudja, hányan voltak. Mint ahogy azt sem, hány ember tűnt el úgy, hogy hajnalban elvitte az ÁVO, s ezután soha senki sem hallott felőlük, a mai napig nem tudni, mi történt velük.
Különben ahogy az 1953-as, úgy az 1963-as amnesztia szabadon bocsátott elítéltjei sem érezhették magukat szabadnak, hiába léptek ki a börtön kapuján. Figyelték őket? Zinner Tibor szerint még a gépkocsivezetők jogosítványát is elvették… Arról nem is beszélve, hogy végzettségüktől függetlenül csak fizikai munkát vállalhattak, de még így sem helyezkedhettek el ott, ahol szerettek volna. Igaz, hogy Wittner Mária, az ezer közül az egyik visszatartott fogoly csak jóval később, 1970-ben szabadult, de ő sem kaphatott meg például egy takarítónői állást egy iskolában. Attól tartott a rendszer, hogy megfertőzi a gyerekeket az ellenforradalom eszméivel.
Megosztás már a börtönben is?
Legyenek szegény és gazdag foglyok?
Ott is érvényesüljön a szabály hogy annyit érsz amennyid van?
Mennyi pénzel fognak így szabadulni a foglyok, és mikor “kényszerülnek újabb bűntényre?
Csak egy pár kérdés amit a agy sekély komcsizok elfelejtenek feltenni.
Talán szabadulásuk utánra kéne tenni a fizetés idejét?
A válaszokat nem tudom, de a sok hülye komcsizás helyett talán ezeken és más kérdéseken kéne gondolkodnunk, mert ez mindenkit érint.
Persze ez nem a szemétláda nagyapó szintje.
Ő csak egy választott képviselő, ha jól tudom. Neki elég az ha tudja melyik az igen gomb.
Érdekes, milyen mérhetetlen csend honol?
Csupán az ügyeletes mindentudó………..