Csepel.info

Origo

Az M0-son haladva sokan még rutinból elhajtanak az M5-ös irányába a régi kerülőútra, pedig ki van táblázva, hogy egyenesen háromsávos Kánaán vár a járművekre. A képen az elválasztó felfestésen álló skodás sem hisz a szemének, és a táblákat tanulmányozza

Szombaton adták át az M0-s déli szektorának új szakaszát. Kicsit hangos, kicsit pattogós, de a mienk.

Végigmentünk a Megyeri hídtól az M1-esig, és megállapítottuk, hogy a halálút halott. Vagy ha még nem is egészen, akkor két héten belül az lehet.

Soha nem felejtem, ahogy apám ujjai mindig ráfehéredtek ezerötös Ladánk kormányára, amikor nagy ritkán az M0-sra tévedtünk, és az egész család összeszorított záróizmokkal nézett farkasszemet a bóbiskoló kamionosokkal. Némelyikük azért fel tudott pörögni, amikor észrevette, hogy elvétette az irányt, és a dupla záróvonalon nekiállt megfordulni. Egyszer nekünk sem sokon múlott, hogy beleszálljunk egy szállítmány Holstein-frízbe, bár azoknak a szegény teheneknek már így is, úgy is mindegy volt. Az ilyen kamikaze visszafordulásokat egy középső betonkordonnal orvosolták később, ami sokat segített a frontális karambolok megelőzésében, de ha nagyobb baleset történt az egyik oldalon, a fél útpálya úgy beállt, hogy majdhogynem felépültek a sérültek, mire a mentők és a rendőrök a helyszínre evickéltek. Apám örök optimistaként mindig megjegyezte az ilyen dugókban, hogy már csak néhány évet kell kibírni, és a jelek szerint neki lett igaza. Igaz, hogy bő két évtizedbe telt, mire az M0-s déli szakasza tényleg biztonságosan képes ellátni, amire kitalálták, de legalább tényleg kész. Pontosabban majdnem kész. Pontosabban már csak hetek kérdése.

A piros vonal jelzi a legutóbb átadott szakaszt, amellyel végre kikerülhető az M5-ös. Pár helyen ugyan még kétsávos, de már most laza 50-55 perc alatt el lehet jutni az egyik végétől a másikig

A múlt szombaton adták át az M0-s legújabb, 6,3 kilométeres szakaszát, amely egyenesen köti össze az 51-es főutat és az M5-ös autópályát, így már nem kell ráhajtani az M5-ösre, ami eddig kötelező betétprogram volt a körgyűrűt használók számára. Az új szakasz mintegy 5 kilométerrel rövidebb utat jelent a korábbihoz képest, ami menetidőben minimum 5-6 perc megtakarítás, forgalomtól függően. Ezzel gyakorlatilag megszűnt az M0-s déli szektorának szinte összes nyűge, mert a legnagyobb forgalmú helyeken már három-három sávon hömpölyöghet a forgalom.

De hétfő délutáni ottjártunkkor mégis érdekes dolgot tapasztaltunk: hiába a friss és ropogós új szakasz, az M5-ösön Budapest felé érkező kamionosok többsége rutinból – vagy a navigáció utasítására – még mindig a régi útvonal felé kerül, ezért a becsatlakozásnál úgy feltorlódnak, hogy csak lépésben tudnak felhajtani az M0-sra. Ezt a jelenséget az Állami Autópálya Kezelő Zrt. kommunikációs irodája is megerősítette. Konkrét forgalmi adatokkal még nem rendelkeznek, de ők is úgy vették észre, sokan nem térnek le Gyálnál az M5-ről a körgyűrű új szakasza felé, pedig táblák jelzik a rövidebb és egyszerűbb haladási irányt.

Az M0-sról érkezők egy részének sem egyértelmű, hogy nem kell végre letérni a körgyűrűről, és megszokásból elkanyarodnak az M5-ös felé. A kitáblázás tényleg világosan mutatja a helyes irányt, de egy navigációra hagyatkozó külföldi autós a soron következő szoftverfrissítésig még nagy valószínűséggel a régi útvonal felé veszi az irányt, annál inkább, mert a változásra nem sok minden hívja fel a figyelmet. A körgyűrűn végigautózva csak egy elektronikus táblával találkoztunk kétnyelvű figyelmeztetéssel, amelyből az „M0 new section open” felirat elég tág határok között értelmezhető.

Még legalább két hetet kell várni a három sávra

Az új szakaszt átadták ugyan augusztus utolsó napján, ám ez nem jelenti azt, hogy teljesen befejeződtek a munkálatok a déli szektorban: az 51-es főút és az M6-os között még mindig csak két sávon lehet haladni, ami azért problémás, mert pont az 51-esről ömlik rá a legnagyobb kamionforgalom az M0-ra. Mivel teherautókkal és kamionokkal elméletileg nem lehet előzni, egy-egy lassabb jármű több kilométerre is megakaszthatja a sort, ahogy ezt egy sittes konténer alatt erőlködő IFA is tette hétfőn délután.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleménye szerint csak szeptember közepétől fejezik itt be a munkákat, és adják át a harmadik sávot. Onnantól kezdve viszont már tényleg nem lesz orosz rulett a déli szektor használata, és a legtöbb helyen 110 km/órás maximális sebességgel haladhat a forgalom, ami azt jelenti, hogy a Megyeri hídtól laza ötven perc alatt lehet eljutni az M0-s másik végét jelentő 1-es főútig. Száguldozni továbbra sem éri meg, mert a rendőrség kínosan ügyelt arra, hogy az új és kibővített szakaszokra is azonnal kerüljenek fix traffipaxok, amelyekre táblák hívják fel a figyelmet.

Kifejezetten hangos az új szakasz

Akárcsak az északi szektor jó része – az M3-astól az M5-ösig, a kiszélesített déli szakasz is egy jellegzetes, ránézésre is nagyon strapabíró, de meglehetősen durva felületű burkolatot kapott, amelyre ráhajtva jól hallhatóan felerősödik a kerekek által keltett gördülési zaj. Ez azért is érdekes, mert az NFM tájékoztatása szerint az „M0 déli szektorának betonburkolata Magyarországon korábban még nem alkalmazott technológiával épült, amely nagyobb teherbírása miatt a legalkalmasabb a jelentős kamionforgalom viselésére, és felületképzése révén zajhatás szempontjából is kedvező”.

Odébb van, hogy tényleg körgyűrű legyen

Bár sokan emlegetik körgyűrűként, az M0-s még messze van ettől, hiszen hatalmas lyuk tátong a két végpont, a budaörsi 1-es út és a budakalászi 11-es között, és az M7-es és M1-es közötti szűk, kétsávos szakaszt is ki kell szélesíteni. A jelenlegi tervek szerint első körben a 11-es és a 10-es út érhet össze 2016-ra, ám innen jön majd a neheze, mert a hiányzó mintegy 25 kilométeres rész a budai hegyeken keresztül vezetne, tájvédelmi körzeteket is érintve, ami miatt számos alagutat is fúrni kellene. Pontos nyomvonal állítólag jövőre lesz, míg a megépülésre 2030 környékén számíthatunk. Onnantól kezdve lehetne tényleg körgyűrűnek nevezni a most C betűre hasonlító elkerülőt.

Nullástörténelem

1982-ben született döntés a nullás déli (M1-M5 közti) szektorának megépítéséről. A munkálatok 1987-ben kezdődtek, 1990 végén helyezték forgalomba az első nagyobb szakaszt, amely a 6-os utat kötötte össze az M5-ös autópályával. Az új útvonal forgalmi jelentőségét elsősorban a Csepeltől délre megépített Duna-hidak adták. 1994-ben teljes hosszában megépült a déli szektor, a 29,5 kilométeres szakasz immár három autópályát (M1, M7, M5) kötött össze. Első lépésben az eredetileg tervezett kétszer háromsávos sztrádát takarékossági okokból autóúttá karcsúsították. Utólag nem kérdéses, hogy így sokkal többet vesztettünk az üzleten, ez a rész érdemelte ki ugyanis a halálút nevet. Akit érdekel a téma, annak érdemes átböngésznie az M0-s történetét bemutató háromrészes cikksorozatunkat még 2007-ből. Azóta átadták a kibővített déli, a vadonatúj északi és keleti szektorokat is, de érdekes visszaolvasni, hogy az akkor közzétett átadási dátumokból mi valósult meg.

Forrás: Origo

This entry was posted on 2013. szeptember 4. szerda at 15:55 and is filed under Közlekedés, Kormány. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.