MTI, Dunatv.hu
Magyarország, amelynek helyzete egyáltalán nem olyan ijesztő, mint Izlandé, ahol a kormány ellenőrzése alá vont több nagybankot, Európa egyik “problémás országának” számít a nagy adósság miatt, amelynek csaknem egyharmada devizában van – írta a vasárnapi New York Times.
A magyar fogyasztók nem tehetnek sokkal többet annál, minthogy várnak az ingatag helyzetű forint stabilizálódására – olvasható a magyar pénzügyi rendszer sérülékenységéről közölt elemzésben.
A tekintélyes napilap szerint annak nyomán, hogy a pénzügyi válság az utóbbi hetekben végigsöpört Európán, Magyarország különösen sebezhető helyzetben találta magát. Az ország, amely egykor a nyugati befektetők kedvenc célpontja volt, súlyosan eladósodott.
A kormány az előző időszak költekezési hullámait jórészt devizahitelekből fedezte, amelyek egyre drágulnak, ahogy a forint helyzete gyengül. Átlag magyarok is bajba kerültek: az utóbbi években tömegével vettek fel egykor olcsó svájci frank és euró alapú kölcsönöket kocsi- és házvásárlásra, és a kölcsönök visszafizetése egyre többe kerül.
Mint a lap rámutatott, a bajt az okozta, hogy amikor a válság elérte Európát, a befektetők aggódni kezdtek a kelet-európai gazdaságok stabilitása miatt, és elkezdték kivonni tőkéjüket az országból. A forint zuhanni kezdett, ebben a hónapban az euróval szemben 10, a svájci frankkal szemben 13 százalékkal.
A The New York Times arról írt, hogy Magyarország egykor a szocialista országok között a legkevésbé szocialista volt. Már a szovjet uralom vége előtt nagyobb teret engedtek a szabad vállalkozásnak, mint a tömb többi országában, ez volt a gulyás kommunizmus rendszere. A kommunizmus bukása után az ország a nyugati befektetők egyik fő céljává vált. S bár Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, a kormány túlságosan költekező lett. 2006-ban a deficit elérte a GDP 9,3 százalékát.
A The Wall Street Journal a hétvégén szintén külön cikkben foglalkozott a magyar pénzügyi helyzettel. Magyarországnak a példa nélküli 5 milliárd eurós EKB-kölcsön ellenére gondjai vannak – állapította meg az írás, utalva arra, hogy Budapest a jövő évi növekedési előrejelzését kénytelen volt 1,2 százalékra mérsékelni a korábbi 3 százalékról. A romló kilátások és a nemzetközi hitelpiaci nyomás miatt a kormány ezenkívül új, szigorúbb költségvetést készített 2009-re.
