HVG
Nemegyütt 2013
Nem csatlakozik Bajnai Gordon pártjához a Milla – közölte a szervezet a blogján. A közleményből az is kiderül, hogy a szervezetet mostantól nem Juhász Péter elnök, hanem héttagú elnökség vezeti.
Nem csatlakozik Bajnai Gordon leendő pártjához az Együtt 2014 egyik alapító szervezete, a Milla Egyesület – így döntött a Milla közgyűlése. A szervezet blogján megjelent közlemény szerint a Milla tudomásul veszi, hogy „az Együtt 2014 mozgalom szereplői pártot alapítanak, és azt, hogy lesznek millások, akik ebben aktív szerepet vállalnak”, de a maga részéről nem kíván csatlakozni Bajnai Gordon új pártjához. “A Milla mint szervezet nem kíván a választásokon indulni, jelölteket állítani, pártpolitikai küzdelemben részt venni” – áll a szervezet közleményében.
„A Milla számára a politika továbbra is a közügyeket jelenti; a Milla elsődleges bázisa az utca, a közélet pártpolitikán kívüli valamennyi színtere, a választók és civilek tömegei. Mert számunkra ez jelenti az igazi demokráciát: amikor a politika a közügyekről szól, és nem a pártokról; amikor a politikus maga is civil, és civilként a civil embert képviseli, nem pedig a pártját” – áll a szervezet közleményében.
A Milla közgyűlése ezenfelül úgy döntött, hogy „a szervezetet ezentúl nem elnök, hanem héttagú elnökség vezeti; az elnökség tagjai között pedig legfeljebb egy fő lehet, aki bármilyen pártban tisztséget vállal”.
Haza és Haladás: megvalósul a párttá alakulás
A Haza és Haladás Egyesület – amelynek alapítói az Együtt 2014 alapítói is egyben – közleményben reagált a Milla döntésére. Mint írják, pártot magánemberek alakíthatnak, így a Milla Egyesület, ha akarna sem csatlakozhatna egyetlen párthoz sem.
Az Együtt 2014 párttá alakulása a terveknek megfelelően zajlik és abban mindazok részt vesznek, akik október 23-át követően együttműködésre léptek azért, hogy 2014-ben kormányváltás, korszakváltás, majd jó kormányzás legyen Magyarországon – teszik hozzá, majd úgy folytatják: a párttá alakulást követően mind a Szolidaritás, mind a Haza és Haladás Egyesület megőrzi a maga civil szervezeti formáját ugyanúgy, ahogy a Milla. A három civil szervezet közötti együttműködés pedig a jövőben is megmarad. A Milla vasárnapi döntései nem megváltoztatják, hanem megvalósítják a párttá alakulással kapcsolatos közös döntéseket – áll a Haza és Haladás közleményében.
Forrás: Hvg
Ez így rendjén van.
Teljes a baromfiudvar. A libás, a kendermagos, meg a kopasz-nyakú.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop
zsidaj ripacsok, amilyen törpe kisebbség akkora nagy a pofájuk.
nézzétek azt az arrogáns pökhendi drogos zsidajt a bal szélen.
fasiszta visszavágások nagymestere
Olvasva a kommenteket , már megértem magam miért járok ritkán ezen az oldalon!!
Nem mindegy??
Azé néha csak benézel?!
Mint az apácák a szex-shopba, hogy ébren tartsák magukban a bűntudatot! 😛
szemfényvesztés a hír! Ki hiszi ezt el nekik?
Subject: Az igazi Bajnai (újraolvasás nem árt)
Már keringett a neten korábban, de egy jó összefoglalás, nem árt újra
olvasni, tekintve, hogy Bajnai elvtárs újra színre lépett és folytatni
kívánja “áldásos tevékenységét”.
A zsenialitásához nem fér kétség. Céget alapít, hitelt vesz fel, amit
eltüntet, felél, zsebretesz, majd csődeljárás, fizetésképtelenség,
felszámolás. Pénz marad. Semmi mást nem csinált, nem adott kenyeret,
nem fejlesztett, nem fektetett be, stb. Ez vár ránk is, ha hagyjuk.
AZ IGAZI BAJNAI
___________________________________________________________________________
A hét végén Bajnai Gordon egyértelművé tette: önmagát szánja az ellenzék
vezéralakjának a jövő évi választáson. A Demokrata 2008 nyarán egyszer már
megvonta az akkori miniszter csődbiztosi, üzletemberi és politikai
pályafutásának summáját. Az általa irányított cégek tömeges felszámolása
nála mintha rögeszme volna: Bajnai Gordon pályafutásáért az ország is nagy
árat fizetett.
Bajnai Gordon miniszterelnökségének egy éve alatt a megszorítások és
elvonások drámai mértéket öltöttek. 2006 nyarán bukkant fel az ismeretlenség
homályából. Ekkor mutatta be Gyurcsány Ferenc.
Az európai uniós források kezelésére az akkor létrehozott Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség élére a 38 éves üzletembert nevezte ki
kormánybiztosnak. Nyolcezermilliárd forint összegű támogatás felügyeletére,
a pályázatok elbírálására kapott megbízást az az ember, akinek a neve akkor
még csak a Hajdú-Bét károsultjainak mondott valamit.
A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter kormányzati honlapja mindössze
annyit árult el róla, hogy 1991 és 1993 között a Creditum pénzügyi tanácsadó
cég munkatársa volt.
Azt már nem tette hozzá, hogy a cég ellen felszámolási és végelszámolási
eljárások indultak, míg végül 1999-ben megszűnt.
Nézzük hát meg alaposabban, ki az az ember, akit most a baloldal ajánl
nekünk.
Bajnai Gordon 1968. március 5-én született Szegeden.
Baján nőtt fel, apja, Bajnai György az 1980-as években a környék egyik
legbefolyásosabb üzletembere volt, a rendszerváltozáskor egyik napról a
másikra családostul Bécsbe költözött, csak a fia maradt itthon. Első
munkahelyére, a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft.-hez is apja hathatós
támogatásával került.
A Creditum Gyurcsány Ferencnek is első munkahelye volt.
A közgazdász végzettségű Bajnai Gordon 1993-ban Londonban, az Európai
Újjáépítési és Fejlesztési Banknál volt szakmai gyakorlaton, majd az
Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt. tanácsadójaként dolgozott, szintén
Gyurcsánnyal együtt.
Alma a fájától
A befolyásos apára, Bajnai Györgyre ma is sokan emlékeznek Baján. Nem túl
nagy szeretettel. Bajnai György a város egyik legnagyobb vállalatának, a
Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezetnek, a BLÉVISZ-nek az
elnöke volt. A BLÉVISZ-nek több megyei bútorgyárban volt érdekeltsége. A
rendszerváltás után ezeket kivétel nélkül felszámolták. Megszűntek, csődbe
mentek. A BLÉVISZ ellen 1994 januárjában indult csődeljárás, amelynek
végeztével a bíróság 1997 áprilisában a céget megszüntette. A BLÉVISZ
bútorgyárai bezártak, az ingatlanokat eladták, utcára kerültek az emberek.
Még nem indult meg a csődeljárás a BLÉVISZ ellen, amikor a rendszerváltás
évében, 1990-ben Bajnai György a bécsi székhelyű EWT Kereskedelmi Kft. (EWT
Handelsgesellschaft mbH.) ügyvezető igazgatója lett és Ausztriába költözött.
Egy sor bútoripari cég csődje még csak ezután következett. 1989-ben alakult
a Möbeltrade Külkereskedelmi Kft., amelynek több bútorgyár mellett a Bajai
Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezet is a tagja volt. A cég
felügyelőbizottságában ott ült Bajnai György is.
A cég ellen 1993-ban felszámolási eljárás indult.
A cég 2002 decemberében szűnt meg a bíróság jogerős végzésével.
1990-ben jegyezték be a Baja Design Termelési és Kereskedelmi Kft.-t, amely,
a bútoripari termékek mellett iparcikk-kiskereskedelemmel munka- és
üzemszervezéssel, kiállítások szervezésével foglalkozott. A cég
felügyelőbizottsági tagjai között itt is megtaláljuk Bajnai Györgyöt. A cég
felszámolását 1993-ban rendelték el, a cég 1996-ban végleg megszűnt. Mintha
valakik tudatosan kiszívták volna az életerőt a környék bútoripari
vállalkozásaiból.
Ezután jött az első agrárcég. 1993-ban alakult az INT-FOOD, amit 1994-ben
jegyeztek be. A cég képviseletére Bajnai Györgyön kívül, aki az igazgatóság
elnöke volt, már fia, Gordon is jogosult lett. A fiú a cég igazgatóságának
is tagja volt. A cég gabonakereskedelemmel, élelmiszer-kereskedelemmel,
iparcikk-kereskedelemmel foglalkozott. Kapcsolatai révén könnyen jutott
hitelhez, és akadtak bankhivatalnokok, akik akkor is pozitívan bírálták el a
hitelkérelmét, amikor már a INT-FOOD – mit tesz Isten – úszott az
adósságban. Az pedig nyilván csak a véletlen műve, hogy a Mezőbank helyi
fiókvezetője az INT-FOOD felügyelőbizottsági tagja is volt egyben. Végül ez
a vállalat is belefulladt az adósságba, amelyet a hoppon maradt
pénzintézetek mellett a cég hitelezői is alaposan megsínylettek. Az INT-FOOD
ellen 1998-ban indult meg a csődeljárás, 2001-ben a bíróság a céget
megszüntette.
Az INT-FOOD csődje sem vette el a Bajnaiak kedvét a cégalapítástól. 1990-ben
hozták létre az Agromercat Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kereskedelmi és
Szolgáltató Részvénytársaságot, amelynek egyik igazgatója Bajnai György
lett.
A vállalkozás egyebek mellett mezőgazdasági termeléssel, szolgáltatással,
vegyes termékkörű nagykereskedelemmel, élelmiszer-nagykereskedelemmel,
idegenforgalommal, külkereskedelemmel foglalkozott. Igen, kitalálta az
olvasó, a cég végelszámolását a társaság közgyűlése rendelte el.
Ez volt a második agrárcég, amely valamiért újra tiszavirág-életűre
sikeredett.
1996-ban jegyezték be a Pekár ’96 Malomipari Részvénytársaságot, amely
malomipari termékek gyártásával, mezőgazdasági termék-nagykereskedelemmel,
élelmiszer-nagykereskedelemmel, külkereskedelemmel, raktározással,
tárolással foglalkozott.
A cég képviseletére dr. Róla Jolán felszámolóbiztos mellett Bajnai Gordon
igazgatósági tag is jogosult volt. A felügyelőbizottsági tagok között
megtaláljuk Gordon édesanyját, Bajnai Györgynét is.
Sejthető, hogy a Pekár ’96 sem lett hosszú életű.
A cég ellen 1997. október 8-án felszámolási eljárás indult.
A bíróság megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a cég
felszámolását.
De végelszámolással törölték a cégjegyzékből azt az 1993-ban alapított
betéti társaságot is, amely növénytermesztéssel, kertészettel,
szarvasmarha-tenyésztéssel, baromfitenyésztéssel, kereskedelemmel, zöldség-,
dísznövénytermeléssel foglalkozott, és amelynek kültagja Bajnai György volt.
A Bajnai-cégeket finanszírozó hitelintézetek zömét ma már hiába keressük a
cégjegyzékben.
Azért mégis sokan emlékeznek a Trigonra, a Mezőbankra vagy a Magyar
Külkereskedelmi Bankra, annál is inkább, mert az utóbbi nevét az új
tulajdonosa, a Bayerische Landesbank nem változtatta meg. A hazai
pénzintézetek a rendszerváltást követő években egyre növekvő adósságcsapdába
kerültek. Ennek egyik oka az volt, hogy hitelnyújtásaiknak nem volt
fedezete: ügyfeleik csődbe mentek és magukkal rántották a hitelező
pénzintézetet is.
Erre példa a Trigon csődje.
A magyar pénzintézetek zöme ezt az időszakot nem élte túl.
Az 1987-ben alakult Agrobankot 1995-ben, működésének felfüggesztését
követően látványosan konszolidálták, majd beolvasztották a Mezőbankba.
A Bajnaiéknak is hitelező Mezőbankot, amely 1988-ban alakult, még
1992-1993-ban konszolidálták, majd a már kistafírozott pénzintézetet
1997-ben megvásárolta az Erste Bank.
Az Erste másik szerzeménye, a Postabank 1988-ban alakult és 1996-ra az
ország második legnagyobb pénzintézetévé nőtte ki magát.
Tőkéjét azonban, mint tudjuk, elveszítette.
Az állam 1998-ban konszolidálta, vagyis az adófizetők pénzéből felpumpált
bankra a Horn- és az Orbán-kormány összesen több mint 200 milliárd forintot
költött.
Az ily módon kitisztított bankot vette meg azután az Erste Bank.
Bajnai Gordon 1995-től a CA-IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója.
A CAIB Értékpapír Rt. volt az a cég, amelyet az 1998. február 11-i
Fenyő-gyilkosság után a VICO-lapok és a nagyértékű ingatlanok
értékesítésével megbíztak. (A VICO-Birodalom által kiadott sajtótermékek
havi példányszáma 1994 végére meghaladta a 12 milliót!) Bajnai Gordon
1999-től 2000-ig a cég vezérigazgató-helyettese volt. 2000 és 2005 között a
Wallis Rt. vezérigazgatói posztját töltötte be, az ő időszakához köszönhető
a magyar baromfiágazatot megrázó Hajdu-BÉT csődje, amelynek következtében
libatenyésztők nem jutottak hozzá a pénzükhöz, kilencen öngyilkosságba
menekültek kilátástalan helyzetükben.
Ez volt a rendszerváltás óta legnagyobb csőd, amely azután a hajdúsági
állattenyésztők évtizedes munkáját, egzisztenciáját, sőt sokak egészségét is
aláásta: nekik ugyanis csak kétségbeesés, kilátástalanság, és néhány
beváltatlan ígéret jutott. Szinte mindenük odaveszett: körülbelül 80-100
millió forinthoz jutottak hozzá a közel hatmilliárdos követelésükből a
Hajdú- Bét károsultjai, ami durván egy százalékos kártérítés: azaz semmi.
A Hajdú-BÉT Baromfi-feldolgozó és Értékesítő Rt. egyik tulajdonosa a csőd
kezdetén a Wallis Rt. volt, amelynek irányításában Bajnai Gordonnak
kulcsszerep jutott: ő volt a cég egyik igazgatósági tagja, emellett
vezérigazgatói címmel is rendelkezett. A Wallis Rt. egészen 2002 áprilisáig
változó mértékű, olykor jelentős befolyással rendelkezett a Hajdú-BÉT-ben.
Ugyanekkor, 2002 áprilisának elején jelentős befolyást szerzett a
Hajdú-BÉT-ben a Vitonas Ltd., az a Cipruson, Limassolban bejegyzett offshore
cég, amelynek kézbesítési megbízottja – milyen érdekes – Bajnai Gordon volt.
A Wallis ezt követően szépen kiszállt a Hajdú-BÉT-ből, de az
adóparadicsomban bejegyzett offshore cég, a Vitonas befolyása továbbra is
megmaradt. Olyannyira, hogy közvetlenül a 2004. január 22-én bejelentett
csőd előtt, vagyis 2002. április 25-től egészen 2003. december 12-ig már
többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezett a néhány héttel
később felszámolás alá kerülő cégben.
A Hajdú-BÉT felügyelőbizottságában 1998-tól 2003-ig megtaláljuk Zelles
Sándort, aki egy ideig a Wallis egyik igazgatója volt és később a Kincstári
Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója lett, könyvvizsgálói között pedig újabb
jeles személyek bukkannak fel: a cég könyvvizsgálatát 2002 áprilisától 2007
novemberéig a Simor András jelenlegi jegybankelnök által vezetett Deloitte
and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. látta el. A Wallis a felszámolási
eljárás indulásakor közleményben tudatta, hogy a fejlesztésekre fordított
pénzek, feltőkésítés és egyéb tranzakciók miatt több mint ötmilliárd forint
befektetési veszteséget szenvedett el a Hajdú-BÉT miatt, és nincs reménye
arra, hogy tulajdonosi hitelei megtérüljenek. De ez nem volt igaz.
Feloldott államtitok
Valójában az történt, hogy 2002. szeptember 4-én, másfél évvel a felszámolás
előtt a Hajdú-BÉT hitelszerződést kötött a Raiffeisen Bankkal és fedezetként
7 milliárd forint értékben jelzálogot jegyeztetett be 22 ingatlanára. Nem
sokkal ezután a debreceni bíróság a hitelezők kérésére elrendelte a
Hajdú-BÉT felszámolását. A cég ezt megfellebbezte, majd székhelyét
Kecskemétre áthelyezve, felszámolást kért maga ellen.
És ekkor jött a csavar: a Raiffeisen Bank 2003 decemberében felmondta a
hitelszerződéseket és közölte, hogy él opciós jogával, ami azt jelentette,
hogy azonnal megvásárolhatja mind a 22 ingatlant.
Ám miután erre a törvény nem adott közvetlenül lehetőséget, így színre
lépett egy kft., amelyik eljátszotta a vevő szerepét. Ez a jóságos
vállalkozás mintegy 2 milliárd forintot fizetett volna a több, mint 4
milliárdot érő ingatlanvagyonért. Csakhogy az ingatlanok a hitel fedezetéül
szolgáltak, és mivel a Hajdú-BÉT nem tudta a hitelt visszafizetni, így az
ingatlanok az adós Hajdú-BÉT hiteltartozását csökkentették. A cég vagyona
tehát több mint 4 milliárddal csökkent, miközben a hiteltartozásaiból csak
mintegy kétmilliárdot írtak jóvá.
A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) azóta kémkedéssel meggyanúsított
főigazgató-helyettese, dr. Galambos Lajos 2003. december 19-én az NBH
nevében feljelentést tett a Hajdú-BÉT megtervezett felszámolásba vitelének
gyanúja miatt.
Feljelentését a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lehallgatására alapozta,
aminek során bizonyítékokat gyűjtöttek dr. Varga Miklós kecskeméti és dr.
Szűcs Gyula debreceni bírák ellen.
A lehallgatás tényanyaga nyilvános, a világhálóról letölthető.
Ugyanakkor: “a közel tíz év eseményeinek tényadatai alapján tételesen
rögzített súlyos törvénysértések törvényi következmények nélkül maradtak: a
Központi Nyomozó Főügyészség 2009. május 10-én másodszor is megszüntette a
dr. Varga Miklós és társai ellen, vezető beosztású hivatalos személy által
kötelezettségszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más
bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárást” – olvasható az immár
nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyv tényvázlatában.
A Központi Nyomozó Főügyészség a megszüntető ítéletét 2009 májusában, Bajnai
Gordon miniszterelnöksége alatt hozta. A 2003-ban indult nyomozást először
2004-ben zárták le, mert a KNYF nem tartotta felhasználhatónak a
telefonlehallgatások alatt szerzett információkat. Az indoklásban arra
hivatkoztak, hogy a felhasználás célja nem egyezik a titkos
információgyűjtés céljával, ezért más bizonyítási eszközök híján
megszüntette az eljárást. 2006-ban új tény, körülmény felmerülése miatt
folytatni rendelték az ügyet. 2008-ban a KNYF már biztosra szeretett volna
menni, ezért arra kérte a Pesti Központi Kerületi Bíróságot (PKKB), döntse
el, hogy felhasználható-e bizonyításra a nem bűnüldözési céllal folytatott
titkos információgyűjtés során összeállt anyag.
A PKKB végzése egy hónapon belül megnyugtatóan rendezte a kérdést és
mindenkire kötelező érvényű jogerős végzésben mondta ki: “a titkos
információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként
felhasználható”. 2009-ben a KNYF mégis a régi “fel nem használhatóságra
való” hivatkozással szüntette meg az ügyet, azzal a kiegészítéssel, hogy túl
sok idő telt már el a telefonlehallgatások óta, vagyis ennek a nyomozásnak
sem lett semmilyen jogkövetkezménye.
Jó kapcsolatok
Bajnai Gordon már korábban szoros üzleti kapcsolatba került Kóka Jánossal,
az SZDSZ volt elnökének, korábbi gazdasági miniszternek érdekeltségébe
tartozó Elender informatikai-kommunikációs vállalat megvásárlásakor. 2001 és
2004 között részt vett a Graboplast Rt., 2003 és 2005 között a Rába Rt.
igazgatóságának munkájában. 2005-től a Budapest Airport Zrt. igazgatóságának
elnöke volt és a Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsának tagja.
Nemcsak az üzleti életben, de ifjúsági politikusként is dolgozott Gyurcsány
Ferenccel.
A rendszerváltozáskor részt vett a Gyurcsány által alapított Új Nemzedék
létrehozásában, továbbá az Unió a Demokratikus Szocializmusért nevű ifjúsági
szervezetben. Már 2004-ben, az első Gyurcsány-kormány megalakításakor
felmerült a neve miniszterjelöltként. 2006 júliusától a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség vezetője, fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos volt. 2007
és 2008 között önkormányzati és területfejlesztési miniszterként dolgozott.
2008. május 1-jétől a Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztériumot
vezette. Sokáig ő is, és Bécsben élő édesanyja, Bajnai Györgyné is tagadta,
hogy fia kormányfői babérokra pályázik. Ám ahogy egyre jobban ingott a szék
Gyurcsány Ferenc alatt, úgy merült fel Bajnai Gordon neve egyre gyakrabban.
Most négy év múltán a baloldal újra benne látja összefogása zálogát.
Hogy kicsoda Bajnai Gordon?
Némi hasonlattal éve, olyan, mint egy magasan képzett temetkezési
vállalkozó, aki kifinomult eszközökkel vezényli le csődközeli helyzetbe
került, de jelentős értékekkel bíró vállalkozások megsemmisítését.
Eközben, hogyan, hogy nem, ismeretlen hátterű, olykor offshore
vállalkozásnak nagyon jó üzleteket kötnek.
Úgy tetszik, Bajnai Gordon ehhez ért igazán.
Őt kiáltják ki zseniális gazdasági szakembernek!
Eddigi áldatlan tevékenysége inkább egy sunyi dögkeselyű képét vetíti
elénk…
…és még van, aki hisz neki. Persze csak az, akit a fentebb felsorolt –
köztudott és bizonyított – tények nem érdekelnek….
Bajnai Gordon vezette MSZP-SZDSZ-kormány 2010 előtti megszorításai:
Befagyasztották a közszféra bruttó bértömegét.
Megszűnt a 13. havi közalkalmazotti bér.
Csökkentették az önkormányzati támogatásokat.
65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt.
Megszüntették a 13. havi nyugdíjat.
2010-ben teljesen elmaradt a nyugdíjkorrekció.
A gyes és a gyed háromról két évre csökkent.
Megszűnt a lakástámogatás korábbi rendszere.
Tíz százalékkal csökkent a táppénz.
Csökkentek a tömegközlekedésre fordítható keretek.
Csökkent az EU-s agrártámogatások nemzeti kiegészítésének összege.
Bevezették a vagyonadót.
valér: ki ne számlázzák a tárhely díjának egy részét, a “Háború és béke” analógiádért! 😉