Mno.hu
Ráadásul – az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint – mindezt a Magyarországon tevékenykedő hét legnagyobb pénzintézet előzetes hozzájárulása nélkül, azok finanszírozási és devizahelyzetéről, heti szinten pedig devizacsere-ügyleteikről. A számvevők szerint ezzel az MNB, „amely a jegybanktörvény értelmében felelős a pénzügyi stabilitásért, valójában a saját hatáskörébe tartozó feladatellátást veszélyeztette”. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó közgazdászok szerint a kiadott adatok alkalmasak lehetnek arra, hogy egy-egy deviza árfolyamát befolyásolni lehessen.
Az ÁSZ megerősítette, ezenkívül az MNB esetében a hitelintézeti törvény megsértése is felmerül. Az üzleti titkok kiadása ugyanis ütközik azon paragrafussal, amely kimondja: olyan adatokat, melyek a hitelintézetek egyedi azonosítására alkalmasak, csak az államháztartásért felelős miniszternek adhat ki a jegybank. A tárcavezetőnek is csak a nemzetgazdasági folyamatok elemzése és a központi költségvetés tervezése céljából, vagy ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.
Nem az ÁSZ tett feljelentést az MNB ellenőrzéséhez kapcsolódva
A számvevők tegnap hangsúlyozták: nem ők tettek feljelentést az MNB ellenőrzéséhez kapcsolódva, de jelzéssel éltek az illetékes hatóságoknál, mivel jogszabálysértés lehetőségét látták. Erre az új ÁSZ-törvény lehetőséget ad. A Magyar Nemzet úgy tudja, akkor is azt kifogásolták, hogy az érintett bankok előzetes hozzájárulása nélkül szolgáltatott ki róluk adatokat a jegybank a washingtoni székhelyű IMF-nek, annak ellenére, hogy ilyen szintű és mértékű adatszolgáltatást sem a 2008-as IMF–EU-szerződés, sem a valutaalap alapokmánya nem ír elő. Utóbbi ugyanis nem tartalmaz olyan kötelezettséget, amely szerint a tagok kötelesek lennének olyan részleteket megadni, amely felfedné a magánszemélyek vagy vállalatok ügyleteit. Az ÁSZ ugyanakkor megállapította, a jegybank jelentési kötelezettsége üzleti, illetőleg banktitokként minősített adatokra is kiterjedt. Az adatok kiadásával kapcsolatban a Nemzetközi Valutaalap egyelőre hallgatásba burkolózott.
Lapzártáig a Magyar Nemzet az MNB-től arra sem kapott választ, hogy a két alelnök, Király Júlia és Karvalits Ferenc is tudott-e az adatok kiszolgáltatásáról. Hiába tudakolták azt is, miért csak 2010. augusztus végén állították le a 2008 novemberétől történő, napi szintű adatszolgáltatást, s mire alapozva állítják, hogy nem sértettek törvényt.
A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatja.
Forrás: Mno.hu
Na most nem értem. Ha törvénysértés történt akkor feljelentést kell tenni. Ha valakinek tudomására jut egy törvénysértés és nem tesz feljelentést akkor Ő is törvényt sért.
Nyomoz a Rendőrség! 😛
“Ejtsük el a medvét majd utána alkudjunk a szűccsel!” (O.V.)
Próbáld meg!
Akkor majd megtudhatod a magyarok Istenét!!!
Azt, hogy mi folyik e területen, Isten igazából, s nem a sajtóból és XXX személyek nyilatkozataiból.
Min. elmeszakértői vizsgálat elé nézhetsz, hiszen ez folyik gőzerővel az amerikai ig. szolg. ban is. Nálunk is honosításra került!
Ugye könnyebb valakiről bebizonyítani a “betegségét,” mint sem felszámolni az összefonódásokat, a korrupciót, a hivatali visszaéléseket, -tisztelet a kivétel,- de hiszen ezt Ti is tudjátok, csak hogy azt is tudjátok, okkal, mi szerint hallgatni arany!
Ja és még egy említésre méltót írnék!
“Ez nem az alattvalók játékának részét képezi!”
A lényeg:
“A számvevők tegnap hangsúlyozták: nem ők tettek feljelentést az MNB ellenőrzéséhez kapcsolódva, de jelzéssel éltek az illetékes hatóságoknál, mivel jogszabálysértés lehetőségét látták. Erre az új ÁSZ-törvény lehetőséget ad. A Magyar Nemzet úgy tudja, akkor is azt kifogásolták, hogy az érintett bankok előzetes hozzájárulása nélkül szolgáltatott ki róluk adatokat a jegybank a washingtoni székhelyű IMF-nek, annak ellenére, hogy ilyen szintű és mértékű adatszolgáltatást sem a 2008-as IMF–EU-szerződés, sem a valutaalap alapokmánya nem ír elő. Utóbbi ugyanis nem tartalmaz olyan kötelezettséget, amely szerint a tagok kötelesek lennének olyan részleteket megadni, amely felfedné a magánszemélyek vagy vállalatok ügyleteit. Az ÁSZ ugyanakkor megállapította, a jegybank jelentési kötelezettsége üzleti, illetőleg banktitokként minősített adatokra is kiterjedt. Az adatok kiadásával kapcsolatban a Nemzetközi Valutaalap egyelőre hallgatásba burkolózott.”
Perspektíva?
“Ez nem az alattvalók játékának részét képezi!”
Valóban! Ez az alattvalóknak szóló játék része! Nevezhetnénk cirkusznak is?! 😛
.
“Nehéz másra gondolni, mint hogy a független ÁSZ és a független Fővárosi Főügyészség valamilyen sugallatra megpróbálja lejáratni az MNB-t és Simor Andrást, akinek a mandátuma éppen bő egy hét múlva jár le. Nehogy már egy utánrúgás nélkül távozzon – írja a Véleményvezér blog.”
http://hvg.hu/velemeny/20130222_VV_Nehogy_mar_Simor_egy_utanrugas_nelkul
Az érintett bankok nem tettek panaszt, hanem bár utólag, de hozzájárulásukat adták az adatszolgáltatáshoz. Ezek után miről beszélünk?
Szerencsétlen eetásak! Az, hogy a bankok utólag hozzájárulásukat adják, nem jelenti azt, hogy az adatszolgáltatás jogos. (Hiába bocsát meg a tolvajnak a kárvallott, attól még elítélik.) Az IMF-et nem a bankok érdeklik, hanem a bankokon keresztül folyó vállalati, önkormányzati, esetleg állami pénzmozgások. Ezáltal olyan adtokhz jutnak, melyek az ország tárgyalóképességét csökkentik.
Eetásak! Megint rossz lóra tesznek. Védik az országnak sokmilliárdos kárt okozó MNB-t.
Azért az is elég érdekes, hogy a bankok így lenyelték ezt a békát. Persze a bankok-mszp-dk- együtt 2014 – MNB(?) tengely érdekei összefonódhatnak.
Ez a tengely a választásokig mindent megtesz majd azért, hogy a bankárerők kerekedjenek felül és ne az emberek érdekeit képviselő nemzeti kormány.
Az MNB-ben hamarosan személyi változások lesznek.
Eljött az ideje, hogy a magyar emberek érdekeit képviselő vezetése legyen.
Noé úr! Jogszerű volt az adatszolgáltatás.
Az MNB adatszolgáltatása az IMF alapokmány (1982. évi 6. tvr.) VIII. Cikk 5. szakaszán alapul, miszerint az Alap olyan információk nyújtását kívánhatja meg a tagoktól, amelyeket tevékenységének folytatása céljából szükségesnek ítél.
• Magyarország az IMF alapokmányát, mint a szervezet résztulajdonosa, aláírta, és ezáltal az IMF alapokmánya a magyar jogrend részévé vált.
• A hivatkozott hitel megállapodásra vonatkozó adatszolgáltatást a Magyarországnak történő pénzügyi támogatásnyújtás feltételrendszerét rögzítő Country Report No. 08/361 számú IMF igazgatósági anyag tartalmazza.
o lásd: http://www.imf.org/external/pubs/cat/longres.aspx?sk=22493.0
• A magyar fél hitel megállapodással kapcsolatos vállalásait a pénzügyminiszter és a jegybankelnök által közös levél formájában aláírt szándéklevél (Letter of Intent) és a Technikai Együttműködési Megállapodás (Technical Memorandum of Understanding) tartalmazza. A Technikai Együttműködési Megállapodás szerint (lásd Technical Memorandum of Understanding, 49. oldal 1. pont) az MNB és a Pénzügyminisztérium együttes részvételével zajló tárgyalások során alakult ki az IMF-nek nyújtandó adatszolgáltatás tartalma. Ezek alapján Magyarország vállalta, hogy beszámolókban ellátja az IMF-et az utóbbi által kért ütemezésben vagy időpontokban az általa igényelt információkkal.
A Technikai Együttműködési Megállapodás (Technical Memorandum of Understanding) 49. oldalának 1. pontja szerinti adatszolgáltatás tartalma bilaterális egyeztetések során került megállapításra.
• Az Állami Számvevőszék által hivatkozott IMF felé történt adatszolgáltatás a pénzügyi stabilitási kockázatok elkerülését szolgálta.
• Az Állami Számvevőszék jelentésében nem az adatszolgáltatás tényét, hanem azt kifogásolta, hogy az MNB nem rendelkezett a kereskedelmi bankok írásos hozzájárulásával. Ezt azonban a jegybank 2012. decembere során maradéktalanul beszerezte.
Ezt érdemes elolvasni:
http://velemenyvezer.blog.hu/2013/02/22/bedurvultak_a_nyomozokat_is_rakuldik_simorekra
Csak a konklúziót idézem:
“Rendkívül meglepődnénk, ha ez az egész ügy eljutna a vádemelésig, ugyanis ennél azért Magyarországon még mindig komolyabban működik az igazságszolgáltatás. Azok viszont, akik asszisztálnak ehhez a kutyakomédiához, pontosan azt érdemlik, amit az ország nem párteltartott része gondolni fog róluk.”
Én,mint nem “párteltartott” azt gondolom,hogy a Simor egy hazaáruló,off-shore céges csaló.Itt az ideje,hogy elnyerje büntetését.Csak kárt okozott ennek az országnak.
egyetértek!
hajós, hajós. Azért jobban kell becsülni Simorékat. Ők nem kutyák, hogy ügyüket kutyakomédiának minősítsék.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop
Szemétláda!
Igazad van nem Simorék a kutyák, hanem azok akik komédiáznak.
Gondolom, te is így értetted.