Csepel.info

Sümegen lakni jó, Csepelen és Budafokon is egész nyugodt az élet, viszont Budapest belvárosában és Jász-Nagykun-Szolnok megyében burjánzik a bűnözés, az ország legkeletibb faluiban pedig eléggé elharapózott az erőszak. Átböngésztük a rendőrség új bűnügyi térképét, amelyen mindenki kikeresheti, hány bűncselekmény történt az utcájában.

Nagyon szubjektív dolog, hogy valaki a lakóhelyén mennyire érzi biztonságban magát. Egy paranoiásabb városlakó például minden sarok mögött a sötétből előugró késes rablókat sejthet, miközben mondjuk egy egész életében ugyanabban a faluban élő embernek  eszébe sem jut, hogy a kertkapuját akár csak beriglizze maga után. Biztosan többször néz hátra a válla fölött, akit már támadtak meg az utcán, ha egy kihalt környékre téved, mint az, aki már kapta vissza az elhagyott pénztárcáját a becsületes megtalálótól.

A biztonságérzet relatív (lásd például ezt a cikket), százféle faktor befolyásolhatja a tévéhíradótól a környéken előforduló rendőrjárőrök számáig. Az átlagpolgárnak pedig eddig nem volt lehetősége, hogy megnézze, a valóságban mennyire veszélyes a környék, ahol lakik. December közepén azonban hatalmas adatbázist nyitott meg a nyilvánosság előtt a rendőrség: a bűnügyi térképen mindenki kikeresheti, hogy az őt érdeklő környéken hány és milyen bűncselekmény történt az elmúlt időszakban. Az adatbázis (itt indul el) azokat az ügyeket tartalmazza, amelyekben nyomozás indult.

Kétféle térkép van, az egyikből kiderül, hogy hol és hányszor történtek például lopások, kocsifeltörések, erőszakos bűncselekmények, rongálások egy kiválasztott időszakban. Itt mindenki megkeresheti akár a saját utcáját is. A másik fajta térkép az egy-egy bűncselekménnyel való fertőzöttséget mutatja: ezen a térképen össze lehet hasonlítani egymással a megyéket vagy a járásokat például aszerint, hogy hol a leggyakoribbak az utcai rablások.

Akit az ilyesmi érdekel, a sötétebbre-világosabbra színezett területeket vagy a ponttérképeket nézegetve órákat tölthet kutakodással az adatbázisban. Sok esetben nem éri meglepetés, de egy csomó adat hihetetlennek tűnik majd. Például, amikor ráébred, hogy a bűncselekmények elkerülése szempontjából jobb, ha Csepelen lakik, mint ha a Budai Vár mellett. Vagy, hogy néha elég csak néhány kilométert megtéve átlépni egy járás határát, hogy egy nyugodt és biztonságos környékről egy igazi bűntanyára érkezzen.

Jász-Nagykun-Szolnok megye, a bűn központja

Az biztos, hogy ha az összes bűncselekmény gyakoriságát nézzük, akkor Győr, Vas, Veszprém, Pest, Bács-Kiskun vagy Békés megyékben a legjobb lakni. A leginkább bűnözéssel fertőzött megye ezzel szemben egyértelműen Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Somogy. Budapest is mindig a listák rosszabb végére kerül: a fővárosban történik messze a legtöbb bűncselekmény.

A megyék összehasonlításánál viszont sokkal érdekesebb az ennél kisebb, frissen bevezetett egységekre, a járásokra keresni. Egy járás esetenként csak egy-két várost és néhány tucat falut, vagy ennél is kevesebbet foglal magában, vagy egyetlen budapesti kerületet. Az összes bűncselekményt nézve a legveszélyesebb járások a következők: a marcali, siófoki, a devecseri, a kisbéri, a martonvásári, az ózdi, az encsi, a sárospataki, a cigándi, a tiszavasvári, a nyírbátori, a hajdúhadházi, a füzesabonyi, a kunhegyesi és a karcagi.

Emellett a legveszélyesebbek közé sorolható Budapest tizenegy kerülete: az I., V., VI., VII., VIII., IX. (tehát a legbelső kerületek), valamint a X., XII., XIII., XIV. és XXIII. kerületek. A legtöbb bűncselekményt közterületen a siófoki járásban követik el, valamint Budapest szinte összes kerületében – kivéve például a fővárosi viszonylatban különlegesen biztonságosnak számító XXII. kerületet.

Sümegen jó lehet lakni

Az elmúlt egy évben történt bűncselekményeket nézegetve szembetűnő, hogy mennyire más a helyzet a devecseri és a sümegi járásokban. Ezek egymással szomszédosak, mégis, homlokegyenest ellenkező adatokat produkálnak. Ezek alapján Sümeg és környéke az ország egyik legjobb helye, ahol minden típusú bűncselekmény előfordulása átlag alatti, míg a devecseri járásban van egy-két falu, ahol egyáltalán nem biztonságos az élet, rendőrnyelven szólva “magas a bűncselekménnyel való fertőzöttség”.

A 6300 lakosú Sümegen, az egész városban egy év alatt mindössze 22 bűncselekményt követtek el közterületen. Mindössze 9 személy elleni erőszakos bűncselekmény, és csak 15 lopás történt. Elloptak két kocsit, hat helyre betörtek, kétszer raboltak. Egy év alatt összesen 16 tulajdon elleni szabálysértés miatt indult eljárás.

Ha Sümeg jó hely, akkor a közeli falu, Sümegprága a nyugalom szigete. Itt az elmúlt egy évben egyáltalán semmilyen bűncselekmény nem történt, leszámítva két tulajdon elleni szabálysértést. A járás egy másik falujában, Szentimrefalván még ennyi sem történt egy év alatt.

Egész más a helyzet a hasonló méretű, de már a szomszédos, devecseri járásban levő Pusztamiskén: itt 365 nap alatt 5 bűncselekményt követtek el közterületen, két helyre betörtek, egyszer loptak, kétszer követtek el garázdaságot, és ötször tulajdon elleni szabálysértést. Devecseren pedig, amely 4600 lakosával kisebb, mint Sümeg, 27 bűncselekmény történt közterületen. 29 tulajdon elleni szabálysértés, 28 betörés, 49 lopás, 17 személy elleni erőszakos bűncselekmény és 10 garázdaság is történt.

Keleten erőszakosabbak az emberek

Az elmúlt egy év adataiból az is kiderül, hogy messze az ország keleti csücskében élő emberek a legerőszakosabbak. A személy elleni erőszakos bűncselekményekben élen járnak a fehérgyarmati, a mátészalkai, a nyírbátori járások, valamint a záhonyi, kemecsei, hajdúhadházi, tiszavasvári járások, és úgy általában egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

A mindössze 17 ezres lakosságú Mátészalkán például egy év alatt mintegy 80 ilyen bűncselekmény történt, és a 12 ezres Nyírbátorban is körülbelül ugyanennyi. A legkeletibb határcsücsökhöz legközelebb lévő Botpaládon és Kispaládon összesen alig laknak többen 1100-nál, mégis történt itt egy év alatt 7 erőszakos bűncselekmény, 12 garázdaság, 5 lopás, 3 kocsilopás vagy -feltörés, 6 tulajdon elleni szabálysértés és 3 betörés.

Csepel biztonságos

Budapestnek azért nem lehet a nyomába érni, ha a bűncselekmények gyakoriságáról van szó. A kerületek között viszont elég nagyok a különbségek. Az I. és az V. kerület, vagyis a pesti és a budai belváros gyakorlatilag minden bűncselekmény-kategóriában a legfertőzöttebb területek közé tartozik. Ugyanez a helyzet a Nagykörutat övező VI., VII., VIII. kerületekkel is. Ezek a belső kerületek csak egyvalamiben nem hozták a legrosszabb adatokat: kocsikat az egész városban mindenütt nagyon sokat lopnak, kivéve az V., VI. és VII. kerületet.

Budapesten a XVI. kerület e legnyugodtabb környék, de a XXII. is a legjobbak közé tartozik. A XIX. kerület – Kispest és a Wekerle-telep – nem rossz környék, de nagyon sok személy elleni erőszakos bűncselekmény történik itt. A legtöbb betöréses lopás a IX. és a X. kerületben történik, ellenben leginkább a III., IV., X., XI., XIII. és XXI. kerületben vannak biztonságban a lakások a betörőktől.

Az adatokból az is kiderül, hogy a VIII. kerület a közhiedelemnek megfelelően valóban nem tartozik a legbiztonságosabbak közé, de semmivel sem rosszabb, mint a szomszédos kerületek. Nagy meglepetés viszont Csepel, amely a többi kerülethez viszonyítva szinte minden kategóriában átlag alatti fertőzöttséget mutat. Itt viszonylag kevés a lakásbetörés, a közterületen elkövetett bűncselekmény és minden más is. Az V. kerületben például egy év alatt vagy 150 erőszakos bűncselekmény történt, míg egész Csepelen csak körülbelül 120. Pedig a Belváros-Lipótváros területe 3,4 négyzetkilométer, Csepelé pedig 25,7, és háromszor annyian is lakják, mint az V. kerületet.

Eddig csak a rendőrség láthatta

A bűnügyi térkép eddig is létezett, de nem volt nyilvános, a korábban nyilvánosan  is elérhető rendőrségi statisztika (az Enyübs) csak a befejezett ügyeket tartalmazta. Az újonnan közzétett adatbázis a Robotzsarunak is nevezett számítógépes rendőrségi nyilvántartáson alapul, és az elrendelt bűnügyi nyomozások szerepelnek rajta. Azaz a megoldatlan ügyek is, amelyekből jóval több van, mint lezártakból.

A statisztikából kikereshető bűncselekmények többek közt ezek: közterületen elkövetett bűncselekmények, személy elleni erőszakos bűncselekmények, lopások; vagy ezeknél szűkebb kategóriák, például a betöréses lopások, az autófeltörések, rongálások, rablások vagy kifosztások, garázdaságok. A kereshető bűncselekmények közé nem került be például a csalás, amely sokszor olyan statisztikai adatokat produkál, hogy félreérthetővé válna a térkép. Például lehet, hogy egy csaló tízezer csalást követ el az otthoni számítógépéről, ez pedig nagyon torzítaná a bűnügyi térképet. Érzékeny adat lehet például egy nemi erőszak helyszíne, és hasonló okok miatt a kábítószerrel visszaélés sem szerepel a térképen. Az adatok mindig harminc nappal késleltetve jelennek meg a statisztikában, vagyis egy lehívott térkép a harminc nappal azelőtt érvényes adatokat tartalmazza, hogy az elindult nyomozásokat ne veszélyeztethessék a nyilvános adatok.

Forrás: Origo

Korábbi cikkünk a témában: Elkészült az ország bűnügyi térképe