Népszabadság
Első fokon felmentette Kiss Ernő nyugalmazott rendőr dandártábornokot a rágalmazás vádja alól a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Az ítélet nem jogerős, az ügyész ugyanis a bűnösség megállapítását kérve fellebbezett.
A tábornok ellen Draskovics Tibor volt igazságügyi és rendészeti miniszter feljelentése nyomán indult eljárás, akiről 2008-ban, közvetlenül miniszteri kinevezése előtt Kiss a Hvg.hu-nak adott interjúban egyebek között azt állította, hogy 1996-ban titkos nyomozás folyt ellene, ám ő Horn Gyula kérésére leállította a Hézag fedőnevű operatív műveletet.
Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium akkori közigazgatási államtitkára és egyik helyettese azért vált 1996-ban egy titkos nyomozás célpontjává, mert felmerült velük szemben a gyanú, hogy hivatali hatalmukkal visszaélve 83 millióról 100 ezer forintra csökkentették egy olajforgalmazó cég jövedéki bírságát. A Kuwait Petroleum Hungary Ltd. ügyében a Legfőbb Ügyész óvással élt, amelyet Bokros Lajos pénzügyminiszter elfogadott, így a bírság végül mégis 83 millió forint lett.
Már 1996-ban szóbeszéd tárgya volt, hogy a vám- és pénzügyőrség felsőbb nyomásra csökkentette szinte jelképes összegűre a cég bírságát, ám senkivel szemben nem találtak perdöntő bizonyítékot. Kiss Ernő a bíróság előtt azt állította, személyesen Horn Gyula akkori kormányfő kérte meg, hogy állítsa le a Draskovics elleni titkos nyomozást.
Ő ennek eleget is tett, mégpedig úgy, hogy ellehetetlenítette kollégái munkáját, nem hozta meg a szükséges időben a hatáskörébe tartozó döntéseket (a kérdéses időben Kiss volt az ORFK Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetője). Kiss a bíróság előtt elismerte, hogy ezzel bűncselekményt követett el, ám azzal védekezett, hogy félt, ő is lapátra kerül, ahogy az akkori rendőri vezetés számos tagja, ha nem tesz eleget Horn kérésének.
Kiss „beismerésének” a súlyát némiképp csökkenti, hogy a bűne, tudniillik hogy törvénytelenül leállított egy folyamatban lévő eljárást, már elévült. Amúgy a védekezése sem volt teljesen helytálló, hiszen Horn Gyula állítólagos kérését még az előtt teljesítette, hogy a kormányfő 1996 végén váratlanul menesztette volna az ORFK több vezetőjét és Budapest rendőrfőkapitányát.
Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy 1996-ban Kiss állításának megfelelően folyt operatív nyomozás Draskoviccsal és helyettesével szemben. Ezt a perben a vámőrség és a rendőrség több vezetője és a nyomozásban részt vevő munkatársa is megerősítette, mint ahogy azt is, hogy az eljárás „nem szabályosan lett lezárva”.
A bíróság szerint tehát Draskovicsot a kifogásolt interjúban tett állításával Kiss Ernő nem rágalmazta meg. Inkriminált állítása Horn Gyula becsületére nézve lehetne kifogásolható, ennek vizsgálatát azonban a volt kormányfő nem kezdeményezte.
Az megint más kérdés, hogy már a perben is többször elmondta Kiss Ernő: önmagára is terhelő beismerő vallomását, hogy tudniillik Horn kérésére élt vissza hatalmával és állította le a Hézag fedőnevű műveletet, annak tudatában tette meg, hogy egészségi állapota miatt Horn Gyulát a bíróság „sajnos” nem hallgathatja meg.
Forrás: Népszabadság
Ajjaj. Az elvtársak egyre mélyebben tapicskolnak az olajban.
Lehetne abban az olajban még mélyebben is tapicskolni…
Nyíregyházán is loptak az elvtársak,bocsánat elvtársnők.Eladtak egy műemlék épületet potom pénzért,de a mélyen aluli vételárat sem kellett megfizetni mindenféle kibúvók miatt.Most tettek feljelentést a volt nyíregyházi szoci polgármesternő/csabainé/ellen.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.