„Éppoly felnőtt vagyok, mint egy angol, / vagy mint bármelyik fia bármelyik / Öreg, nagy népnek, dicső hatalomnak”
(Szabó Lőrinc: „Kis nép fia”)
G. Fodor Gábor Blogja
Van egy helyzet.
Ma a régi status quo képviselőinek hangja hangosabb, mint az új, még életerejét gyűjtő kultúráé.
Annak ellenére így van ez, hogy az új kultúra talán erősebb, mint valaha: van nyelve, amit egyre többen beszélnek; vannak személyek, akik ezt megjelenítik; e kultúrának vannak intézményei, amelyek normákat teremtenek; vannak igazságai, amelyek széles körben elfogadottságnak örvendenek. Mégis, a régi rend érdekvédői és haszonélvezői hangosabbnak tűnnek.
Ezt a határhelyzetet akár természetesnek is tarthatjuk. Egy hatvan éve folyamatosan épülő falanszter építői tisztábban látják, hogy mit akarnak és mit veszíthetnek. Vagyis világosabban értik, hogy mi a tét.
Megértették, ha ennek az új kultúrának a konszolidációja sikeres lesz, akkor Magyarországon hosszútávon jobboldali konjunktúra fog fennállni, azaz jobboldali értékkonszenzus és centrális politikai erőtér lesz.
S ezzel ők mindent elveszítenek.
Elveszítik megszokott tájékozódási pontjaikat, igazságaikat és ezzel együtt nagy körültekintéssel fenntartott társadalmi tekintélyüket, vagyis végső soron egzisztenciális kérdések forognak kockán.
A régi kultúra utóvédharcosai rendre arról beszélnek, nekünk úgyse sikerülhet. Hogy mi a helyes, bízzuk másokra, ők úgyis jobban tudják, hogy mi a jó nekünk. Míg negyed századdal ezelőtt még mindig Moszkva volt a megkérdőjelezhetetlen hivatkozási pontjuk, addig ma Brüsszelre és a Nyugatra hivatkoznak, s eközben fel sem merül bennük, hogy esetleg nem is „egy” Nyugat van, hogy ott is vannak értékviták, rivalizálnak egymással politikai világnézetek, van idegengyűlölet, antiszemitizmus, a nemzetközi viszonyokban ott is saját érdekeiket követik az egyes nemzetek és ebből keletkezhetnek diplomáciai konfliktusok. Ha nyugatiaknak beszélnek Budapestről, szemük előtt a harmincas évek Berlinje épül. Árgus szemekkel csak arra figyelnek, mikor lesz belőlünk negatív előjelű hír a világlapokban, mert nekik nemcsak Brüsszel és a Nyugat, de Bukarest vagy Hegyi-Karabah is döntőbb érveket szolgáltat, mint a magyar érdek.
Ha elfogadjuk előfeltevéseiket, a magyarok biztosan nem nyerhetnek.
A régi kultúra, mivel lebeszélt arról, hogy a saját céljainkat kövessük, önbecsülésünktől fosztott meg minket. Önbecsülés hiányában viszont egyetlen nemzet sem lehet győztes.
A szocializmus évtizedeiben igazán nagy szükség volt hitre, ha az ember tenni akart valamit. Jóllehet én csak tizenhárom éves voltam, amikor megtörtént a rendszerváltás, de még akkor is arra figyelmeztettek, nem kell politizálni, az úttörőszövetségben lehet csak értelmes munkát folytatni. Akik ma úgy érzik, hogy a szabadság hiányától szenvednek, azokat nem árt emlékeztetni a diktatúrák valóságára, hogy az tényleg olyan volt, mint egy laktanya. Akkor tényleg megmondták az embernek, hogy mi a jó és mi a rossz. Előírták, hogy hogyan éljünk.
A létező szocializmus végső soron arról szólt, hogy lebeszéljenek a történelem alakításáról, és ezzel együtt a történelem elszenvedőivé tegyenek.
A lebeszélés kultúrája, noha ez ellen lázadt fel a ’89-es generáció, nem tűnt el nyomtalanul. Nagyon is virágzik. Ez is azt jelzi, hogy nem elég megváltoztatni az intézményeket, meg a rendszert, ha velünk marad egy gondolkodásmód, egy zsigeri ösztön, a múlt életerős kísértete.
Hiába tesz tanúbizonyságot minden korábbinál nagyobb életerőről az önbecsülés kultúrája, még ma is sokan, sokfelől akarnak minket lebeszélni a céljainkról.
Ha sikerrel járnak, bizonytalanságot és hitnélküliséget támasztanak. Mert csak az elbizonytalanodás és a hit megcsappanása segíthet nekik a régi kultúra restaurálásában.
Új kultúrára van szükség ahhoz, hogy a magyarok győzhessenek. A kultúrateremtés politikai feladat. A politikai teljesítmény arról a kihívásról szól, hogy vajon megteremthető-e olyan világ, ahol a magyarok visszakerülhetnek az őket megillető polcra: a sikeres nemzetek közzé. Ahol a magyarokat ugyanaz a tisztelet fogja övezni, mint bármely más nemzetet. Hogy nincs mit röstellnünk a Nyugattal szemben. Egy sikeres nyugati nemzethez képest sem vagyunk másodrendűek. Vagyis a magyar érdek semmivel sincs mögötte a brit, a francia vagy a német érdeknek.
A határhelyzet tehát arról szól: győzhetnek-e a magyarok?
Ez pedig újabb kérdésekhez vezet: Van-e értelme egyáltalán bármit is csinálni ebben az országban? Lesz-e ebből az országból valami? Ezek egyben azok a határkérdések, amelynek megválaszolásánál elválik egymástól két kultúra, két politikai közösség. A „nekünk úgy se sikerülhet!” torz, egészségtelen kultúrája és az önbecsülésüket visszanyerők erőtől duzzadó politikai közössége.
“Új kultúrára van szükség ahhoz, hogy a magyarok győzhessenek. A kultúrateremtés politikai feladat. A politikai teljesítmény arról a kihívásról szól, hogy vajon megteremthető-e olyan világ, ahol a magyarok visszakerülhetnek az őket megillető polcra: a sikeres nemzetek közzé.”
Ezzel a politikával soha! Nem négyévente átírt történelemkönyvekre és oktatási reformokra van szükség!
Bátorkodom megjegyezni, hogy a “közzé” még mindig egy “z”! ))) 🙂 (((
Nagy ám a zírástudók felelőssége!
Már bocsánat, de ez így hülyeség.
Mi hülyeség?
A “Győzhetnek-e a magyarok?” című bejegyzés értékeléséhez ajánlom elolvasni gfg-nek az alábbi írását is!
G. Fodor Gábor: Az ostromlott erőd
A jobboldal ugyanolyan nosztalgiával fordul az idealizált polgári Magyarország elképzelt valóságához, mint a posztkádári kisember a 80-as évek legvidámabb barakkjához.
A polgári Magyarország gondolata tehát azáltal vált az ostromlott erőd építményének meghatározó elemévé, hogy a kulturális elit hajlamos volt vágyait összekeverni a valósággal.
A politika elit egészen más tanulságokat fogalmazott meg a maga számára.
Az 1998-2002 közötti Magyarország valójában polgárok nélküli polgári Magyarország volt.
A kulturális elit vízióihoz való igazodás távol vitte a politikát az emberektől.
Miközben a politika is elhitte, hogy aranykort épít, az emberek a másik irányba döntötték el a választást.
A politikai elit azt ismerte fel, hogy közelebb kell lépni az emberekhez, ha nem akar saját ideáljai fogságába esni.
Ez a felismerés önmagában politikai teljesítmény.
Mint ahogy az is, hogy ha a politikai cselekvőképesség gátja az aranykorépítés, akkor szakítani kell a polgári Magyarország kritikátlan, reflektálatlan, idealizált felfogásával.”
GFG Blog: 2012. augusztus 30.
———————————————-
A vitaindító “Győzhetnek-e a magyarok?” című bejegyzéssel kapcsolatban kérdezem az alábbiakat:
1.) Ki a franc ellen kellene győzni a magyaroknak az illusztrációként felrakott képhez hasonlóan?
Talán
– a hazai tóth-ok, vagy a határon túli tótok,
– a hazai németh-ek, vagy a határon túli németek,
– a hazai orosz-ok, vagy a határon túli oroszok,
– a hazai horváth-ok, vagy a határon túli horvátok,
– a hazai rácz-ok, vagy a határon túli rácok ellen?
És folytathatnám a felsorolást a fentebb fel nem sorolt nemzeti kisebbségeinkkel, valamint a minket körülvevő tótok (szlovákok), ukránok, románok, rácok (szerbek), horvátok, szlovénok, osztrákok velünk szemben történelmi szövetségeseivel?
2.) Nem az lenne-e inkább a helyes, ha az állandó győzelemre törekvés helyett – határon kívül és határon belül – mindenkivel az egyenrangú és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésre törekednének a vitaindító bejegyzésben “az önbecsülésüket visszanyerők erőtől duzzadó politikai közössége”-ként emlegetett erők?
3.) Nem az lenne-e inkább célszerű, ha “az önbecsülésüket visszanyerők erőtől duzzadó politikai közössége” – az állandó harcra buzdítás, és a hazugságokra alapozott eredmények helyett – valódi eredményekkel győzné meg a másfajta politikai kultúrát képviselő politikai közösségek tagjait, és ezzel teremtenék meg az ország nemzetiségi és politikai szempontból sokszínű közösségeinek az együttműködését Magyarország közös erővel történő fejlesztéséhez?
Szerintem, a “Győzhetnek-e a magyarok?” kérdéssel, csak a nemzetközi sport- és egyéb versenyekkel összefüggésben van értelme foglalkozni!
Igen, győzhetnek a magyarok!!! Ma délelőtt is komoly győzelmet arattak a rágalmazó Fidesszel szemben. Íme:
Megbukott a Fidesz újabb koncepciós vádja: Molnár Gyuláékat felmentették! A Fővárosi Törvényszék felmentette Molnár Gyulát, Újbuda volt szocialista polgármesterét és Lakos Imrét, a kerület egykori szabaddemokrata alpolgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól keddi, első fokú ítéletében. A harmadrendű vádlott ügyvédet a bűnsegédlet vádja alól mentette fel a bíróság. Az ügyészség a három férfit azzal vádolta, hogy 2006-ban, a XI. kerületi Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl környékén pályáztatás nélkül próbáltak egy magáncégnek átjátszani egy 38 hektáros telket.
A Demokratikus Koalíció (DK) közleményben üdvözölte a bíróság ítéletét. A párt szerint a mai elsőfokú bírósági ítélettel újabb koncepciós vád bukott me, a XI. kerületi Kopaszi-gátnál nem történt bűncselekmény, “ahogy ez eddig sem volt kétséges, Molnár Gyula és Lakos Imre ártatlan”. “A Polt Péter vezette ügyészség azonban kiszolgálta Orbán Viktor hitvány politikai érdekeit, és a 2010-es kampány hajrájában meggyanúsította Újbuda sikeres MSZP-s polgármesterét és SZDSZ-es helyettesét” – tette hozzá a DK, amely szerint “a sorozatosan bukott koncepciós vádak miatt” Budai Gyula után Polt Péternek is távoznia kell posztjáról.” (MTI)
Érdekes témát feszeget G. Fodor.
Magam is sokszor kitértem már erre.
Kitérsz te még másból is Gordon! A mai magyar győzőket, Molnár Gyuláékat ugyanis BŰNCSELEKMÉNY HIÁNYÁBAN mentette fel a Fővárosi Törvényszék. (MR1-Kossuth, Déli Krónika)
Nem kitérek belőle, hanem kitérek rá. Igen, ki fogok térni még a szocimutyira.
“Gordon”!
Az alábbiak közül, melyik G. Fodor Gábor által feszegetett témára tértél ki sokszor?
1.) GFG Blog: 2012. szeptember 03.
“A határhelyzet tehát arról szól: győzhetnek-e a magyarok?
Ez pedig újabb kérdésekhez vezet: ….. amelynek megválaszolásánál elválik egymástól két kultúra, két politikai közösség. A „nekünk úgy se sikerülhet!” torz, egészségtelen kultúrája és az önbecsülésüket visszanyerők erőtől duzzadó politikai közössége.”
2.) GFG Blog: 2012. augusztus 30.
“A jobboldal ugyanolyan nosztalgiával fordul az idealizált polgári Magyarország elképzelt valóságához, mint a posztkádári kisember a 80-as évek legvidámabb barakkjához.
……. ha a politikai cselekvőképesség gátja az aranykorépítés, akkor szakítani kell a polgári Magyarország kritikátlan, reflektálatlan, idealizált felfogásával.”
Mesélj “Gordon”!
csapos: Még is mit vártatok? Nem ismered a mondást? Egyik holló nem vájja ki a másik szemét.
Nem is értem, hogy a talpnyaló hithű fideszesek mszp-sek hogy nem látnak ki a maguk kis autista világukból, amikor abban reménykednek, hogy a másik oldal szélhámosait lecsukják. Eddig csak a lúzereket és a kegyvesztetteket csukták le.
Érdekes módon se keller se budai nem tudott felmutatni semmit sem.
Bizonyíték hiányában mentették fel. Tehát nem az a kérdés, hogy volt-e bűncselekmény, és az sem, hogy kinek volt hozzá köze. Én ezzel nem vagiznék egy komcsi helyében, mert Gyurcsány sukorói meg plágiumügyével meg a 90-es évek olajügyeivel egy szinten van a történet.
Kultúrát az értelmiség csinál. A politika önkényesen válogathat belőle, de az már nem …..
Hülyeségben már egyre nagyobbak a győzelmi esélyeink.
Lehet, hogy még is van valami abban az erőtől duzzadó új kultúrában?
Erről mikor írtok cikket?
http://hirsarok.blogrepublik.eu/2012/08/31/a-veres-allamkotveny/
http://konteo.blogrepublik.eu/2012/09/04/a-safarov-osszeeskuves/
A zsidók, ha politizálni akarnak, költözzenek Izraelbe! Ez itt egy keresztény ország, ahol a magyarok dominálhatják a politikát meg a kultúrát is. Nem azért dolgozunk, hogy az etnikumok rajtunk éljenek! A munkához pedig joga van mindenkinek, a kapáláshoz is, vagy arra csak a magyar alkalmas?
Vátesz, olvasd el a fenti link 5. bekezdését(konteóját). Neked ez a verzió biztosan tetszik!:)
Hülye Vátesz!
A kereszténységet is a zsidók csinálták, mi a szarért vagy benne?
Kedves “J”!
13:55-kor az azeri-ügyre hivatkozva kérdezted, hogy “Erről mikor írtok cikket?”.
Felhívom a figyelmedet egyrészt arra, hogy el vagy tévedve, másrészt arra, hogy el vagy maradva egy brosúrával!
Azért vagy eltévedve, mert ennél a vitaindító bejegyzésnél nem az azeri-ügyről van szó, és azért vagy elmaradva egy brosúrával, mert kb. 13 bejegyzéssel korábban (szeptember 02.-án 12:07-kor) már megjelent egy vitaindító bejegyzés az azeri Safarov kiadási ügyével kapcsolatban, amelyhez eddig több mint 50 hozzászólás érkezett.
A fentiek miatt javaslom, hogy ott foglalkozz a “kedvenc” Safarovod ügyével!
A kereszténységet nem a zsidók csinálták, hanem Jézus Krisztus! A zsidók évszázadokig üldöztették a keresztényeket a rómaiakkal. Még ma is kiírtanának bennünket, ha tehetnék, lásd az emlékezetes megjegyzés a Tilos Rádióban. A zsidó vallásban nincsenek hitelvek, mindenki úgy értelmezi a Tórát, ahogy akarja. A kereszténységnél viszont vannak, amelyek miatti viták vezettek az egyházszakadásokhoz.
A keresztényeknek nincs olyan kirekesztő könyvük, mint a Talmud, amelyet nyolcszáz rabbi írt kétszáz éven keresztül a kereszténységre adott válaszként. A Talmud és a Sulchan Aruch még azt is szabályozza, hány rőfnyire lehet a rötyitől imádkozni! Váljék a zsidók egészségére!
Jézus is zsidó volt. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor a Vátesz által leírtak mind butaságok.
felix szerint:
2012. szeptember 04., kedd – 13:40
“Kultúrát az értelmiség csinál.”
Ez jó nagy szamárság volt. 🙂
“?!” látom téged ez nagyon érzékenyen érint.
Te nagy keresztény!
Csak nem akarod Krisztustól eltagadni zsidó voltát.
Amennyiben nem akarod tagadni a szentháromságot, ami ugye egy és ugyan az, akkor Istennek is zsidónak kell lennie.
Kedves Gordon.
Akkor ki csinálja?
“?!” szerint:
2012. szeptember 04., kedd – 13:30
“Gordon”!
“Az alábbiak közül, melyik G. Fodor Gábor által feszegetett témára tértél ki sokszor?”
Mind a két témára kitértem már korábban. Tényleg jobb ha a politika közelebb kerül az emberekhez. Magyarország európában és a világban betöltött szerepéről is sokszor megfogalmaztam gondolataimat az elmúlt évek során.
felix írja:
“akkor Istennek is zsidónak kell lennie”
Azért hagyjuk meg az egyetemes teremtőnek azt a lehetőséget, hogy olyan alakban jelenlen meg teremtményei előtt amilyenben akar. Az viszont tény, hogy a Jézus nevű hitszónok zsidó volt. Akkor is ha ez egyeseknek láthatóan fáj…
gordon!
Nem valók nekünk olyan mélyenszántó gondolatok, amikhez ásó kell! 🙂
Nem minden zsidó zsidó! A kikeresztelkedett zsidó nem zsidó, ha azt a vallás szerint definiáljuk! Márpedig Jézus Krisztus kikeresztelkedett, így megszűnt zsidó lenni, ha addig az lett volna a nevelőapja után! A zsidóságot az előbőr hiányában sem lehet mérni, mert a muszlimokat is körülmetélik! Vérszerint nézni a zsidóságot az is baromság, mert a Bibliában sorolják, hogy ki nemzette kit, holott a zsidóságot az anya alapján tartják számon (halacha). Egy rakás nagyképű majom, aki különbnek tartja magát másoknál! Lásd az itteni kommentelőket is, pedig csak rövidebbek vagytok néhány centivel!
Kohn!
Mit mondasz majd a mennyei Atyának, ha kérdőre von, hogy a fiad kikeresztelkedett?!
Egyszerűen megkérdezem:
Nű és a Maga fia?! ))) 🙂 (((
Vátesz nem tudja, hogy a kevesebb néha több. 🙂
Kedves Gordon.
Az általad idézett sor nem neked íródott és sajnálom, hogy Te válaszoltál rá.
Ne sajnáld, de részemről el van felejtve az “áffér”.
Gordon, erre írtam az előbb: “Egy rakás nagyképű majom, aki különbnek tartja magát másoknál! “
A kultúracsinálásról: Félix téved amikor azt írja, hogy a kultúrát az értelmiség csinálja. Egy nemzet kultúrája ugyanis több az adott nemzet értelmiségének kultúrájával (főleg ha annak az értelmiségnek egy része a nemzeten kívül határozza meg magát).
Egy nemzet kultúrájának a nemzet minden rétege a része, aktív formálója. A hagyományok öröklődtek egyik nemzedékről a másikra.
Vátesz szerint:
2012. szeptember 04., kedd – 15:05
>Gordon, erre írtam az előbb: “Egy rakás nagyképű majom, aki különbnek tartja magát másoknál! “<
Ok.
Mindenesetre az igaz lehet, hogy 1944 márciusa (de főleg októbere) után – 1956 rövid időszakát leszámítva – egészen 1989-ig megtört államunk fejlődése és egy egészen furcsa állapotba kerültünk.
1944 októbere után vitathatatlanul a nemzet legsilányabbjai kerültek hatalomra (bár már ’18 után is gondok voltak e téren), majd ugyanolyan silány elitet erőltettek ránk a megszállók, akik átírták történelemkönyveinket, megtörték államszervezési hagyományainkat, és oktrojált berendezkedésükkel teljesen felborították az ezeréves ország jól megszokott és bejáratott intézményeinek működését.
Kedves Gordon.
Az én felfogásomban az értelmiség nem egy adott társadalmi réteg vagy csoport, hanem egy feladatot ellátni képes egyedek összessége.
Mindenki lehet alkalmi értelmiségi pl. a tudásának átadásával.
Szerintem a kerék feltalálója is értelmiségi lett akkor amikor annak elkészítésére és alkalmazására másokat is megtanított.
Csak így lehetett a kerék ay emberi kultúra része.
Gordon megint hiányos a történelem tudásod, de ezt már megszokhattuk. 1945 és 1949 között is hihetetlen fejlődésen ment keresztül az ország. Sikerült a romokból felépíteni egy országot. Majd tudjuk kik jöttek 49-ben.
“Az én felfogásomban az értelmiség nem egy adott társadalmi réteg vagy csoport, hanem egy feladatot ellátni képes egyedek összessége.” – írja felix.
Ez egy érdekes megközelítés. Nyílván csak az tud újat alkotni és hozzátenni a régihez, aki aktív. Ez világos. Viszont felixel ellentétben nem választanám el a politikusokat az értelmiségtől. Néha nem egyértelmű a határvonal.
Nem választom el, csak tagadom, hogy a politikusi lététől értelmiségivé válik.
“1945 és 1949 között is hihetetlen fejlődésen ment keresztül az ország. Sikerült a romokból felépíteni egy országot. Majd tudjuk kik jöttek 49-ben.” – írja “J”.
Sokminden felépül és sokminden nem (még ma is vannak háborús sebek Budapesten). Az átlagemberek dolgoztak, rendbe tették lehetőségeikhez mérten azt amit tudtak.
Én nem erről beszéltem. Hanem arról, hogy 1945 után teljesen kicserélődött az elit. Egy új, külső nyomásra “ide rakott” elit került fokozatosan hatalomra, az országból szép csendben emberek százezreit hurcolták külföldre és az új vezetés nem volt képes (vagy nem akarta) azt megakadályozni. Ennyiben párhuzamot vonhatunk 1944 nyarával. Ezért írtam fontos vonalnak 1944 márciusát.
A társadalom még egy darabig életjeleket mutatott (hiába csaltak a komcsik, úgy sem tudtak választást nyerni), de aztán választási lehetősége nem lévén beletörődött (látszólag) a változásba (mely telejsen hagyományidegen volt). Aztán 1956-ban “robbant a bomba”.
Idő kell még míg visszarázódunk és ott folytatjuk, ahol 1918-ban (44 márciusában?, 45-ben?, 49-ben? – ez vita tárgya) megszakadt. Egyszer majd elfoglalhatjuk méltó helyünket az európai középhatalmak között. Öreg és nagymúltú államunk legalább ennyit megérdemel.
Ne álmodozzunk-
Európa fejlődési iránya nem éppen az államiság felé mutat.
Vagy úgy leszünk állam mint az USA, vagy lehetünk egy közép rezervátum.
Sajnos azt nem tudom, hogy az ilyennek mekkora a hatalma.
Az USA államai nem hasonlíthatóak egy az egyben össze Európa részben nagymúltú államaival (mi is a nagymúltúak közé tartózunk – vagyis az “öregek” közé). Fontos az együttműködés, de Európa szerencsére sokkal színesebb az USA államainál, ezért is kicsi az esély, hogy az USA mintájára valósul meg az Európai Egyesült Államok. Valamilyen kohézió elképzelhető.
Majd kiizzadjuk…
Majd meglátjuk.
Államiság kontra versenyképesség.
Nem jó a hasonlat. De valóban majd meglátjuk.
Jó reggelt! 🙂
A kiválasztott nép földje:
“Kiszáradt a Tisza (animációval)”
http://www.idokep.hu/?oldal=hirek&id=1600&time=1346767742
Még mindíg a vízkészletünk kell???
Gordon szerint:
2012. szeptember 04., kedd – 16:00
Egyetértés, mert az USA államai közel azonos “kultúrával” bírnak, maximum a gazdasági erőt adó ipar, mezőgazdaság százalékos aránya változó, már ahol van ilyen. Az a modell itt Európában nem tud létrejönni, de nem is kellene. 🙂
Nem hasonlat, hanem -talán nem csak -látszólagos ellentét.
Kedves “J”!
14:46-kor nekem címezve írtad, hogy “látom téged ez nagyon érzékenyen érint”.
Érdeklődéssel olvasnám, ha kifejtenéd, hogy mit értettél az “ez”-nek nevezett akármi alatt, amely engem nagyon érzékenyen érint!
Remélem nem arra gondoltál, hogy azeri, vagy örmény vagyok! Vagy arra, hogy én állapodtam meg az azeriekkel!
14:32-kor én csak azért szólítottalak meg, mert segíteni szoktam a láthatóan nagyon eltévedt és több brosúrával lemaradt embereknek. És Te nagyon ilyennek tűntél.
Nem ellentétes. Sőt, inkább fordítva. Épp ez a jelenlegi EU egyik baja.
Ezt most fejts ki légyszíves.
felix!
Isten biztos nem volt zsidó, mert minden vallának más az Istene, legalább is nevesítve,
de leírom, hagy köpdössenek rám, hogy nem is létező személy, ember, stb…
Isten nem egyenlő Jézussal.
Zoli…….
Nem én mondom,hanem a szentháromság.
Az atya a fiú és a szentlélek egy és ugyan az.
Csak erős államok küzdhetik le sikeresen a mostanihoz hasonló gazdasági válságokat. Magyarország államfejlődése 1945-ig közel folyamatosnak tekintető, megvan a kellő tudás és tapasztalat ahhoz, hogy a válságokat leküzdjük (nema pénzről beszélek – az mindig is kevés volt egy állam sikeréhez).
Az EU szintű döntéshozatalban épp annak van hiánya, amiben mi erősek vagyunk (és ezáltal utat mutathatunk) – nincs hagyomány, nincsenek pontos felellősségi viszonyok, “zavaros az egész”, az európai emberek sem érzik magukénak.
Az uniós vízfej láthatóan butaságokkal foglakozik (főzni kell a disznónak, mekkora a tyúkketrec), miközben a világ többi része fénysebességgel robog el az “öreg kontinens” mellett.
Ebből a szempontból hátrány hogy túl nagyok a különbségek a kontinens egyes részei között (lásd.: brit kontra kontinentális hagyományok, vagy Kelet és Nyugat-Európa közti ellentétek, bizalmatlanságok). Közben Oroszország még mindig a különutas politikát nyomja (holott itt lenne a helye Európában).
Nem tudom mi lesz ebből, recseg ropog az egész rendszer.
Az öreg államoknak (magyar, brit, francia, cseh, német, lengyel, spanyol, szerb, portugál, skandinávok) össze kellene dugniuk a fejüket. A fiatal államokat részben megértem. Frusztráltak, mert nincsenek hagyományaik (sok esetben csak kitalált történelmük van – a multjukat megtagadják) – ez főleg térségünkre igaz. Nem lesznek hajlandóak együttműködni velünk… a “fúrógép” megy majd… nem lepődnék meg ha az azeri ügyben benne lenne valamelyik “jószomszédunk” külügye…
Közben az USA konzi elnökjelöltje meg olyan badarságokat beszél, hogy az USA legnagyobb ellenfele Oroszoroszág. Lehangoló ilyen ostobaságokat hallani egy olyan ember szájából, aki a világ egyik legbefolyásosabb politikai pozíciójáért küzd… de ez most mellékvágány, legyen az ő bajuk.
Zoli…
Lemaradt.
Isten biztosan nem zsidó, de éppen úgy a zsidók istene, mint másoké, ezért nem tehet egy igazán hívő különbséget ember és ember között felekezeti alapon.
felix!
Össze ne vesszünk már, mint az azeriek és az örmények. 🙂
Az atya, maga Isten, ki nem valós személy. (keresztéység szerint)
A fiú, az akit az atya küldött a világra, hogy “emberré” legyen, ő Jézus.
A szentlélek pedig a kettő együttese, ami ismét keresztény eredetű.
Mivel mi Istenről “vitázunk”, aki a legtöbb vallás szerint egy.
Egy református biblia szerint pedig egy az Isten, kinek neve: Jahve
Na én lapoztam témában, mert nem a kedvenc területem. 🙂
felix szerint:
2012. szeptember 04., kedd – 16:58
“ezért nem tehet egy igazán hívő különbséget ember és ember között felekezeti alapon”
Na ebben egyet értek Veled! 🙂 Csak fogalmazászavarom van… 🙂 Az “Allah” is Istent jelent, nem név, pl…
“Közben Oroszország még mindig a különutas politikát nyomja (holott itt lenne a helye Európában)”
Lehet, hogy itt lenne a helye. Lehet, hogy húzóerőt fejtene ki.
Azonban akkora ásványkincsen ülni, nem biztos, hogy “közösködni” szeretnének, sőt valahová tartozni.
“nem biztos, hogy “közösködni” szeretnének, sőt valahová tartozni.”
Valahová tartozni jó. De ezt ők tudják… Olyan szomszédaik vannak mint Kína vagy a muzulmánok – lesz még bajuk bőven.
Kedves “Vátesz”, Tarjányi László!
A 14:35-ös hozzászólásodra reagálva csak így halkan és négyszemközt jegyzem meg, hogy Jézus Krisztust is Keresztelő Szent János keresztelte meg.
Tehát a kereszténység nem Jézus Krisztussal kezdődött.
A keresztény tanokat pedig olyanok foglalták írásba akik Jézus Krisztussal soha nem találkoztak (mert nem Jézussal egy időben éltek) ezért hallomások és saját kitalációik alapján írták le amit leírtak!
Ráadásul ezeket az írásokat évszázadokkal később Nagy Konstantin igényének megfelelően szelektálták és módosították.
Ennek következtében kerültek be a keresztény tanok körébe olyan szövegek, mint az, hogy “Adjátok meg a Császárnak, ami a Császáré, és Istennek, ami az Istené!”, pedig szerintem Jézus Krisztusnak ettől a császárra is vonatkozó mondattól valószínűleg nagyon eltérő véleménye lehetett, ha igaz az, hogy életében olyan kijelentéseket tett, amelyek az Új Testamentomban az alábbiak szerint vannak leírva:
– ne aggodalmaskodjatok ti az éltetek felől, mit egyetek, mibe öltözködjetek;
– tekintsétek meg a hollókat, hogy nem vetnek, nem aratnak, és az Isten eltartja őket;
– tekintsétek meg a liliomokat, nem fáradoznak, nem fonnak, de Salamon sem öltözködött úgy mint ezek közül egy;
– Ti ne kérdezzétek, mit egyetek, vagy mit igyatok, mert a ti atyátok tudja, hogy néktek szükségetek van ezekre;
– csak keressétek az Isten igazságát, és ezek mind megadatnak néktek.
Kedves Vátesz!
A fenti idézetekhez kapcsolódva kérdezem: nem tartod lehetségesnek, hogy az általad sokat bírált cigányokkal csak az a baj, hogy Jézus Krisztus kinyilatkoztatásai közül csak a fent idézetteket ismerik?
Üdv.: “?!”.
Nem győzöm csodálni, a G. Fodor Gábor blog bejegyzésével elindított vita, mennyire el tudott távolodni attól a címben szereplő kérdéstől, hogy “Győzhetnek-e a magyarok?”.
Az is meglepő számomra, hogy G. Fodor Gábornak az általam szembeállított két blogbejegyzéséből idézet részletek ellentmondásai senkinél nem verték ki a biztosítékot, pedig ezekről volna mit vitatkozni.
A fentiek miatt kérdezem, hogy az alábbiak közül, G. Fodor Gábornak melyik véleményét lehet helyesnek és megalapozottnak tekinteni, és miért?
1.) GFG Blog: 2012. szeptember 03.
“A határhelyzet tehát arról szól: győzhetnek-e a magyarok?
Ez pedig újabb kérdésekhez vezet: ….. amelynek megválaszolásánál elválik egymástól két kultúra, két politikai közösség. A „nekünk úgy se sikerülhet!” torz, egészségtelen kultúrája és az önbecsülésüket visszanyerők erőtől duzzadó politikai közössége.”
2.) GFG Blog: 2012. augusztus 30.
“A jobboldal ugyanolyan nosztalgiával fordul az idealizált polgári Magyarország elképzelt valóságához, mint a posztkádári kisember a 80-as évek legvidámabb barakkjához.
…… ha a politikai cselekvőképesség gátja az aranykorépítés, akkor szakítani kell a polgári Magyarország kritikátlan, reflektálatlan, idealizált felfogásával.”
Elég szép termés összejött ebben a témában úgy 16 óráig, itt mindenki nyugdíjas, munkanélküli, ráérő közszolga?
Vagy csak egyszerűen éjszakára megy dolgozni a Putyilov gyárba? 🙂
A Fater foglalkozásköri ártalma, hogy messziről megérzi a büdös disznók szagát.
Egy biztos a politikustól nagyon messze tanyázik az értelem.
Még – hogy értelmiségi politikus. He-he 😀
Megélhetési politikus az van. – mondja a Fater. )))) 😀 ((((
Biblia meg a politikus! – Szép párosítás.
http://horoszkopszoftver.hu/joslat.htm
😉
“?!”
Milyen önbizalomtól duzzadó kultúráról beszélhetünk?
A nagypofájúság nem önbizalom.
Hol van az a felemelt fejű kultúrkőr aki büszkén elküldi a fenébe a hülye főnökét és öntudatosan nem tűri a megalázóan alacsony jövedelmét.
Ha a beszariság kultúra, akkor emeljük fel büszkén a fejünket, mert mind a két említett kultúrkőrnek kijutott belőle jócskán.
Lehet, hogy a magyarok győzhetnek, de az elszámoltatás szellemi vezére ma már másodszor vesztett.
http://nol.hu/belfold/a_nepszabadsag_pert_nyert_budai_ellen
2014- ben biztosan a magyarok győznek.
A kérdés csak az, hogy a belföldiek vagy a külhoniak.
“?!” mondja:
“Az is meglepő számomra, hogy G. Fodor Gábornak az általam szembeállított két blogbejegyzéséből idézet részletek ellentmondásai senkinél nem verték ki a biztosítékot, pedig ezekről volna mit vitatkozni.
A fentiek miatt kérdezem, hogy az alábbiak közül, G. Fodor Gábornak melyik véleményét lehet helyesnek és megalapozottnak tekinteni, és miért?”
Nem vélek felfedezni ellentmondásokat.
felix szerint:
2012. szeptember 04., kedd – 18:38
“?!”
“Milyen önbizalomtól duzzadó kultúráról beszélhetünk?
A nagypofájúság nem önbizalom.”
Az nem. Viszont ezer évnyi államszervezési tapasztalat már önbizalmat adhat.
Csak akkor, ha van igény a megismerésre, és senki nem akar ön jelölt zseni lenni.
“Viszont ezer évnyi államszervezési tapasztalat már önbizalmat adhat”
Mire döngetjük a mellünket az 1000 évvel? Ha Kína, vagy netán Japán veri magát a földhöz ezzel, akkor ok. Lehet nagyot álmodni, nagyot cselekedni és nagyon pofára esni.
Mi fél-ázsiai származékok még a csodaszarvast kergetésztük a kies sztyeppéken, amikor Jézus már vaskereszttel tüntetteki Hannibált aki később beállt Rómába portásnak Ante álnéven, mert a sóval bevetett birtokai rosszul teremtek!
Csak lapuljunk a kultúránkkal!
Mi van? Már megint szabadságharc? Győznünk kell?
Ismét felszívjuk magunkat mint az I. és II. háború előtt, aztán betört orral visítunk,
hogy mit tettek velünk?! Ha nem gondolkodunk reálisan, mindig ez lesz.
És nincs 1000 éves államszervezési tapasztalatunk, ha csak Etelközt is bele nem szá-
mítjuk. Az elmúlt majd 500 évben nem volt igazi, meghatározó magyar államiság.
http://grocceni.com/v/orbanviccek.html
🙂
Az elmúlt majd 500 évben nem volt igazi, meghatározó magyar államiság. – írja ebihal.
Azt nem írta le, hogy szerinte szerinte mitől “igazi” vagy “nemigazi” az államiság.
Mert azt se tudja miről beszélgetünk.
“Ha Kína, vagy netán Japán veri magát a földhöz ezzel, akkor ok.”
Nekik is jelentős történelmük van és nekünk is.
Nekik is voltak kudarcaik és nehézségeik, meg nekünk is.
Nekik is vannak hagyományaik, meg nekünk is.
Ez minden “nagy öregre” igaz. Igen, ebből a szempontból azonos csoportba tartozunk velük.
A fiatalok meg nem hiszik…
Még Rónai előtt egy gyors válasz ide is, Gordon? 🙂
Légy oly kedves!
Egyébként az 1000 év több is mint 1000 év, csak nagyvonalúan lefelé kerekítettem. A kerekítés által elhanyagolt évek száma egyes esetekben majdnem annyi, mint egy két fiatal állam eddigi teljes államisága. Az ő államiságuk időtartama számunkra csak kerekítési tényező. Ez – is – megkülönbözteti az öregeket a fiataloktól.
De legalább azok a fiatalok lennének tisztelettudóak… 🙂
Gordon!
A csinált történelem nem azonos a megtörtént történelemmel!
Megtörtént dolgokat meg nem történtté tenni nem lehet, max. átértékelni a mindenkori politika ízlése szerint!
Szt. István levágott jobbja jelentheti az akkori törvények szigorúságát is, amik mindenkire (királyra, alattvalóra) egyaránt vonatkoztak! ))) 🙂 (((
“Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc.”
“A csinált történelem nem azonos a megtörtént történelemmel!
Megtörtént dolgokat meg nem történtté tenni nem lehet” – írja grün.
Egyetértünk. Erről beszélek én is.
Gordon!
Erről beszélsz?!
Nem, Te hadoválsz össze-vissza! ))) 🙂 (((
Ebbe most beleszaladtál… van ilyen… Nyugi.
Gordon!
Mibe szaladtam én bele?!
A cipőmön nem látszik semmi! 🙂
Gordon!
Ha jobban tetszik, akkor néhány epizódtól eltekintve, nem volt magyar államiság!
Vagy a török, vagy a z osztrák, vagy az orosz mondta meg, hogy mi a jó nekünk.
Nehogy már ne legyünk büszkék arra, amiért a szomszédaink utálnak.
Mire legyek oly kedves, drága Gordon? 🙂 Ezt az épületes írást kiveséztétek, magyarúl megrágtátok a sz@rt. 🙂
Ezt a sok marhaságot olvasni is fárasztó…
Gordon!
Ne törd a fejedet, mert izomlázad lesz! ))) 🙂 (((
A nap ökörségét ebihal szállította, mikor az alábbit leírta:
“Ha jobban tetszik, akkor néhány epizódtól eltekintve, nem volt magyar államiság!”
Szomorú ilyen butaságokat olvasni.
Milyen volt a liberális tv-ben, Gordon? 😉
TV-t kívülről láttam eddig. Bár régi a készülék mégsem férnék bele.
Jaj, már gombóc, most miért nem vállalod be, ott nagy arc voltál, jól előadtad magad. 😉
Ha laposképernyősöd van, akkor abba főleg nem férek bele. Ez van.
Te egy kis észosztó, dagadt szerencsevadász vagy és nem több. Élj így szánalmasan és nyald a seggeket, neked ez jutott. Lehet jól jövedelmez és még tükörbe is tudsz nézni. 🙂
Attól hogy nem tudsz hozzászólni bizonyos témákhoz még nem kell dühösnek lenned. Legfeljebb magadra…
Vissza a főkérdéshez.
Győzhetnek a Magyarok, abban az esetben, ha megverik a FIDESZT-
Más veszélyt most nem látok.
Meglátjuk, hogy mennyire volt sikeres egy gyilkos beruházása, ki tudja melyik FIDESZ érdekeltségbe.
Gordon!
Az, hogy Te hozzászólsz, még nem jelenti, értelmeset írtál. Ne akard Te osztani az észt,
spórolj vele!
Szűklátókörűségre utaló vélemény! (8:01)
T. csapos 11:44 és akik érzékenyek erre a………
Mostanság, ahogyan érik az alma, s közeleg a szüretelése gyakrabban jut eszembe megboldogult szomszédom, amikor imigyen nyilvánult meg: a kedves neje létráról szedve az almát, kérleli az amúgy kacagásra serkentő, jókat bemondó férje urát, Apukám jó lenne, ha felmásznál a fára és ott szednéd le az almát, amit én nem érek el. Mitévő legyen a férje ura, hát felmászott és szedegette az almát. Kis idő múltán haragra gerjedt és így szólt hitveséhez: “Anyukám én befejeztem az almaszedést és lemegyek, mire jött a kérdés, le sem szedted és már lejössz a fáról?! Anyukám minek szedjem, menjél fel és meglátod a pofámba röhögtek a kukacok!” Hallván mint egyik szomszédja, akkor jó nagyot kacagtam eme megnyilvánulásán. Manapság viszont egyre kedvetlenebb vagyok, a híreket hallván, olvasván. Lehet, hogy rosszul asszociálok?!
Ha te mondod!
Nem hiszem hogy osztanám az észt azzal, hogy Magyarország történelmét és államfejlődését nem ismerő embereknek (tisztelet a kivételnek, amiben ebihal, Té-gé és a többi balliberális nyilván nincs benne) történelmi tényeket írok le.
Az ilyen fogalmatlan balliberálisok írnak olyanokat, mint felix :
2012. szeptember 05., szerda – 12:27
“Nehogy már ne legyünk büszkék arra, amiért a szomszédaink utálnak.”
Nem minden egykori vagy mostani szomszédunk “utál” (mily szánalmas leegyszerűsítése ez államok viszonyának). Az egykorak közül a lengyelek és a törökön nem utának. Szerintem az osztrákok, a szlovének, és a gépfegyveres segítség óta a horvátok sem (jobban ki kellett volna állni mellettük anno).
folyt.köv
Az ukrán államnak se a 100 ezernyi kárpátaljai magyar állampolgársága a zavaró. Nem érdekelné őket egy percig se, ha az államuk keleti fele nem lenne oroszok által lakott, mely oroszoknak, Oroszország megadja az állampolgárságot… ők azokat a területeket féltik nagyon (jogosan). Szerintem a fehéroroszokkal sincs bajunk. A németek is barátiak. A bolgárok is normálisak.
Néhány fiatal állam (Szlovákia, Románia) ellenséges velünk szemben. Szerbiában erősek a szélsőségesek, de a ennek ellenére vagy ehhez képest elég korrekt viszonyuk van déli szomszédunkkal. Mondjuk a szerbek nagymúltú nemzetnek tekinthetők. A bosnyákoknak meg érdektelenek vagyunk.
Nem látom azt hogy mint azt a feti tájékozatlan kommentelő írta: “a szomszédaink utálnak”. Akinek több mint 1000 éves állama van, annak biztosan voltak nézeteltérései pro és kontra is. A fiatal államok ezt nem tudják értelmezni, ők legfeljebb a múlt sérelmeiből próbálnak hasznot húzni.
Tehát a fenti felix kijelentés se igaz, mint az összes többi szamárságotok se…
Nem 300 ezernyi?!
Milyen 300 ezernyi? Kárpátalján mióta számolgatták az embereket soha nem él 300 ezer magyar, 2001-ben 150 ezret írtak össze, de 1910-ben is csupán 185 ezret, most kb. 100 ezer magyar van. Ukrajna fél az állam területén élő 17%-nyi orosz elszakadásától (46-48 milliós államról beszélünk, annak a 17%-a már jelentős népesség). Az állam egyes területén az orosz nyelv legalább annyira domináns mint az ukrán.
Bár a XVII. és a XVIII. században voltak az ukránoknak felkeléseik, azok elbuktak, így önálló államként fiatalnak tekinthető (1917-ben ugyan megalakult egy ukrán állam, ami pár év múlva a SZU részévé vált).
Részben öreg államok vesznek körül. Régebben volt hogy felosztották, érthető a frusztráció és a félelem (főleg a nagy “testvértől”).