Folytatódik a csepeli Szabadkikötő fejlesztése

Raktáram.hu

Ha lassan is, de folytatódnak a beruházások a csepeli Szabadkikötőben, amelynek konténerforgalma a válság kitörését követően is emelkedett.

Ezúttal sem fizet osztalékot, hanem az eddigiekhez hasonlóan a pénzt – bankhitelekkel kiegészítve – fejlesztésekre fordítja a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. (BSZL). Ebben az évben 400 millió forintos beruházási keretből többek között irodaházat és új, közel 10 ezer négyzetméteres konténertároló területet hoz létre a társaság, mivel a jelenlegi 80 ezer négyzetméter már kicsinek bizonyul – tájékoztatta a Világgazdaságot Szabó Zsolt, a BSZL vezérigazgatója, hozzáfűzve, hogy ez a munka több mint egy parkoló leaszfaltozása, hiszen a konténerterminál alá félméteres betonalapot kell építeni. Az óriástargonca ugyanis akár 30-40 tonnás konténereket is mozgat, így az előírások szerint a betonnak száztonnás terhelést kell elbírnia. Az összesen 156 hektáros területen tavasszal fejeződött be annak a csepeli szennyvíztisztítóba vezető szennyvízcsatorna-fővezetéknek a fektetése, amelyhez a későbbiekben készülnek el a telephely leágazásai.

A kikötőbe éppen a jövő héten érkeznek az európai uniós ellenőrök, mert az EU-s támogatással megvalósult beruházásokhoz a forgalom emelkedését vállalta a cég. Négy éve két, egyenként 1,5 milliárd forint értékű uniós pályázaton nyert el támogatást az állami tulajdonban lévő Mahart-Szabadkikötő Zrt.

Az egyik pályázat a kamionok hajókra való fel- és lehajtását szolgáló komplett ro-ro kikötő építését támogatta. A kivitelezés során egyebek között több mint százezer köbméter földdel töltötték föl a kettes kikötőmedence befejezetlen végét. A ro-ro kikötőben jobbára az exportra kerülő Suzuki autókat hajózzák be Csepelen, ahova ugyanakkor mezőgazdasági nehézgépek érkeznek vízi úton. A másik pályázat a két kikötőmedence teljes kotrására, lőszermentesítésére, partfalépítésére, valamint a belső vasúti hálózat bővítésére vonatkozott. A 84 éves csepeli szabadkikötőben 15 kilométernyi iparvágány van. A vasúti pályaépítés révén a konténerterminált – amelynek forgalma a válság kitörését követően is emelkedett – jobban ki tudják használni.

Azonban korántsem minden tekintetben rózsás a helyzet Csepelen. Éppen három éve mondtak le egy tervezett 11 ezer négyzetméteres raktár felépítéséről, és időlegesen elhalasztották a 40 ezer négyzetméteres konténertároló kapacitásának megkétszerezését is. Ez utóbbi azonban az elmúlt év végére elkészült.

A Mahart-Szabadkikötő Zrt. tulajdonában van a 156 hektáros földterület, míg az azt üzemeltetető, és az üzemeltetetői jogot 2005-ben 75 évre elnyert Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.-t hat éve privatizálták. A társaságot az új tulajdonosi csoport, a Multicont Terminál Szolgáltató Kft.-Erdért Zrt. konzorciuma 2006 augusztusában vette át.

Az új tulajdonosnak ugyanakkor komoly technológiai beruházásokat kellett végrehajtania több, még a háború előtt épült, így elavult raktár lebontása után, ha versenyben kívánt maradni a nemzetközi logisztikai versenyben. A kikötőt amiatt is hátrány érte a logisztikai versenyben, hogy – sok éves kérelmezés ellenére – csupán 2005 márciusában nyerte el az országos közforgalmi kikötő (okk) besorolást.

Amint Szabó Zsolt a Világgazdaságnak elmondta, a privatizációs szerződésben a BSZL tulajdonosa vállalta, hogy egy évtized alatt 13,5 milliárd forintos fejlesztést hajt végre a kikötőben, aminek kétharmadát már teljesítették is. A BSZL privatizációs szerződésében a kikötő területének, infrastruktúrájának, valamint épületeinek és raktárainak üzemeltetési és haszonélvezeti jogát kapta meg, ugyanakkor a befektetői csoporthoz kerültek a kikötői daruk, az emelőgépek és berendezések s a kikötői leányvállalatok üzletrészei. Ezek közül a regensburgi Preymesser Beteiligungs GmbH tulajdonában volt, és a BSZL-től már 2006-ban megvásárolta a Ferroport Fedett Átrakó és Raktározó Kft.-t, a Mahart Container Center Kft. (MCC) pedig néhány éve a Multicont Terminál Szolgáltató Kft. tulajdonában van. Így a BSZL kezében csak a Gabonatárház Kft. maradt, amely az uszályok ki- és berakodását, valamint az ömlesztett áruk kezelését végzi.

Veszteség csak papíron

Az euró- és svájcifrank-alapú hitelek árfolyamváltozása az év végi átváltáskor ugyan negatív eredményt okozott tavalyelőtt, ám ennek a vállalat működésére nem volt hatása, hiszen az üzemi eredmény az elmúlt három évben jóval 800 millió forint fölött volt – hangsúlyozta Szabó Zsolt, a BSZL vezérigazgatója.

Forrás: Raktáram.hu

4 hozzászólás “Folytatódik a csepeli Szabadkikötő fejlesztése” bejegyzésre

  1. én szerint:

    jövőre kitalálják, hogy szükség lenne még 1 öbölre, és kiássák amit betemetnek éppen.

  2. robi szerint:

    “A vasúti pályaépítés révén a konténerterminált – amelynek forgalma a válság kitörését követően is emelkedett – jobban ki tudják használni.”

    A Corvin úti csomóponton keresztül?

  3. Té-Gé szerint:

    “A ro-ro kikötőben jobbára az exportra kerülő Suzuki autókat hajózzák be Csepelen”
    Épeszű magyar logika. 🙂 Esztergomba ugyaninnen elviszik az alkatrészt, mivel egyes fődarabokat – szerencsére – nem mi gyártunk, majd a kész autót ugyanide visszahozzák, tréleren a jó kisforgalmú 10-es főúton. 🙂

  4. Té-Gé szerint:

    Kedves Robi! Én továbbra is kíváncsian várom, hogy arra az útszakaszra ki ad engedélyt? 🙂

Itt lehet hozzászólni !