Csepel.info

Ingatlanmagazin.com

 Ez épp a Duna City terve

Sokak szerint a Csepel-sziget északi csücskében épülhetett volna fel a magyar Manhattan, vagy párizsi mintára a magyar La Defance. De a felhőkarcolókra még várnunk kell, mert Budapest egyik legszebb fekvésű területe már foglalt, ott ugyanis fekáliát fognak tisztítani uniós pénzből.

A város szívében tisztítanak

Az említett területen az úgynevezett Élő Duna projekt keretében a központi szennyvíztisztító épül meg, ami a Budapesten egy nap alatt keletkezett 600 ezer köbméter szennyvízből napi 350 ezer köbméternyit fog kezelni. Így 2010-től a főváros szennyvizének 95 százaléka már biológiai tisztítással folyik majd a Dunába. Ehhez kapcsolódik 3 szivattyútelep, ún. átemelőtelep kapacitásnövelése, a budai Duna-parti főgyűjtő csatorna elkészítése a budai rakpart mentén a Petőfi híd és a Zsigmond tér között, valamint egyéb infrastrukturális beruházások. Vagyis a szennyvizet csövekben fogják keresztül-kasul vezetni a városon, míg a Duna-ágak alatt megérkezik Csepelre, aztán a megtisztított vízből kiváló iszapot szállítják Dél-Pesten keresztül a Cséry-telepi komposztálóüzembe.

Csakhogy a helyszín, ha a térképre pillantunk, különleges atmoszférával és adottságokkal bír. A Csepel-sziget északi csücskéből kilátás nyílik a világörökség részét képező Duna-panorámára, a budai hegyekre, a Gellérthegyre, a Citadellára, a Várra, a pesti folyóparton található kiemelkedő építészeti értékekre. Vagyis kitűnő helyszínéül szolgálhatna egy jelentős, akár világszínvonalú, új modern városnegyednek teli lakóépületekkel, kereskedelmi és irodakapacitásokkal, szóval nyüzsgő nagyvárosi élettel. És bár nem vagyunk technokraták és a futurisztikus építészet szószólói, de talán a csepeli Manhattanben még az a bizonyos világvárosi életérzés is ránk köszöntene, hogy ne csak szavakban érezzük magunkat egy metropoliszban, és ne csak utópisztikus óriásplakátokon köszönjön vissza a modern Budapest. De még csak Manhattan-mániákusak sem vagyunk, felhőkarcolók nélkül is lehetett volna oda építeni valami nagy dolgot, valami hungarikumot, valami trade markot, ahogy a nagyok mondják.

Bár Schneller István volt budapesti főépítész hosszú regnálása idején 55 méter volt a magassághatár, ez alatt pedig csupán magasházakat lehet építeni, tehát felhőkarcolóról nem is beszélhettünk. De egy korábbi, nekünk adott interjújában elmondta, hogy bár nyugati tapasztalatai alapján nem különösebben felhőkarcoló-párti, el tudná képzelni bizonyos feltételekkel, hogy Csepelen épüljön fel egy felhőkarcoló-negyed. Ehhez az alapvető infrastruktúra az 5-ös metró megépítése. Mióta leköszönt, egyre jobban erősödik a felhőkarcoló-pártiak szava, bár ez ügyben erős a befektetői nyomás is.

Most akkor milyen technológia kéne?

Felmerül a kérdés, hogy miért a város szívében épül a központi szennyvíztisztító, miért nem a város peremén. A kivitelező cég szerint a projekt több évtizedes tervezése, előkészítése során több alternatívát is megvizsgáltak és a lehetőségek közül – ide értve a kerületi szabályozási tervek adta kereteket is – a Főváros döntése alapján és a szakemberek szerint ez a helyszín a legalkalmasabb. A világban számos helyen épül(t) telep a város peremén és a belterületén is, például Nizzában. Ez mindig helyi körülményektől függ. Mondjuk, Nizza és Budapest nagyságrendileg különbözik egymástól, hát még a városszerkezetet tekintve.

A kivitelező még hozzáteszi, hogy a beruházást az EU is támogatja, így ez is garancia arra, hogy egy XXI. századi, az európai normáknak megfelelő, környezetbarát szennyvíztisztító épüljön a Csepel-szigeten. Schneller szerint magyar cég labdába sem rúghatott a pályázaton, hiszen az uniós pénz miatt a kiírt tenderben referenciát kellett felmutatni, és mivel Magyarországon ekkora volumenű építmény még nem született, csakis külföldi nyerhetett.

EMA (Amichay) ismert városgazdász szerint a szennyvíztisztító helyén megépülhetett volna a XXI. századi Budapest. Bár ő a szükséges közlekedési infrastruktúrát nem az 5-ös metróra alapozná. Véleménye szerint a terület topográfiai adottságaiból következően nem a tömegközlekedést kellene a föld alá nyomni, vagyis nem kéne 5-ös metró, hanem a felszíni tömegközlekedést, ez esetben a HÉV-et kellene korszerűsíteni. Az autók pedig az M0-ásról egy föld alatti (a jelenlegi talajszinten) autóútrendszeren juthatnának a felhőkarcolók mélyparkolóiba.

EMA nem ért egyet a központi szennyvíztisztító kialakításával, amit egy francia cég épít, mert szerinte korszerűbb magyar technológia is adott, ami ráadásul olcsóbb is: a biogépes technológia. Ezzel a technológiával már számos szennyvíztisztítót építettek hazánkban és más országokban is (erről majd a cikk 2. részében lesz szó). Így nem kellett volna elfoglalni a városfejlesztés szempontjából létfontosságú észak-csepeli területet. A városgazdásznő blogjában írottak azt sugallják számunkra, hogy ez ügyben is megnyilvánul a komplex városgazdász-szemlélet hiánya, vagyis sokszor ad hoc módon, elszigetelten, koncepció nélkül történnek a fejlesztések. Ha meg állami beruházásról van szó, akkor az uniós pénz az úr: „vigyázzállás-terpeszállás”. A budapesti városkoncepció helyetti új építésű „várostoldozgatásra” meg – értsd: itt egy üvegkalicka, ott egy amorf monstrum – az lehetne az ideillő mondás: „Utánunk a vízözön!”

Habár fölül a gálya, azért a pénz az úr!

Igaz a magyar technológia segítségével valószínűleg több kisebb műtárgyat kellett volna építeni, mint egy nagy központi szennyvíztisztítót. Sokan azt mondják, hogy így drágább lett volna. Erre válaszul halljuk a városgazdász gyöngyszemét: „nincs ellentmondás a minőségi és a gazdaságos építés között, hiszen a dolgokat nem egyetlen expozíciós időpillanatban, hanem folyamatában kell vizsgálni. A minőség pedig árcsökkentő tényező, ha hosszú távra gondolkodunk.” A hangsúly itt a hosszú távon van, de mifelénk csak dollár meg euró lebeg a városi urak szemében.

Az ingatlanmagazin.com kérdésére, hogy miért ilyen gigantikus építményben gondolkodnak, ahelyett hogy több, kisebb tisztítóműt építenének, pl. Budán, így nem kéne vezetgetni a Duna alatt a szennyvizet, az építő cég azt mondja: „sok kisebb telep építése és üzemeltetése sokkal több hátránnyal jár – pl. nem gazdaságos –, mint egy nagy telep létrehozása. Ez a megoldás a leggazdaságosabb, és így tudja majd a leghatékonyabban kiszolgálni a budapestieket és az agglomerációs településeket.”

Némely szakértő azt is mondja, hogy a most építendő technológiát már Nyugat-Európában sem alkalmazzák. A kivitelező cég képviselője erre a felvetésünkre azt válaszolta, hogy a technológia nem elavult, hanem jó referenciákkal rendelkező és gazdaságosan üzemeltethető tisztítási technológia. Ezen kívül számos olyan újítással rendelkezik, melyeknek köszönhetően versenyképes a legújabb technológiákkal.

Manhattan?

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep 29 hektáros területénél azonban nagyságrendekkel nagyobb a Csepel-sziget, ezért van még hely bőven, hogy új lakónegyedek születhessenek. Ráadásul a Duna City projekt is itt, a Duna túloldalán, a Millenáris Városközpont mellett épül, ehhez csatlakozhat hasonló volumenű ingatlanfejlesztés Weiss Manfréd szigetén is. Kérdés, hogy ki akar egy szennyvíztisztító mellé költözni.

Az is az igazsághoz tartozik, hogy a tisztítóüzem zöldmezős beruházás, vagyis az alkalmazott technológia lehetővé teszi, hogy a telep teljes környezete zöldövezet maradhasson, és az épületkomplexum a lehető legkisebb területet foglalja el a rendelkezésre álló területből. Az üzem zárt rendszerű lesz, berendezései megfelelnek az előírt szigorú zaj- és szagemissziós normák előírásainak. Az építő vállalat szerint a szaghatás elkerülésére a műtárgyak biofilteres légszűrő rendszert és zöld, növényekkel beültetett lefedést kapnak. A telep területén belül védő-erdősávot alakítanak ki, így a kerítés mellett már nem jelentkezik szaghatás.

Kérdésünkre a kivitelező azt is elmondta, hogy a szennyvíztisztító területe mellett a fentiek miatt is épülhetnek ingatlanok. A beépíthetőségről a kerületi szabályozási terv rendelkezik. A telep védőtávolsága 0 méter, vagyis a kerítésnél már nem megengedett a környezeti kibocsátás, pl. szaghatás. Ebből a szempontból a telep nem akadálya semmilyen beruházásnak.

Forrás: Ingatlanmagazin.com

This entry was posted on 2008. július 22. kedd at 22:03 and is filed under Gazdaság, Környezetvédelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.