Csepel.hu
Kipróbálta-e már a drogot az ismert toxikológus, aki naponta gyógyítja a kábítószer-túladagolásban szenvedő betegeket? A kérdést dr. Zacher Gábornak, az országos hírű toxikológus főorvosnak tették fel a Királyerdei Művelődési Házban, ahol a szakember a tudatmódosító szerekkel kapcsolatos tudnivalókról tartott előadást az érdeklődőknek május 4-én.
A főorvos válaszát rögtön közöljük, de előtte néhány helyszíni élményt is megosztunk az olvasókkal. Az érdeklődésre jellemző, hogy a nagyteremnek csaknem a fele megtelt, és a több mint két órás előadás után még jó néhány kérdéssel is megostromolták a doktor urat. A közönség túlnyomó része felnőttekből, többnyire pedagógusokból állt, de voltak közöttük fiatalabbak is. Az előadás címe ez volt: „Ami a tankönyvekből kimaradt, de a gyerekek jobban tudják”. A tudnivalók elsősorban a szülőknek, pedagógusoknak szóltak, de okulhatnak belőle a tinédzserek is.
Tehát drogozott-e már dr. Zacher Gábor? A válasz egyértelműen tagadó volt, s a főorvos rögtön indoklást fűzött a kijelentéséhez. Ahhoz, hogy egy orvos jól ismerje a betegségeket, nem szükséges az adott betegségben szenvednie. Példaként említette az onkológus esetét, akinek nem kell daganatos betegnek lennie, hogy jól diagnosztizálja a kórt és megtalálja a megfelelő terápiát. Egyetlen károsnak mondható szenvedélye a pipázás, amiről kellő motiváltság hányában nem tud lemondani.
A főorvos előadásában nem a tippeket sorolta, milyen tudatmódosító szerekhez lehet hozzájutni, noha jelezte, hogy erre nincs is szükség, mert a fiatalok elég jól ismerik a drogok különféle fajtáit. Magáért beszél az adat, hogy a 18 évesek mintegy 45 százaléka már kipróbálta vagy kipróbálná a kábítószert. Tavaly a kábítószer használata miatt 600-an kerültek kórházba, a halálos áldozatok száma hét. A rendőrség 4500 esetben indított eljárást. A kábítószert jellemző módon nem egyedül, hanem csoportban próbálják ki a fiatalok első alkalommal. Ez hasonló ahhoz, ahogyan az első cigarettát is elszívják az emberek zsenge korukban.
A kábítószerek hatásáról, következményeiről érdemes őszintén beszélni, mert a közvélemény hallgatása nem jár együtt azzal, hogy maga a probléma is megszűnik. A drogok legjobb ismerői maguk a gyerekek, mert ők a legnagyobb felhasználók. Nem véletlen, hogy a különféle szereknek számos szlenges neve jelent meg a magyar nyelvben. Íme, csak néhány a több tucatból: ágyú, csoki, fecske, fehér motor, kompót, merci, ringlispíl. Az angol nyelvben csak a heroinra legalább 200 szleng szót ismernek.
Dr. Zacher Gábor utalt rá, hogy az irodalmi művekben olykor szintén szóba kerülnek a drogok. A mesékben a különféle varázsszerek, más művekben a tudatmódosítás egyéb eszközei jelennek meg. A történelem néhány jeles figurája élvezeti cikként szokott rá a drogra, míg mások fájdalomcsillapítóként nyúltak hozzá. A különféle tudatmódosító és serkentő szerek fajtái idővel változtak, bővültek. Úgy 30 évvel ezelőtt a fiatalok még jobbára a technokol rapid nevű ragasztó illatát szívták be magukba bőszen, ma már szélesebb a választék. Az elmúlt két évben 140 szert regisztráltak.
Az előadáson szó esett egy-két közismertebb kábítószerről. Az úgynevezett dizájner drogokról megtudtuk, hogy az utóbbi időben eléggé divatossá váltak, de a nemrég bevezetett tiltások után észrevehetően csökkent a használatuk, ennek eredményeképpen a betegek száma is visszaesett.
Nem számít drognak, de nem árt szót ejteni az energiaitalokról. Az előadó közölte, hogy 14 éven aluliaknak nem ajánlják a fogyasztását, mert a fejlődő szervezetre bizonyíthatóan káros hatással van. A felnőtteknek is az tanácsolható, hogy kellő önmérséklettel igyák az energiaitalt. A reklámok felettébb félreevezetők és elhallgatják a kedvezőtlen következményeket.
Dr. Zacher Gábor elmondta, hogy csak azokon a drogfüggőkön lehet segíteni, akik maguk is akarják azt. Nem elég tehát a szülők kívánsága, az érintett beleegyezése és cselekvő együttműködése is szükséges. A kórházba kerülőket nem kötelezik drogambulanciára, de felajánlják a segítséget.
csepel.hu– Csarnai Attila
