Csepel.hu
Országszerte számos színes program várta az érdeklődőket március 22-én, a víz világnapján. A rendezvényekből természetesen a főváros sem maradhatott ki, ahol nyílt napon látogathatták meg az érdeklődők a 2010 óta Csepelen működő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet (BKSZT).
Már az előzetes bejelentkezéskor kiderült, hogy rengetegen kíváncsiak a Nagy-Duna sor 2. szám alatt működő létesítményre, hiszen csak a harmadik látogatói csoportba sikerült bekerülnünk a reggel 9 és 15 óra között zajló nyílt napon.
A program egy rövid előadással kezdődött, ahol ismertették a telep működését, az ott zajló munka fázisait, és szót ejtettek a beruházás már megvalósult eredményeiről, és a még megvalósítandó tervekről is. Kiderült, hogy míg régebben a Dunába visszajuttatott, biológiailag tisztított víz aránya csupán 51 százalékos volt, a szennyvíztisztítónak köszönhetően ez mára 95 százalékra emelkedett, megszüntetve a folyó sok évtizede tartó, túlzott környezetterhelését. Budapesten jelenleg 3 szennyvíztisztító működik, de mind közül a BKSZT a legnagyobb, ahol naponta 6-8 darab 25 tonnás kamionnal szállítják el a víztelenített iszapot. Amíg ebbe a fázisba jut a szennyvíztisztítás, addig persze rengeteg víz lefolyik a Dunán.
Víztisztító baktériumok
A szennyezett víz – bejutva a telepre –, először különböző szűrési és ülepítési folyamatokon megy keresztül, ahol hatalmas területű egységekben választják le a zsírt, a homokot: az így keletkezett iszapot pedig biológiai kezelésnek vetik alá. A víz, többek között egy „eleveniszapos” tisztítási eljárásnak köszönhetően nyeri vissza eredeti minőségét. Az eljárás lényege, hogy a biológiailag bontható anyagokat tartalmazó szennyvizet kevert baktérium-kultúrával hozzák kapcsolatba, amely – oxigén jelenlétében – a szerves anyagok jelentős részét biokémiai folyamat révén lebontja. Megtudtuk azt is, hogy a telep tervezésénél elsődleges cél volt a magas tisztítási hatásfok és az alacsony üzemeltetési költség összehangolása, az energiatakarékosság érdekében alacsony hidraulikus veszteséget eredményező, kompakt kialakítású berendezéseket terveztek, amelyek lehetővé teszik, hogy a víz gravitációs úton haladjon végig a BKSZT területén.
Hasznos iszap
A víz, miután megtisztult, visszakerül a Dunába, ám az iszapra számos egyéb műveletet vár még. Az erjedő iszap például természetesen gázokat is termel, amit nem hagynak kárba veszni. A messziről csak hatalmas luftballonokhoz hasonlító, két biogáztárolóba áramló gázból energiát nyernek, ami egy motort meghajtva generátorok segítségével hő- és elektromos áramot generál.
A folyamatok megismerése után a telep bejárása következett, amit védőfelszerelésben (láthatósági mellény, munkavédelmi sapka) tehetett meg mindenki, aki kíváncsi volt a naponta 900 000 köbméter víz megtisztítására is képes üzem bizonyos részeire. A „tárlatvezetés” közben a gyakorlatban is láthattuk a Duna vizének tisztulási folyamatait, amint a hatalmas méretű „tárgyakban”, komoly gépészeti berendezések segítségével válik ismét tisztává. A szakemberek elmondták, hogy a korszerű technológiának köszönhetően a különböző folyamatok során keletkező, jól érezhető kellemetlen szag nem kerül a levegőbe, azok biológiai és kémiai szagtalanítás következtében semlegesítődnek.
A telepen mintegy százan dolgoznak különböző munkaterületeken: vannak, akik a központi vezérlőben monitorokon követik nyomon a műveleteket, és természetesen a műszaki biztonságnak, a technológiai folyamatoknak, és a laborokban analizált vízmintáknak is megvan a maga felelőse.
A mintegy másfél órás, tartalmas program végén a látogatók egyetértettek abban, hogy érdemes volt megnézni azt, hogyan lesz ismét tisztább, kékebb a Duna vize.
Légrádi Gábor- csepel.hu
