A Nemzeti dal “modern felfogásban”, egy kis csepeli kötődéssel – a Zorallal. Reméljük mindenki érti a tréfát 😉
This entry was posted on 2012. március 15. csütörtök at 07:58 and is filed under Ünnepek, Csepel. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül.
Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.
A 48/49-es szabadságharcban rengeteg más nemzetiségű harcolt a magyarok oldalán (lengyel-, olasz- és német légiósok).
Néhány katonatiszt neve Bem apó mellett, akik a magyar ügy mellé álltak:
– Henryk Dembiński altábornagy
– Józef Wysocki tábornok
– Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville százados (1849. október 20-án kivégezték)
– Miczyslaw Woronieczki ezredes (1849. október 20-án kivégezték)
– Peter Giron ezredes (A magyarországi német légió parancsnoka, akit szintén 1849. október 20-án végeztek ki)
Az aradi vértanúk között pedig akadt szerb, horvát, német, de még örmény származású is, akik magyarként haltak hősi halált.
Őket szintén nagy magyarjaink között tartjuk számon és ahogy szigetország is írta, jogosan.
Nekem tetszik.
Jópofa!
Ahhoz képest, hogy Bem apó nem tudott magyarul, nagy magyarjaink között tartjuk számon, de jogosan.
A 48/49-es szabadságharcban rengeteg más nemzetiségű harcolt a magyarok oldalán (lengyel-, olasz- és német légiósok).
Néhány katonatiszt neve Bem apó mellett, akik a magyar ügy mellé álltak:
– Henryk Dembiński altábornagy
– Józef Wysocki tábornok
– Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville százados (1849. október 20-án kivégezték)
– Miczyslaw Woronieczki ezredes (1849. október 20-án kivégezték)
– Peter Giron ezredes (A magyarországi német légió parancsnoka, akit szintén 1849. október 20-án végeztek ki)
Az aradi vértanúk között pedig akadt szerb, horvát, német, de még örmény származású is, akik magyarként haltak hősi halált.
Őket szintén nagy magyarjaink között tartjuk számon és ahogy szigetország is írta, jogosan.
Sőt, Csepel 1848-ban egy szinte 100%-ig német lakta falu volt, mégis 62 nemzetőrrel támogatták a magyar szabadságharcot.