Csepel.info

A természetbe kiözönlő emberek némelyike hajlamos megfeledkezni a kirándulás szabályairól, különösen sok problémát okoznak a városból kiszabaduló kutyások és a tilosban lovaglók. Mit szabad és mit nem egy erdőben?

Már nemcsak a boltokban kapható jácint idézi a tavaszt, hanem a feketerigó éneke és a hóvirág megjelenése is. A tél után ébredező természet sokakat csábít a szabadba: van, aki gyalogosan, esetleg kutyástul, mások kerékpárral vagy lóháton vágnak neki az erdőnek. A séta a friss levegőn szellemileg nagyon pihentető tud lenni, de fontos, hogy ilyenkor se feledkezzünk meg arról, hogy az erdő számos élőlény otthona. Védelmük érdekében pedig lényeges, hogy a kirándulás alapvető szabályait maradéktalanul betartsák a túrázók.

Kijelölt úton, szemetelés nélkül, lehetőleg gyalogosan

Halász Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Budai-Gödöllői Természetvédelmi Tájegységének vezetője az [origo]-nak elmondta, a kulturált kirándulás egyik alapvető szabálya, hogy csak a jelzett útvonalakat és a kiépített tűzrakó helyeket szabad használni. (Tűzrakás előtt célszerű tájékozódni, nincs-e érvényben tűzgyújtási tilalom. Ha igen, akkor a kijelölt helyen sem szabad tüzet gyújtani.) Szemetelni, ahogy az utcán, úgy az erdőben sem lehet – itt senki nem takarítja el az elszórt hulladékot az ember után, ha pedig valakit rajtakapnak, akkor természetvédelmi bírságot szabnak ki.

Halász elmondta, örülnek annak, ha az emberek kirándulnak, ezért ha valakit szabálysértésen érnek, általában súlyoznak, és csak a természetet legjobban károsító esetekben bírságolnak vagy kezdeményeznek eljárást. Abban az esetben például, ha valaki autóval az erdőben parkol, minden esetben szabnak ki büntetést. Az erdőkben ugyanis a járművek csak a kijelölt útvonalakon közlekedhetnek, ez vonatkozik a kerékpározásra, sőt a lovaglásra is. A szabályt azonban nagyon kevesen tartják be, Budapest környékén főleg a Normafánál és a Hármashatár-hegyen vannak ebből fakadóan problémák. A hegyi kerékpárosok például általában az utakra merőlegesen közlekednek, ami ön- és közveszélyes cselekmény, amellett jelentősen erodálja, ezáltal károsítja a természeti környezetet.

Budapest térségében a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak mindössze 6 természetvédelmi őre van, és nem jobb a helyzet az ország többi részén sem. Ezért különösen nehéz a szabálytalankodók, például illegális szemétlerakók lefülelése, akikkel szemben csak tettenérés esetén lehet megindítani az eljárást. Halász Antal elmondta, az elkövetőkkel szemben akkor lehet még esélyük, ha valaki rendszámostul lefényképezi a hulladékot lepakoló járművet. “Az elmúlt két évben valaki új sportot talált ki, elkezdte lefaragni a turistajelzéseket a fákról. Gyakran a fél fát kivágja” – mondta Halász. A tettest már a turisták is keresik, de még senkinek sem sikerült tetten érnie, ezért tehetetlenek, és rendőrségi összefogásban reménykednek.

A veszettség is visszatérhet a sok kutyás miatt

A Budapest környéki kirándulóhelyeken különösen sok problémát jelentenek a kutyasétáltatók, akik a városból kiszabadulva póráz nélkül kirándulnak a kutyájukkal. Halász elmondta, bár ritkán fordul elő, de életveszélyes lehet, ha a találkozó kutyák kisgyerekek közelében összemarakodnak. Ennél gyakoribb, hogy az ebek kerékpárosokat kergetnek meg, vagy megriasztják az éppen szintén tilosban járó lovasokat.

A neveletlen ebek sok bosszúságot okoznak a kirándulni vágyóknak

A rengeteg kutya miatt az utóbbi években a fővároshoz közeli erdőkben megkérdőjeleződött a rókák kihelyezett csalikkal történő veszettség elleni immunizálásának létjogosultsága is – a csalétkek zömét ugyanis kutyák fogyasztják el. Emiatt Halász azt sem tartja kizártnak, hogy a rókák körében előbb-utóbb ismét megjelenik a veszettség. A kutyák és a vadak találkozása további problémákat vet fel: ha a kószáló kutya megzavarja a vaddisznókat, akkor a malacait védő koca könnyen a kutyának és gazdájának támadhat.

Hóvirág és téltemető: a tavasz hírnökei

Kora tavasszal az erdőkben elsősorban az úgynevezett geofiton növények jelennek meg, amelyek talajbeli módosult hajtással, például hagymával vagy gumóval vészelik át a telet. Ilyen a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) vagy a téltemető (Eranthis hyemalis), de szintén korán megjelenik az odvas keltike (Corydalis cava), a bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) és a medvehagyma (Allium ursinum) is. (Utóbbi fokhagymaillatú levelét nagyon sokan gyűjtik és fogyasztják, de könnyen összekeverhető a májusi gyöngyvirágéval, ami súlyosan mérgező. Ezért csak fokozott óvatossággal szabad medvehagymát gyűjteni!)

Kikeleti hóvirág és pompás hóvirág. A képen jól látható a két faj közötti különbség: a külföldi fajnál nemcsak a belső lepellevelek csúcsa, de a töve is zöld színű

Halász elmondta, ma már nem jellemző a 2005 óta védett kikeleti hóvirág gyűjtése, az emberek többsége tudja, hogy tilos szedni. Amikor új volt a szabályozás, rendszeresen ellenőrizték a hóvirágárusokat, de ma már erre egyre kevésbé van szükség. Helyette a Balkánon és Törökországban őshonos, nem védett pompás hóvirágot (Galanthus elwesii) árulják, amely kertészetekben is szabadon hozzáférhető és ültethető. A két faj egyszerűen megkülönböztethető, a pompás hóvirágnál ugyanis nemcsak a belső lepellevelek csúcsa, a töve is zöld.

Forrás: Origo

Már a kullancsok is felébredtek

A természet ébredésével aktivizálódtak a kullancsok is. A Lyme-kórt okozó baktériummal a vérszívók 10-30 százaléka, a vírusos agyhártyagyulladás kórokozójával 0,05 százalékuk fertőzött. Ha a természetben túrázunk, az esti kullancsellenőrzés elengedhetetlen.

Amikor az átlaghőmérséklet eléri a 4-5 Celsius-fokot, a kullancsok is aktivizálódni kezdenek, tömeges megjelenésük azonban csak március végétől, április első felétől várható. Mivel a közönséges kullancs kifejezetten mérsékelt övi állat, azaz alkalmazkodott a Kárpát-medence időjárásához, az állományt a téli kemény fagyok várhatóan nem tizedelték meg.

A célzott vizsgálatok azonban továbbra is hiányoznak: nem tudni, hogy mekkora az állomány, az ország mely erdeiben él a legtöbb kullancs, és fertőzöttségükről is csak irodalmi adatok állnak rendelkezésre. “Amit tudunk, hogy az ország lombhullató erdőiben mindenképpen számítani kell rájuk, és ott nagyobb sűrűségben fordulnak elő, mint az Alföldön” – mondta el az [origo] – nak Zöldi Viktor, az Országos Epidemiológiai Központ biológusa.

Nem árt azonban az elővigyázatosság a városi parkokban, kutyasétáltató helyeken, és akár a saját kertben sem. Szinte minden városban van olyan park, liget, ahol előfordulhatnak kullancsok.

“Ugyancsak nem történt itthon még célzott vizsgálat a kullancsok fertőzöttségére nézve sem, csak irodalmi adatok állnak rendelkezésünkre. Ezek szerint az agyhártya- agyvelőgyulladás kórokozójával, a kullancsencephalitis vírussal a kullancsállomány 0,05 százaléka fertőzött. A Lyme-kórt okozó baktérium elterjedtsége viszont sokkal gyakoribb: tájegységtől, kullancsfajtól, kullancsstádiumtól függően a kullancsok 10-30 százalék fertőzött a baktériummal.

Az Országos Epidemiológiai Központ előzetes adatai szerint 2011-ben 38 kullancs okozta agyhártyagyulladásos esetet jelentettek (2009-ben ez a szám 70, 2010-ben 50 volt). Ugyancsak előzetes adatok alapján tavaly 1682 volt a bejelentett Lyme-kóros megbetegedések száma (2009-ben 1738, 2010-ben 2355 volt az esetszám).

Lehet gyorsított eljárásban is oltást kérni

Fontos tudni, hogy a kullancs elleni oltás csak az agyhártyagyulladástól véd, a Lyme-kórtól nem. Itthon kétféle oltás létezik, az egyik 3, a másik 4 vakcinából álló sorozat. Az első esetben a védettség a második oltást követően két héttel alakul ki, a másodiknál viszont csak a harmadik oltás után. Az első oltás optimális időpontja a tél vége, amikor még nem fenyeget fertőzés-veszély. Ha valaki ezt elmulasztotta, és várhatóan már mostantól sokat tartózkodik kullancsfertőzött területen, érdemes háziorvosával konzultálva gyorsított eljárásban kérni az oltás beadását. Az oltás egyéves kor felett ajánlott.

“Lyme-kór ellen viszont oltásos, gyógyszeres megelőzési lehetőség nincs. Nem is hiszem, hogy a közeljövőben lenne, mert a Lyme-kórt előidéző kórokozó nagyon változékony, többféle genotípusa is létezik, és területenként is változhat az uralkodó genotípus – ami jelentősen megnehezíti az oltásgyártók dolgát” – mondja Zöldi Viktor.

Így a Lyme-kór megelőzésére maradnak a bőrre kenhető kullancsriasztó szerek. “Hallani ultrahangos kullancsriasztókról is, én azonban olyan tudományos vizsgálatot nem ismerek, amely ezek hatásosságát bizonyította volna” – mondja a szakértő.

A vérszívó ellen érdemes olyan trükköket is bevetni, mint például a világos túraöltözet. “A kullancs ugyanis viszonylag hosszasan keresgéli a számára megfelelő helyet a testen, így a világos ruházaton van rá esély, hogy még idő előtt észrevesszük a sötét színű parazitát” – tanácsolja a biológus.

Ugyancsak fontos az esti kullancsellenőrzés. A kullancscsípések esetében ugyanis létezik egy kritikus időablak: a vérszívó a csípést követő órákban ritkán kezd el táplálkozni, ezért törekedni kell rá, hogy még ebben az időszakban eltávolítsuk.

Forrás: Origo