Csepel.hu
Mindenki ott volt – még a hajléktalanok közül is többen eljöttek
Hiába sújtotta évtizedek óta nem látott, embert próbáló hideg a fővárost, Csepelen nem volt áldozata a különösen zord télnek. Köszönhető ez a Csepelen működő, hajléktalanokat segítő szervezeteknek és szállóknak, valamint annak a krízismelegedőnek, amely a szibériai hideg miatt összehívott Csepeli Védelmi Bizottság döntése után mindössze 12 óra alatt jött létre.
A tél és vele a hajléktalanokat leginkább sújtó krízishelyzet elmúltával ezért a köszönetnyilvánítás örömteli pillanataié lett a főszerep március 2-án, a Csepeli Önkormányzat Nagytanácstermében. Különleges esemény volt, hiszen az érintett hajléktalanok közül is többen megjelentek, hogy személyesen köszönjék meg a segítséget.
A Csepeli Önkormányzat a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel közösen nyitott krízisközpontot a kemény téli időszak beálltával a kerületben, ahol éjjel-nappal várták a rászorulókat. A hidegnek leginkább kiszolgáltatott emberek itt meleg ételt és forró teát kaptak, emellett tisztálkodási lehetőséghez is jutottak. Éjszakára sem kellett kimenniük a farkasordító hidegbe, hiszen aludni is lehetett a helyszínen. Ezen kívül a Csepeli temető háta mögötti szabad területen osztottak ételt a segélyszervezet szociális szakemberei és önkéntesei, akik minden segítséget megadtak a felmerülő problémák megoldásához.
Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet képviseletében köszönte meg az együttműködést minden szervezetnek, a nagy számban jelentkező csepeli önkénteseknek, étel és ruha adományozónak, és az összefogás mintapéldájaként említette az önkormányzat és a segélyszervezet együttműködését. Németh Szilárd polgármester kiemelte, hogy mindössze 12 órának kellett eltelnie ahhoz, hogy az Ady Endre utcai krízisközpont terve megvalósuljon. A kerületnek akkor azonnal cselekednie kellett, amit a Segélyszervezetnek és az önkénteseknek köszönhetően kitűnően oldottak meg.
Krízisközpont és segítségnyújtás számokban
Németh Szilárd polgármester elmondta, hogy a krízisközpont és az azzal járó feladatok ellátása keretében az Ady Endre utcai épületet 2 millió 220 ezer forintért alakították át villámsebességgel nappali melegedővé a CSEVAK munkatársai. Az étkezés biztosítására – ami 2 helyszínen történt – 1 millió 15 ezer forintot költöttek. A fekhelyül szolgáló polifóm matracok 60 ezer forintba, a becsült rezsiköltség pedig mintegy 240 ezer forintba került összesen. A krízisellátás biztosítása, a nappali melegedő, illetve éjszakai szállás működtetése összesen mintegy 5 millió 30 ezer forintba került. A február 1-je és 29-e között folyamatosan nyitva tartó menhelyen naponta mintegy 170-180 főt szolgáltak ki a szervezet munkatársai és az önkéntesek. Az esti műszakban 70-80 fő volt a krízisszállón, akikből 45-55 ember bent is töltötte az éjszakát.
Természetbeni adományokkal is segítettek a rászorulókon: első alkalommal történt Csepelen tűzifaosztás, ami az önkormányzat Szociális Szolgálatának „krízissegélye” volt. Így 110 rászoruló család kapott mintegy 330 köbméter fát, amit Bóna István vállalkozó – a kisgyermekes családok részére – megtoldott még 2 köbméter szénnel.
Életeket mentettek
A tájékoztatóval egybekötött köszönetnyilvánításon elhangzott az is, hogy a rendőrség 11 alkalommal segítette felvilágosítással, útbaigazítással a rászorultakat, míg 14 alkalommal kellett gépjárművel hajléktalanokat a krízisközpontba szállítani. Négy alkalommal kellett már mentőt hívniuk a rendőrség munkatársainak a bajba jutott fedél nélküliekhez. A Sághi Jenő vezette közterület-felügyeleti csoport munkatársai is kivették a részüket a munkából, ők naponta 2-3 embert irányítottak a menhelyre, – ami havi átlagban mintegy 70 főt jelent – és két hajléktalan embert mentettek meg a biztos haláltól.
A polgármester reményét fejezte ki, hogy a mostani összefogás jó kezdete lehet egy hosszú távú együttműködéshez az Ökomenikus Segélyszervezettel, és minden, a krízis- akcióban résztvevő szervezetekkel, személyekkel, önkéntesekkel. A tájékoztató végén Németh Szilárd oklevéllel és csekély ajándékkal köszönte meg a résztvevők munkáját. Elismerésben részesült Dombainé Arany Veronika, a Csepeli Szociális Szolgálat intézményvezetője, Fatérné Rothbart Mária, családtámogatási irodavezető, Kanyik Csaba, Szociális és Egészségügyi Ágazatvezető, Loós Zoltán, polgárvédelmi alezredes, kirendeltség-vezető, Sághi Jenő alezredes, a Közterület-felügyeleti csoport vezetője, Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnöke, Révfalvi Dorottya, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szociális igazgatója, Nikoletti Gyula, a Csepeli Mentőállomás műszaki vezetője, Dr. Juhász György, a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat főigazgatója, Nagy András alezredes, a Csepeli Rendőrkapitányság egykori vezetője, valamint a tüzelőt biztosító Bóna István vállalkozó.
Forrás: Csepel.hu
Nem csak a téli hónapokban kellene összefognunk, hanem a mindennapokban is! Ezt a 20 éve elfelejtett régi jó szokást /pl.kaláka/ felváltotta a neoliberális eszme, ami szerint csak az egyén a fontos, az előrehaladása, és az ész nélküli pénzhajhászás!
Isten áldja meg Mindnyájukat!
Nocsak, nocsak! Kedves Tóth Mária!
Csak nem azt a szokást sírod vissza, amelynek az eredményeként ez a fideszesek által megörökölt “romhalmaz” létrejött, és csak nem azt az eszmét bírálod, amely eszmét képviselő pártból érkezett a Fideszbe kerületünk jelenlegi első embere is?
“?” Te nem vagy 100-as! Mi bajod van azzal, hogy az emberek segítsék egymást?? Vagy szövegértelmezési problémáid vannak? ha gyf az Ístened, ne ide írogass.
Kedves Tóth Mária!
Ne kapd fel a vizet azért, mert egy kicsit ironikusan kérdeztem!
Az ironikus kérdésfeltevést az váltotta ki belőlem, hogy a három bejegyzéssel előbbi cikkben Németh Szilárd polgármester azt nyilatkozta, hogy: “Egy romhalmazt hagyott ránk az előző vezetés, felújítatlan épületeket, poros, csatornázatlan utakat, lerobbant közintézményeket”.
Ez a nyilatkozat pedig azt jelenti, hogy a Németh Szilárd polgármesterré választása előtt évtizedekben (összefogással, vagy összefogás nélkül) mi régi csepeliek teljesen eredménytelen és haszontan életet éltünk, ha a munkánk eredményeként jelenleg itt csak egy romhalmaz található!
Vagy Te is úgy látod, hogy a sok ezer csepeli, sok éves munkája ellenére, a Csepel nevű település jelenleg valóban csak egy felújítatlan épületeket, poros és csatornázatlan utakat, lerobbant közintézményeket” tartalmazó romhalmaz?
Megkérdezem azt is, hogy egyetértesz-e vajon polgármesterünknek azzal a kijelentésével, hogy a csepeliek leginkább Csepel történelmi városrészeit kedvelik?
A válasz megkönnyítése érdekében megjegyzem, hogy véleményem szerint a Csepel történelmi városrészeként még megmaradt részek (Csepel-Ófalu, a II. Rákóczi Ferenc út északi végének a Csepelre beérkező Hév-ről látható két oldala, valamint a II. Rákóczi Ferenc út és Betű utca által határolt területek) Csepel és Főváros szégyenfoltjának tekinthetők, a komfort nélküli és félkomfortos földszintes házaikkal.
Voltál Te valaha Ófaluban? Végigmentél az
utcákban? Itt nem csak komfort nélküli házak vannak, sőt!!! Ezt a sok butaságok honnan veszed? Itt minden önerős, járda, gáz, stb. Ülj bringára, amennyiben még tudod tekerni, vagy sétálj egy nagyot, kb. max. 10 perc, s ha láthatod, hogy ez a sok butaság nem igaz. A Pöltenberg és a Kapisztrán J u-ban tiszta udvarok, szép színvonalas házak is bőven akadnak. Azt amit a hévről látsz az a Rákóczi F u ból, erről az itt lakók nem tehetnek.Ha valamiről fogalmad nincs, ne alkoss véleményt!!! Köszi. Nézz körül, s légy-szíves válaszolj. A közút állapotáról nem tehetünk, rengeteg pénzünkbe került, hogy úgy ahogy járható. Önerős csatornára sem volt lehetőség, csak a csodálatos gerincúton.Arról sem tehet senki, hogy a gerincút szemete konténerek hiánya miatt itt kerül elhelyezésre. A “bobket -ek”egyszerűen áttolják. Ennél olcsóbban a beruházó nem tudja megoldani a szemétszállítást. Hurrá!!!
Elismerésem kizárólag az önkénteseknek szól! A többi hazudik, mint a vízfolyás. Ha lenne energiám és engedélyt is kapnék rá, felkavarnám ezt a politikai önajnározást, azt a híg fost, amit a Csepeli Önkormányzat kreált!
Kedves “Andi”!
Értékelem a tegnap 22:52-kor elküldött hozzászólásodból sugárzó patriotizmusodat, ezért nem veszem sértésnek az általad leírtakat.
Ezenkívül tájékoztatlak, hogy jól ismerem körülményeiteket és a problémáitokat.
Írásomban én egyáltalán nem azt ott élőket minősítettem, hanem az ottani objektív körülményekről írtam annak kapcsán, hogy az ezen a fórumon három bejegyzéssel előbb látható cikkben, arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy a főváros más kerületeiből ideköltözők Csepel melyik részeibe költöznek legszívesebben, Németh Szilárd polgármester azt nyilatkozta, hogy “leginkább Csepel történelmi városrészeit kedvelik?”
A Polgármester nyilatkozata alapján azért hoztam szóba Ófalut és a Csepelre beérkező HÉV-ről látható elmaradott állapotban lévő részeket, mert már csak ezek maradtak Csepel történelmi városrészeiből.
A Polgármester nyilatkozatára hivatkozva kérdezem, Tőled mint ebben az “állítólag közkedvelt” történelmi városrészben élő csepelitől, hogy szerinted is a Csepelre érkező HÉV-ről látható maradék történelmi városrész (benne Ófalu) Csepel legkedveltebb (és legértékesebb) része?
Ugyanabban a cikkben a polgármesterünk azt is nyilatkozta, hogy: “Egy romhalmazt hagyott ránk az előző vezetés, felújítatlan épületeket, poros, csatornázatlan utakat, lerobbant közintézményeket”.
Erre a polgármesteri nyilatkozatra hivatkozva kérdezem, hogy ha Csepel összközműves és minden tekintetben jól kiépített központi része is egy romhalmaz, akkor szerinted a Csepel központi részéhez viszonyítva elmaradott Csepel-Ófalu, a csatornázatlan és poros utcáival, minek nevezhető? Lehet-e a “központi romhalmazhoz” viszonyítva egy közkedvelt városrész?
Várom a válaszod, mert én úgy tudom, az ott élőknek nem az általános véleményét fejezi ki az írásodnak az a befezező szava, hogy “Hurrá!!!”.
Utóirat:
Valószínűnek tartom, hogy nem a “hurrá” szó fog elhangzani a szátokból akkor sem, amikor e hónapban megkapjátok a vízdíjszámla mellé a szennyvíz-számlát is amelyben az elfogyasztott ivóvíz mennyiségének a figyelembevételével és a csatornázott területeken alkalmazott szennyvízdíjnál magasabb egységárral számolva, annak ellenére kell szennyvízdíjat fizetnetek, hogy nincs is csatorna az utcátokban.
Horváth Gyula név nélkül?
T!”!?”
Sajnos kénytelen vagyok mindenben egyetérteni veled. A gerincút porát, zaját koszát elszenvedtük, de csatornát nem kaptunk. A szennyvizet eddig is borsos áron vitettük el, ebben nagy változás nem lesz, csak marad a kellemetlenség és a szag. A világ nyolcadik csodája, hogy egy földes úton fekvőrendőrök vannak. Az is csodálatos, hogy a volt és jelenlegi önkormányzati képviselő “urak” házai előtt aszfalt van, majd hirtelen nincs tovább. Abban is tökéletesen egyetértek, hogy szellemi fogyatékosnak kell annak lennie aki ide vágyik. Ha én a Szent I téren egy nagy házban ücsörögnék, néha felülnék a Hév-re, s kinéznék az ablakon, hogy egy megállóra tőlem mi fogadja a Csepelre érkezőt. De Ők autóval és csukott szemmel járnak. Egy viszonylag nyugodt csendes csepeli viszonylatban jó levegőjű, mégis a központhoz közeli helyen laktunk. Sajnos ezt elvették tőlünk, cserébe kaptuk a nagy semmit. Köszi a válaszod.
Blah-blah-blah…
Elesettekből önfényezés? Köpnöm kell.
A Vöröskereszt nem érdemet meg egy sort?